410404 Oradea, str. Bernard Shaw nr. 36, Bl. C8, ap. 8
0359 410469   0741 132148   dukretgeza@yahoo.com

.......................................................................................................................................................

- 2001 -

Március 15.Részt vettünk Síterben Séra Ferenc lelkipásztor síremlékének megkoszorúzásán. Séra Ferenc az 1848-as szabadságharc síteri szimbóluma, elkísérte Kossuth Lajost londoni útjára. Az ünnepi megemlékezések keretében Vitályos Barna alpolgármester és Nyeste János tiszteletes beszédei után, megemlékezést tartott Dukrét Géza is, aki rámutatott arra, hogy Síterben először emlékeznek meg a háború után hivatalosan nemzetünk e nagy eseményéről. Hangsúlyozta, hogy Séra Ferenc síremléke egy 13. századi műemléktemplom mellett áll, amely értékes történelmi örökségünk. Az ifjúságot úgy kell nevelni, hogy legyenek büszkék történelmünkre, a falu nagy alakjára és e ritka Árpád-kori templomra. Ezután díszoklevelet adott át Nyeste János lelkipásztornak, aki rendbetetette a síremléket. Bizottságunk részéről még jelen volt Gyarmati Gábor titkár és Bordás István.

Március 24. Partiumi  Honismereti Találkozó – Nagyvárad
A következő előadások hangzottak el:
   1. Kordics Imre (Nagyvárad): Báró Gerliczy Félixné gróf  Kornis Lujza
   2. Bessenyei István (Segesvár): Székelyhíd története
   3. Pásztai Ottó (Nagyvárad): Pálos örökség a nagyváradi premontrei templomban
   4. Puskel Péter (Arad): Arad Spectatorja, Spectator Aradja
   5. Nánási Zoltán (Érmihályfalva): Dr. Andrássy Ernő az Érmellék utolsó polihisztora
   6. Juhász Viktor (Rév): Újabb adatok a révi Zichy-barlang  felfedezéséről
   7. Major Miklós (Szilágynagyfalu): Szilágyzovány
   8. Bara Eszter (Szatmárnémeti): Az erdődi vár építéstörténete és újrahasznosítási tervei
   9. Sallay Károly (Szilágysomlyó): Apa község
Az előadások után ebéd következett, majd kezdetét vette a közgyűlés. Jelen van 41 személy.

Dukrét Géza elmondta, hogy mindenki kapott pénzt, aki igényelt és aki elköltötte, de még szüksége van, kérjen (filmre, előhívásra, utazásra). Eldöntötték a Fényes Elek-díj odaítélését, amelyet a következők kapják meg: Juhász Viktor, Emődi János, Kovách Géza, Major Miklós, Székely Antal és post mortem Sípos László.

Május 13.Emléktábla-avatáson vettünk részt Szalacson, melyet a rendbe hozott négylyukú műemlékhídon helyeztek el. György Irén tanárnő tartott előadást a műemlékhídról, dr. Kováts Lajos az Érmellék hajdani mocsárvilágát, Szabó István tanár az Érmellék élővilágát ismertette. Dukrét Géza elnök díszoklevelet nyújtott át Dávid Károlynak, Szalacs polgármesterének és György Irén tanárnőnek. Délután Borbély Gábor és Dukrét Géza fórumot szerveztek az Ér mocsárvilágának visszaállítása érdekében, kezdeményezve egy természetvédelmi övezet létrehozását. A rendezvényen részt vett még Gyarmati Gábor titkár és Bordás István.

Május 13–20. – Varadinum-ünnepségek
- május 18. – bemutattuk a Partiumi füzetek 16. számát, Csilik József: István király Szent Jobbja és Szentjobb község története címen.                           
                       -május 19. – pályázati díjkiosztó ünnepség        
Nagy személyiségeink című pályázatunkra két ifjúsági és tizenegy felnőtt kategóriájú dolgozat érkezett.

Június 17.Könyvbemutató Szentjobbon, a római katolikus templomban. Partiumi füzetek 16. számát, Csilik József: István király Szent Jobbja és Szentjobb község történet című kötetet Dukrét Géza ismertette.

