410404 Oradea, str. Bernard Shaw nr. 36, Bl. C8, ap. 8
0359 410469   0741 132148   dukretgeza@yahoo.com

.......................................................................................................................................................

- 2005 -

Január 31. – február 5.filmezés a Duna Televízió stábjával Bihar megyéről. Az első nap Dukrét Géza mutatta be a Félix- és a Püspök-fürdőt, másnap Péter I. Zoltán ismertette Nagyvárad nevezetességeit, majd később Dánielisz Endre járt a filmesekkel Nagyszalontán. Ennek eredményeként egy százperces film született, amelyet be is mutattak a TV-ben, február folyamán.

Február 17. - A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Műemlékfelügyeltei Igazgatóság Szegedi Irodája közötti együttműködés keretében fényképkiállítás sorozatot szervez Sófalvi István fotóművész Érmelléki borpincék épített öröksége címen. Az első kiállítást február 17-én nyitották meg Budapesten, I. Ker., Táncsics Mihály u. 1 szám alatti hivatal Örökség Galériájában. Dr. Deme Péter, a KÖH igazgatójának köszöntője után Borbély Gábor nyitotta meg a kiállítást, ismertetve az Érmellék borpincéit, mint épített örökségünk kevésbé ismert műemlékeit. Ezután Dukrét Géza díszoklevelet és Szent László plakettet nyújtott át Széphegyi Lászlónak, a Szegedi Iroda, valamint Höhn Józsefnek, a Gyulai Iroda igazgatójának, akik évek óta építik a jó kapcsolatot és együttműködést a két intézmény között.
A közel száz fényképet bemutató kiállítás nagy érdeklődésnek örvend, hisz e hivatalban naponta számos külföldi műemlékes szakember is megfordul, a világ minden részéből. A következő színhely Békéscsaba, Szeged, és a határmenti Létavértes.

Március 11. – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumi termében. Emődi János–Varga Árpád: Telegdi sírkövek, emléktáblák című kötetét Dukrét Géza, Jósa Piroska: Ezüstös gépmadarak szárnyán érkezett a halál című kötetét Kupán Árpád ismertette.

Április 2.Partiumi Honismereti Találkozó.
A konferenciát a Partiumi Keresztény Egyetem Bolyai termében tartottuk. A következő előadások hangzottak el:

  1. Pásztai Ottó: 875 éves a váradhegyfoki prépostság;
  2. Kordics Imre: Körösszeg vára;
  3. Kiss Zoltán: A somlyói Báthori-vár;
  4. Bessenyei István: Az erkölcs átalakulása a 20. században;
  5. Pávai Gyula: Egy elfelejtett aradi költő, Kövér Erzsébet;
  6. Ujj János: Arad 1944-es bombázása;
  7. Kupán Árpád: A mozizás kezdetei Nagyváradon;
  8. Nagy Aranka: Bárkányi János a Rákóczi család gyóntatója és bizalmasa;
  9. Székely Antal: Ombod neve védelmében.
Az előadások után közgyűlést tartottunk, melynek témái a következők voltak: bírósági bejegyzés, fotódokumentációs arhivum létrehozása, a meghirdetett pályázatok  zsűritagjainak megválasztása.

Április 10.Érsemjén, Fráter Lóránd halálának 75. évfordulója. A rendezvény ünnepi istentisztelettel kezdődött a református templomban, majd kivonultak a temetőbe, ahol megkoszorúzták a nótáskapitány sírját. Ezután az új emlékház avatása következett, a nemrég rendbetett Fux-kúriában, ahol beszédet mondott Balazsi József polgármester. Az ünnepély a  polgármesteri hivatal gyűléstermében folytatódott. Fráter Lóránd életét és munkásságát Dukrét Géza ismertette, majd méltatta Balazsi József polgármester példaadó tevékenységét és javasolta, hogy az őszi konferencián kapja meg a Fényes Elek-díjat hagyományőrző tevékenységéért. Kupán Árpád érdekes epizódokat ismertetett a zeneszerző közéleti tevékenységéről, majd Csorba Teréz a Fráter család történetéről értekezett. Ezután, ünnepélyes keretek között, együttműködési egyezményt írtak alá a Hajdúság-Partium Értékmentő Egyesülettel, amelyet Filep Mária elnöknő látott el kézjegyével. Végezetül emléklapot osztottak ki a szervezőknek és a jelenlevő tizenhét tagunknak.

