410404 Oradea, str. Bernard Shaw nr. 36, Bl. C8, ap. 8
0359 410469   0741 132148   dukretgeza@yahoo.com

.......................................................................................................................................................

- 1997 -

Április 12. Partiumi Honismereti Találkozó
Az immár hagyományos ülésszak fő témája temetőink felmérése és védelme volt. Mivel ezt a témát választottuk egész évre, ez a témája az őszi honismereti konferenciának is. A következő előadások hangzottak el:
1. Kordics Imre: Nagyvárad – Olaszi temető.
2. Nagy István, Raj Rozália (Szabadka – Jugoszlávia): Vajdasági magyar temetők –videofilm
3. Borbély Gábor (Nagyvárad): Csónak alakú fejfák az Érmelléken.
4. Erdőközi Zoltán (Lelle): A bőnyei Árpád-kori temető és a szilágycsehi vártemető.
5. Sebestyén József (Budapest): Székelyföldi temetők sírkövei.
6. Dukrét Géza, Kordics Imre: A terepmunka módszertana.

A találkozó egy rendhagyó emléktábla-avatással végződött, K. Nagy Sándor író, jogász, a helytörténeti kutatás úttörője tiszteletére. A tábla felerősítésére majd ezután kerül sor. A megemlékezést Tavaszi Hajnal tartotta. Ülésünket megtisztelte jelenlétével Tőkés László püspök, aki javaslatokat tett a bizottság további munkájára.
Határozat született, hogy felhívást teszünk közé, valamint a szeptember 26–28. között tartandó konferencia anyagát egy füzet formájában szeretnénk kiadni.

Varadinum  – Április 28. – könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban: Dukrét Géza, Péter I. Zoltán: Nagyvárad – városismertető. 
                     – Május 3.díjkiosztó ünnepély. Még 1996 októberében meghirdettük az Oral history – Szóban élő történelem című pályázatunkat, melyre tizenhét felnőtt és nyolc diák küldte el pályázati munkáját, többen két-két dolgozatot.

Június 28.A Szatmár megyei Bogdándon ünnepélyesen megnyitották a Bogdándi Magyar Múzeumot, amely Sípos László tagtársunk sokéves munkájának eredménye. Bizottságunkat népes csoport képviselte.

Augusztus 11–17. VI. Honismereti tábor – Árpád
A táborozáson résztvett huszonöt 12–23 éves fiatal és tizenegy felnőtt. Délelőttönként 9 és 13 óra között a Beöthy-kastély előterében levő dendrológiai parkot takarítottuk. De kitakarítottuk a kastély termeit is, melyeket nem használnak.
Délutánonként előadások hangzottak el. Bántó Bálint lelkipásztor Árpád történetét és társadalmi életét ismertette, Dánielisz Endre tanár a táj irodalmi vonatkozásairól beszélt. Rácz Ferenc helybeli nyugalmazott tanító a helyi szokásokról, Dukrét Géza a síteri ragadványnevekről tartott előadást. Péter I. Zoltán építészettörténeti ismertetése után Újvárosi Tiborral együtt párbeszédet indítottak a fiatalokkal viselkedésről, etikáról. A pénteki napon autóbuszos kirándulást szerveztünk dr. Vajda Sándor vezetésével, melynek során megnéztük a borosjenői várat, távolról a világosi várat. Világoson megtekintettük a Bohus-kastélyt, amely most múzeum, s azt az asztalt, amelyen 1849-ben aláírták a fegyverletételt, majd a máriaradnai búcsúhelyre látogattunk el, és felmásztunk a solymosi várhoz is.
Talán legnehezebb dolguk azoknak volt, akik naponta háromszor főztek a táborozóknak. Péter Emília, Dukrét Aranka, Kuzsma Éva, Kiss Katalin és Nánási Julianna remekeltek főztjeikkel

Augusztus 25. – A Geo`97 – a Magyar Földtudományi Szakemberek Világtalálkozója keretében Aradon emléktáblát avattunk Lóczy Lajos tiszteletére a minorita kultúrház előcsarnokában.