Július 20.Megjelent a Partiumi füzetek 17. száma, Emődi János: Erdélyi barlangfeliratok a 16–20. századból.

Július 22. – Emléktábla-avatás Csokalyon Fényes Elek tiszteletére, halálának 125. évfordulóján. Az ünnepséget a PBMEB szervezte meg, közösen Székelyhíd Község Tanácsával, az Érmelléki Református Egyházmegyével és Csokaly közösségével. Az ünnepi istentiszteleten Gellért Gyula érmelléki esperes szolgált. Jelen voltak még, bizottságunk váradi tagsága mellett a szatmári küldöttség Bara István, a szilágysági küldöttség Major Miklós vezetésével.
Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntőszavai után röviden ismertette az ünnepség előzményeit. Emlékeztetett arra, hogy először 1991-ben jártak Csokalyon az akkor még álló Fényes-kúriát felmérni azért, hogy műemlékké nyilváníthassák. Egy évre rá már csak a csupasz árkádos falak meredtek vádlóan az ég felé. Ha már az épületet nem menthették meg, legalább egy emléktáblával idézzék annak jeles szülöttét. Az ünnepségen megosztotta gondolatait az egybegyűltekkel Kovács Zoltán parlamenti képviselő, dr. Pete István szenátor, dr. Fényes Tibor debreceni kutató, aki távoli rokona a most ünnepelt földrajztudósnak. Fényes Elek munkásságát Borbély Gábor helytörténész ismertette. Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor, megyei tanácsos a puszta árkádíves falakban egy emlékhely létesítésének lehetőségét látta meg. Azt javasolta, hogy 2007-re, Fényes Elek születésének 200. évfordulójára készítsék el ezt a zarándokhelyet, amit mindannyian helyeseltek. Dukrét Géza javasolta, hogy hozzák létre a Fényes Elek Társaságot, s válasszák meg annak kuratóriumát, elnöknek pedig Cservid Leventét.

Augusztus 9–16. – X. Honismereti tábor – Rév
A sátortáborban ötvenen vettek részt, 36 fiatal és 14 idősebb személy. Tízen Székelyhídról, tizenegyen Szilágysomlyóról, az ottani cserkészcsapatból jöttek. A délelőttök most is, hagyományosan, munkával teltek. A műemlékes csoport – Domján Imre révi EKE-tag vezetésével – megtakarította és rendbetette több emlékmű környékét, mint Márton Gabriellának, Ady Endre első váradi szerelmének a síremléke, a világháborús emlékmű, Handl Károlynak, a Révi Zichy-barlang felfedezőjének a síremléke, a vasút építésekor meghalt munkások köröstopai síremléke és a falu központjában lévő Korongozó fazekas című szobor. A néprajzi csoport – Juhász Viktor tanár vezetésével – megismerkedett a ma is dolgozó fazekasokkal, tanulmányozta díszítéstechnikájukat, és elvállalta egy tudományos dolgozat elkészítését e témában. Három csoport – Újvárosi Tibor, Illyés György, Cservid Levente vezetésével – javította a Révi-szoros turistaútjait, karbantartó munkálatokat végzett. Megtakarították az ösvényeket az elvadult növényzettől, a kidőlt fatörzsektől, több helyt lépcsőket építettek, ahol a víz elmosta az utat.
Délután Juhász Viktor és Juhász Ibolya tanárok előadásokat tartottak Rév földrajzáról, történelméről, élővilágáról, népi hagyományairól. Sajnos kellemetlenségünk is volt, mert a második éjszaka kiloptak minden konzervet, olajat stb. az élelmiszeres sátorból. De a révi lakosok önzetlen segítsége, Hasas János RMDSZ-elnök, Domján Imre, Juhász Viktor és a helyi tanácsosok szervezőmunkája révén a táborozók nem szenvedtek hiányt.