Április 28. – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ múzeumtermében, a Varadinum ünnepségek keretében. Dukrét Géza Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében című kötetét Nagy Aranka ismertette.

Április 30.Pályázati díjkiosztó ünnepség
A Varadinum keretében.
Témái a következők voltak: Pusztulóban lévő műemlékeink, Élő népi mesterségek és Műszaki személyiségeink. A zsűri tagjai Kupán Árpád, Borbély Gábor, Kordics Imre és Pásztai Ottó voltak. A pályázatra összesen 24 dolgozat érkezett, melyből 14 a felnőtt és 10 a diák kategóriában. Kupán Árpád, a zsűri elnöke ismertette az eredményt. A díjakat, okleveleket és könyveket Tőkés László püspök és Kiss Albert provikárius adták át, majd Dukrét Géza emléklapot nyújtott át Tőkés László püspöknek, Tempfli József püspök részére és Kiss Albert provikáriusnak. Az ünnep a nyertes dolgozatok felolvasásával zárult.

Május 7. – A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság közgyűlése Kolozsváron. A beszámoló után Bara István beszélt a szatmárnémeti eseményekről, Dukrét Géza a Bizottság tevékenységéről és bemutatta legújabb köteteinket. A közgyűlés második részében kitüntetéseket adtak át, Dukrét Géza megkapta a Debreczeni László-díjat.

Május 21. – A Nyíló Akác Napok keretében Érmihályfalván szervezték meg a Mi utcánk című ifjúsági honismereti vetélkedőt a PBMEB helybeli tagjai, Kovács Rozália és Szalai Ilona. A díjkiosztó ünnepség után a polgármesteri hivatal dísztermében mutatták be Érmihályfalva, Barangolás múltban és jelenben című kötetet. A kötet szerzői: Kovács Rozália, Szalai Ilona, Nánási Zoltán, Nánási Noémi, Szuhányi Katalin, Szuhányi Sándor, Bokor Irén tagtársaink, a Dr. Andrássy Ernő Honismereti Kör tagjai.

Június 9. – elkészült a Partiumi füzetek 36. száma, Anzik Albert: Sárközújlak, kétnyelvű faluismertető.

Június 12. – Emléktábla avatása Érköbölkúton ifj. Gyalókay Lajos tiszteletére.
Az ünnepi istentiszteletet a református templomban tartották, ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Dukrét Géza ismertette ifj. Gyalókay Lajos életútját, majd borbély Gábor részletesen beszélt Érköbölkút történelméről. Ebben az iskolai évben végzett nyolcosztályos diákok búcsúműsora következett. Ezután kivonultak a templom bejárata mellé, ahol beszédet mondott Filep Mária, a Hajdúság-Partium Értékmentő Egyesület elnöke, aki a debreceni küldöttséget vezette, majd leleplezték az emléktáblát.

 

Július 17.Síter, tudományos ülésszak a református műemléktemplom megmentéséért. Nagyváradról két autóbusz szállította az érdeklődőket, de sokan jöttek saját kocsijaikkal. A rendezvény ünnepi istentisztelettel kezdődött, melyen Orbán Zoltán hegyközújlaki vendéglelkész szolgált. A továbbiakban Dukrét Géza tartott előadást a Hegyköz és Síter múltjáról. Kelemen István hegyközszáldobágyi tiszteletes az egyházi építkezésekről értekezett. Emődi Tamás építész a síteri református templom történetét és az utóbbi évek kutatási eredményeit ismertette. A falkutatások nyomán felfedték a 14. századi freskókat, kiderült, hogy az egész templom a 13. században épült, melyet a feltárt ülőfülkék és a románkori ablakok bizonyítanak. Meglepetés volt egy cibórium megtalálása, amely rendkívül ritka egész Európában. Ezek az értékek felbecsülhetetlenek a magyar műemlékek sorában. Ha restaurálják az egész templomot, egyedi Árpád-kori műemlék lesz az egész Kárpát-medencében.