Szeptember 26–28. III. Partiumi Honismereti Konferencia – Bihar
A rendezvény házigazdája Csernák Béla, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője, helybeli lelkipásztor volt. A konferencia fő témája: a partiumi magyar temetők ismertetése. Első nap az üdvözlő beszédek után megismerkedtünk a község történetével, bemutatva a most elindított új sorozatunkat, a Partiumi füzetek 1. számát. Borbély Gábor Bihar helytörténetéről, Csernák Béla lelkipásztor a bihari református templom történetéről, Zsugán Gyula az iskola történetéről beszélt. Erdei János a szilágysomlyói református temetőt írta le. Koncz László A szilágysomlyói református temető feltérképezése című munkája jó példa arra, hogyan kell mérnöki pontossággal felmérni egy temetőt. Juhász Viktor kitűnő előadása a révi református temetőket ismertette. Dr. Pál Ágnes, a Szegedi Tanárképző Főiskola professzora, a magyar–román határtérség társadalom-gazdaságföldrajzi vizsgálatairól tartott előadást. Dénes Zoltán, szintén Szegedről, a partiumi interetnikus kapcsolatokról beszélt. Antal Béla a biharpüspöki temető siralmas állapotát ecsetelte, s bemutatta a helyi temetkezési szokásokat. A délelőtt dr. Tövissi József kolozsvári egyetemi tanár Ködlámpa című könyvének bemutatójával zárult.
Ebédszünet után meglátogattuk a Polgármesteri Hivatalt, ahol Molnár János polgármester a község problémáiról számolt be, majd megtekintettük a református és a katolikus templomot. A délutáni előadások sora dr. Vajda Sándor A borosjenői római katolikus templom kriptája című tanulmányával kezdődött. Erdőközi Zoltán a bőnyei Árpád-kori temető és a szilágycsehi vártemető feltárásának nehézségeiről tartott előadást. A Bánátban található 1848-as honvédsírokat Pálkovács István ismertette. Ezután Székely Antal nyugdíjas tanár, Ombod és Szatmárpálfalva helytörténetét, majd temetőit mutatta be. Fazekas Lóránd színes diapozitívok vetítésével mutatta be Szatmár megye népi sírjeleit, csodálatos fejfáit. Bokor Irén Szilágypérről írt néprajzi dolgozatának egy fejezetét olvasta fel, a halottas szokásokról és hiedelmekről. Az aznapi utolsó előadást Deák József tartotta a déznai temetők szomorú sorsáról.
Másnap Lakóné Hegyi Éva muzeológus A zilahi nagytemető néhány régi sírköve című dolgozatát ismertette. Temetők, sírjelek, napjaink temetőkultúrája Szilágynagyfaluban című tanulmányában Major Miklós alapos kutatásról tett tanúbizonyságot. Benedek Zoltán a börvelyi temető emberarcú gombfáit és temetkezési szokásait ismertette, utalva a csónak alakú fejfák eredetére. Péter I. Zoltán a nagyváradi temetők kialakulását mutatta be. Kordics Imre egy átfogó tanulmányt ismertetett a Várad-Olaszi temetőről. Beszélt a temető történetéről, jelesebb sírköveiről és sírjeleiről, a temetőben történt rombolásról. Dr. Süli-Zakar István, a debreceni egyetem professzora, a magyar–román határ két oldalán működő bihari önkormányzati szövetségek együttműködésének jelentőségéről tartott előadást. Az érmindszenti temető rejtelmeit Görbe István leplezte le. Megtudtuk, hogy Ady Endrének egy testvérét temették ide, akiről nem számol be az irodalomtörténet. Ezután következett Hajdú-Moharos József Partium című könyvének bemutatása.
Ebédszünet után Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság országos elnöke a temetők jogi védelmének mai lehetőségeit ismertette. Ezután fogadtuk el a konferencia állásfoglalását Bihari Felhívás címen. A rendezvény a bihari földvár megtekintésével folytatódott, utána levetítettük Barta József videofilmét, melyet a belényesszentmiklósi és tamáshidai templomromokról közösen készítettünk. A nap ünnepi vacsorával zárult, ahol megköszöntük a házigazdák áldozatos hozzájárulását a konferencia megszervezéséhez.

Utolsó nap szakmai kirándulás következett. Bihardiószegen csónak alakú fejfákat néztünk meg a temetőben, Csokalyon megtekintettük a református templomot, a Fényes Elek-, a Pap-Szász- és az Oláh Béla-kúriákat, Értarcsán az archaikus pincesort, Mezőpetriben a sváb múzeumot, Kaplonyban a gróf Károlyi-család kriptáját. A nap városnézéssel zárult Nagykárolyban.

November 17–18. – Budapest – Kárpát-medencei Műemlékvédő Konferencia, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Határontúli Magyarok Főosztálya szervezésében. Helyzetjelentések hangzottak el a környező országok műemlékvédelméről. Dukrét Géza részletesen beszámolt a Bizottságunk tevékenységéről. Ismertette lapunkat, majd szétosztott egy csomó protokoll-könyvet és folyóiratot a szervezők és a Kárpát-medencei szervezetek képviselői között.

December 12–13. – A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Nagyváradon tartotta vándorkonferenciáját, Az 1848–49-es események emlékművei, emlékhelyei és sírhelyei Erdélyben címmel. Széles körű tapasztalatcserét tartottunk.

1997-ben bizottságunk négy tagja kapott kitüntetést. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Pro Partium-díját ketten kapták meg: dr. Kovách Géza tanár és Benedek Zoltán tanár, tudományos munkásságukért. Szintén ketten kaptak EMKE-díjat: Sípos László tanár, a Nagy János-díjat, a bogdándi tájmúzeum létrehozásáért és Dánielisz Endre tanár a Kun Kocsárd-díjat, életművéért. [...]
.......................................................................................................................................................