Szeptember 7–9. – VII. Partiumi Honismereti Konferencia – Kaplony
A kétnapos plenáris ülés színhelye a patinás monostor ebédlője volt. A nagy terem kicsinek bizonyult a több mint kilencven összegyűlt vendégnek. A konferenciát a PBMEB elnöke nyitotta meg. Szabó Károly szatmári szenátor, Kühn Pál kaplonyi plébános és Máncz Dezső polgármester üdvözölte a vendégeket, majd Balogh Ferenc az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Eszenyei Béla műszaki tanácsos Tőkés László püspök, Máthé Gyula az Erdélyi Kárpát Egyesület, Széphegyi László a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Karacs Zsigmond a Magyar Honismereti Szövetség, Fleisz János a Bihari és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és Sótanyi József a nagyváradiak részéről üdvözölték a konferenciát. A későbbiek folyamán szót kért még Hajdú Jenő Szlovákiából, a borsi II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság elnöke, Lakatos Miklós a Magyar Statisztikai Társaság részéről, Csortán Ferenc, a román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Főosztályának munkatársa. A konferenciát megtisztelte jelenlétével Pintér Tamás főosztályvezető és Káldy Gyula osztályvezető az OMVH Nemzetközi Kapcsolatok részéről.
Kaplonyban először osztottuk ki a Fényes Elek-díjat azoknak, akik kimagasló eredményeket értek el a helytörténeti munkában, történelmi örökségünk megóvásában, a honismereti nevelésben. A laudációk felolvasása után, a díjazottak díszoklevelet, Fényes Elek-bronzplakettet kaptak, és beírták nevüket az aranykönyvbe elhelyezett fényképük mellé. A kitüntetettek: Kovách Géza Aradról, Emődi János Nagyváradról, Juhász Viktor Révről, Major Miklós Szilágynagyfaluból, Székely Antal Ombodról, valamint post mortem Sípos László Bogdándról.
A plenáris ülés hagyományosan a helyi és környékbeli települések ismertetésével kezdődött, de rendhagyó módon. Kaplony jelenéről Máncz Dezső polgármester, Kaplony múltjáról dr. Németi János történész, Kálmándról Tyukodi Antal plébános, Mezőfényről Heinrich Mihály polgármester, Csanálosról Mellau József polgármester, Mezőpetriről Karádi Csaba alpolgármester beszélt. Börvelyt Németi János ismertette.
Ebéd után Kühn Pál plébános  és Petkes György lelkipásztor ismertetője következett a kaplonyi katolikusság, illetve a reformátusság történetéről. Majd előadások hangzottak el a konferencia két fő témakörében: Árpád-kori településeink kialakulása és története, valamint nagy személyiségeink. Benedek Zoltán (Nagykároly) a Károlyiak birtokviszonyait, ismertebb kastély- és templomépítkezéseit ismertette, Karacs Zsigmond (Budapest) Károlyi-leveleket mutatott be, Uszkai Árpád (Szilágypér) falujának Árpád-kori településtörténetét, Fábián József (Tenke) a Fekete Körös völgyében kialakult településeket taglalta. Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) Böszörményi Károlyról és családjáról, Pálkovács István (Temesvár) Schlauch Lőrinc életéről és munkásságáról értekezett.
Másnap Erdőközi Zoltán (Lelle) a Kaplony család lellei ágát ismertette, Borbély Gábor (Nagyvárad) alaposan dokumentált tanulmányának címe Települések születése és pusztulása a középkori Érmelléken volt. Lakóné Hegyi Éva (Zilah) az elpusztult zilahi turulmadaras emlékművet mutatta be, Szabó István (Ottomány) a falujáról írt monográfiáját ismertette, Tövissi József (Kolozsvár) Hármasfalu vidékéről, Balogh Ferenc (Kolozsvár) a kincses város főteréről beszélt. Dukrét Géza a nemrég elhunyt Hajdú-Moharos József Magyar településtár című monumentális munkáját mutatta be. Kikapcsolódásként a társaság megnézte a műemléktemplomot, a Károlyiak síremlékét, a ferences kolostort és annak híres könyvtárát. Idegenvezető Bara István és Kühn Pál volt
Délután Nánási Zoltán (Érmihályfalva) ismertette II. Rákóczi Ferenc protekcionális levelét a kuruc szabadságharcosoknak és székelyhídi kiáltványát, Szuhányi Katalin (Érmihályfalva) a városban született Zelk Zoltán költő életútját, Starmüller Géza (Kolozsvár) a kővári vár történetét, Antal Béla (Biharpüspöki) a Váradhoz csatolt település népi építészetét mutatta be. Józsa István (Kolozsvár) a tehetségről beszélt, míg Bessenyei István (Segesvár) az árpádi favilla készítését ismertette.
A VII. honismereti konferencia közgyűléssel végződött. Szombat este a templomban találkozó volt a helybeliekkel. A zárónap a szakmai kirándulásé volt. Meglátogattuk Sződemeteren a Kölcsey-emlékhelyet, Tasnádon a református és római katolikus templomokat, Érszakácsiban a kazettás mennyezetes református templomot, Ákoson a 12. századi templomot, Erdődön a várromot, melynek kápolnájában esküdött Petőfi Sándor Szendrei Júliával.