Július 19–24. – Közösen az Erdélyi Kárpát Egyesülettel egy székely körutat szerveztek Dukrét Géza vezetésével. A körút állomásai: Ispán-kút: Petőfi-emlékmű, Földvár: várrom, evangélikus templom, Rétyinyír, Zágon: Mikes Kelemen-emlékház, szülőház helye, Csomakőrös: Kőrösi Csoma Sándor-emlékszoba, református templom, Kovászna, Zabola: református templom, tájház, Mikes-kastély, Gelence: római katolikus műemléktemplom, Kézdivásárhely: főtér, udvarterek, Szent Anna-tó, Sepsikilyén: református templom, Prázsmár: templomerőd, Szászhermány: templomerőd, Ilyefalva: vártemplom, Sepsiszentgyörgy: Székely Nemzeti Múzeum, vártemplom, Brassó: városnézés, Poiana Brasov, Keresztényhavas, Busteni–Bucegi: Babele, Caraiman, Marosvásárhely: vártemplom, bolyai-tér, kultúrpalota, Kolozsmonostor: vártemplom.

Augusztus 10. – Elkészült a Partiumi füzetek 38. kötete, Dukrét Géza: Hegyköz, történeti monográfia.

Augusztus 12–18.XIII. Partiumi Honismereti Tábor Szentjobbon.
A házigazda Zatykó István polgármester volt. A sátortábort a hajdani vár területén, az apátság épületeinek előterében levő öreg gesztenyefák alatt állították fel. A táborban közel negyvenen vettek részt, Nagyváradról, Érmihályfalváról, Gálospetriből, Margittáról, Nagyszalontáról, Szentjobbról, valamint a szilágysomlyói cserkészcsapat tagjai. A délelőttök most is, hagyományosan, munkával teltek. Az apátsági épületek, amelyekben ma az orvosi rendelő található, a hajdani várfalra lettek építve. Az épületek mögötti elvadult növényzetet, valóságos dzsungelt kellett eltakarítani, ahol egy sétányt akarnak kiépíteni, amely elhalad az éppen most folyó régészeti ásatások mellett. Itt ki lesznek preparálva a vár bástyájának maradványai. Így a kiépülő sétány lehetőséget biztosít megtekinteni a vármaradványokat és a  várfalra épített apátsági épületeket. E kemény munkát, amely hasonlított egy erdőirtáshoz, valamint a falak letakarítását a fiúk végezték el, a lányok pedig hordták ki a területről a „kitermelt” növényzetet. Ez által hozzájárultunk e műemlékünk állagának megőrzéséhez, mivel az épületet és az alól kilátszó várfalat már erősen veszélyeztette a vad növényzet. A készülő sétány pedig majd segíti a faluturizmust.
Délutánonként honismereti előadások hangzottak el: Dukrét Géza a Hegyközről, a környék földrajzáról, gazdasági életéről, Szentjobb és a Szent Jobb történelméről, Szentjobb népi hagyományairól tartott előadást. Meglátogatták a falu műemlékeit, emlékműveit, a szőlőhegyet, a polgármester borpincéjét, ahol előadást hallgattak meg a borászatról. A tábor most is önellátó volt, a tábori konyhán naponta háromszori meleg ételt készítettek Farkas Piroska, Kuglis Erzsébet, Nánási Julianna, Dukrét Aranka vezetésével. A konyha zavartalan működését Újvárosi Tibor biztosította. A hetedik nap a tábor a megérdemelt autóbuszos kirándulással végződött. Megtekintették Micske, Érábrány, Albis Árpád-kori műemléktemplomait.

Augusztus 21.Falunap Érsemjénben. Az ünnepély a Népkertben kezdődött. Az ökumenikus istentisztelet után Dukrét Géza tartotta a beszédet. Ezt követően a polgármester kiosztotta a díjakat a község legjobb gazdáinak. Ezután megkoszorúzták Kazinczy Ferenc mellszobrát, majd fényképkiállítást nyitottak meg a polgármesteri hivatalban, melyet Csorba Teréz tanárnő állított össze az Érmellék madarairól.

Szeptember 9–11.XI. Partiumi Honismereti Konferencia, Zsombolya.
Az ünnepi megnyitó közös volt az ugyanitt megrendezett Magyar Polgármesterek Találkozójával. A Szózat eléneklése után Dukrét Géza, a PBMEB elnöke üdvözölte a tagságot, a meghívott vendégeket és a polgármestereket. Bessenyei István, nyugalmazott lelkipásztor rövid áhítatot tartott, majd a következők köszöntötték a konferenciát: Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere, mint házigazda, Magyar Attila, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, Toró T. Tibor, RMDSZ parlamenti képviselő, Halász Péter a  Honismereti Szövetség elnöke, Káldy Gyula, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal osztályvezetője.
A Fényes Elek-díjak ünnepélyes átadása következett. Díjat kapott Kupán Árpád történész, Kordics Imre helytörténész Nagyváradról és Ujj János történész Aradról. Az idén rendhagyó módon, díjat kapott Balázsi József, Érsemjén polgármestere, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. Szent László emlékplakettet kapott Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, a két egyesület közötti kitűnő kapcsolat ápolásáért. Tízen kaptak emléklapot a helytörténeti kutatásban és a szervezeti életben kitűnt tevékenységért.
Az első előadást Kaba Gábor tartotta Zsombolya történetéről és jelenéről. Ezután különváltak a polgármesterek. Majd a következő előadások hangzottak el: Vicze Károly, temesvári tanár a Bánság történetét, Krestyán Ilona tanárnő Zsombolya kisrégió gazdasági viszonyait ismertette a 20. században, Dr. Blazovich László, a Szegedi Egyetem tanára érdekfeszítő előadást tartott a magyarországi településhálózat változásairól, különös tekintettel a Dél-alföldre és Aradra. 
Ebéd után a következő előadásokat hallgattuk meg: Kordics Imre, Nagyvárad, Bihar megye pusztuló műemlékeit, Bara István, Szatmárnémeti, Szatmár megye már elpusztult és pusztuló műemlékeit ismertette, Velcsov Margit, Nagyszentmiklós, a Révai Miklós obeliszk történetét, Ujj János, Arad, az újaradi szentháromság-szobor és keresztek szomorú sorsát mutatta be. Maksay Ádám, kolozsvári építész vitaindító Pusztuló templomaink című előadását, a szerző jelenléte hiányában, Dukrét Géza olvasta fel, amely valóban heves vitát váltott ki a műemlékvédők körében.
19 órától látványos műsort mutatott be egy sóvidéki tánccsoport.
Szombat délelőtt a következő előadások hangzottak el: Fazekas Lóránd, Szatmárnémeti, a szatmári tűzoltó-torony száz évét ismertette, Dr. Wagner Péter, Budapestről, a széki népi építkezést mutatta be, valamint az erről készült kiállítását. Ezután könyvbemutatók következtek: Jancsó Árpád: Temesvár régi ábrázolásai, valamint Krestyán Ilona: A temesvári iparoktatás kezdeteiről című köteteket Jancsó Árpád, aradi építész ismertette. Dukrét Géza: Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében című kötetet Nagy Aranka, Nagyvárad, Érmihályfalva – Barangolás múltban és jelenben című kötetet Kovács Rozália, Érmihályfalva, valamint Dukrét Géza: Hegyköz, történeti monográfia című kötetét Kupán Árpád, Nagyvárad, mutatta be. Lázár Éva, mezőfelei tanítónő, a gyékény feldolgozását ismertette, mint élő népi kismesterséget. Puskel Péter, Arad, a helyiérdekű vasutak megálmodója és megépítője, Boros Béni mérnök munkásságát ismertette. Pávai Gyula, szintén Aradról, egy elfelejtett aradi költő, Csécsi Nagy Erzsébet költészetéről értekezett, Vesselényi Tibor, Nagyvárad, Bihar megye kisiparának metamorfózisát mutatta be a 20. század derekáról. Székely Sára, nagykárolyi néprajzos a nagykárolyi kékfestés titkaiba vezetett be, majd Pásztai Ottó, Nagyvárad, a váradi szemkórház és a Grósz család történetét ismertette. Dr. Dávid Gyula, a Debreceni Egyetem tanára izgalmas előadást tartott a magyar nyelv múltjáról és jövőjéről.
Ebéd után még a következő előadások voltak: Deák József, Borossebes, a borossebesi civilizáció történetét, Székely Antal, Ombod, a  240 éves  ombodi iskolát ismertette, Kupán Árpád, Nagyvárad, a filmgyártás próbálkozásait és sikereit sorolta fel a 20. század első évtizedeiből. Érdekes előadást tartott Bessenyei István, Segesvár, a keresztény naptár kialakulásról. Az előadásokat közgyűlés követte, amelyen a rövid beszámoló után az egyesület aktuális problémáit tárgyalták meg. A közgyűlés tisztújítással zárult, a régi elnökséget újra megválasztották: elnök Dukrét Géza, alelnök Bara István, Szatmárnémeti, titkár Nagy Aranka, Nagyvárad.
A harmadik nap szakmai kirándulással telt: Csatádon (Lenauheim) megtekintették a Lenau-emlékmúzeumot és szobrot, Nagyszentmiklóson a Nákó-kastélyban levő Bartók Béla-emlékmúzeumot, a római katolikus templomot, Csanádon a hajdani püspöki székesegyházat.