Szeptember 16 -án a Bogdándi Magyar Múzeum falán leleplezték Sípos László, társaságunk volt tagjának emléktábláját. Az emléktábla Joikits Attila és Major Miklós támogatásával készült el.

Szeptember 12–16. – XXI. Országos Műemléki Konferencia – Szeged
A PBMEB meghívást kapott a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Hivataltól a XXI. Országos Műemléki Konferenciára, amelyet Szegeden szerveztek meg. A Az OMVH négy személynek biztosította a költségeket, ezek: Bara István, Dukrét Géza, Emődi János és Pálkovács István. Pénteken 10 órakor kezdődött a XXI. Országos Műemléki Konferencia a Szegedi Nemzeti Színházban. A köszöntések után tizenkét személynek nyújtották át a Schönvisner István-emlékérmet, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Kitüntetését. Erdélyből Benczédi Sándor kézdivásárhelyi építészmérnök és Dukrét Géza nagyváradi tanár kapta meg.

Szeptember 20 - án a Partiumban filmezett Ráday Mihály, a Magyar Televízió stábjával. Témájuk a még eddig lencsevégre nem kapott 1848-as emlékművek, síremlékek, s az utóbbi időben történt változások. Nagyváradon Dukrét Géza kalauzolta és mutatta be a rogériuszi református templom előtt létesített  1848-as sírkertet, majd elmentek Bihar községbe lefilmezni Gáspár András honvédtábornok síremlékét. Itt Csernák Béla lelkipásztor ismertette a felújított emlékművet. A filmezés Szatmárnémetiben folytatódott, ahol Bara István, majd Szilágysomlyón és környékén, ahol Erdei János működött közre.

Szeptember 22 - én Nagyváradon szervezték meg az Erdélyi Múzeum Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának kihelyezett gyűlését, amelyen bizottságunk részéről előadást tartottak Antal Béla, Borbély Gábor, Dánielisz Endre, Dukrét Géza, Emődi János, György Irén, Kordics Imre, Kupán Árpád, Péter I. Zoltán, Venczel Márton. Másnap a résztvevők meglátogatták a Révi-szorost, Dukrét Géza vezetésével, melynek szervezésébe besegített Juhász Viktor tanát is.

Október 28 - án  az EKÉ-vel közösen kirándulást szerveztünk műemléktemplomaink megtekintésére, a következő útvonalon: Nagyvárad–Tasnád–Érszakácsi–Ákos–Lompért–Somlyóújlak–Szilágysomlyó. Idegenvezető Dukrét Géza és Erdei János voltak.

November 4.Érmihályfalván, közösen a helyi polgármesteri hivatallal, millenniumi kopjafát avattunk. A kopjafát Érmihályfalva testvérvárosa, Barót küldte ajándékba. Az ünnepségen részt vett Albert Dénes, Barót polgármestere. Ünnepi beszédet Dukrét Géza tartott, aki Kiss Csilla lelkipásztorral együtt leleplezte az emlékművet.

November 17 - én tartotta Új Ezredévi Közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelyen Pro Partium-díjat kapott Péter I. Zoltán, Lakóné Hegyi Éva és Pávai Gyula tagtársunk. [...]
.......................................................................................................................................................