A több mint hetven résztvevő számos új ismerettel gazdagodva és lelkileg feltöltődve tért haza.

Szeptember 24–25. – A Jubileumi Rákóczi Évek keretében egyesületünk 14 tagja részt vett az Ónodon és Egerben szervezett emlékünnepségen. emlékkirándulást szervezett szeptember 24–25 között Ónod–Eger útvonalon, II. Rákóczi Ferenc Magyarország vezérlő fejedelemmé választásának 300. évfordulója tiszteletére.
Szombat délelőtt Ónodon az Ónodi Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület tagsága, élén dr. Ágoston István elnökkel, fogadta a társaságot. A program nyitó áhítattal kezdődött a református templomban, Victor Anna lelkipásztor szolgálatával, majd dr. Ágoston István üdvözölte a partiumiakat, Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a helybelieket. Ezután megtekintették az ónodi várt, ahol Tomka Gábor régész ismertette a vár történetét és a most zajló régészeti kutatások és restaurálások eredményeit. Megtudtuk, hogy a várt a Czudar család kezdte építeni az 1390-es években. Az 1500-as években a Perényiek kezébe kerül, majd Rákóczi Zsigmond vásárolta meg 1603-ban. Itt volt várkapitány I. Rákóczi György, aki majd mint fejedelem tovább építtette a várat. 1639-ben a törökök megrongálják de Lorántffy Zsuzsanna kijavíttatja, majd később Thököly Imre. 1688-ban a krími tatárok felgyújtják, s ezzel katonai jelentősége megszűnt. Az 1707-es ónodi országgyűlést, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, már a várfalakon kívül tartották. Az ásatások három sarokbástyát, várfalakat és belső épületeket tárt fel. A DK-i sarokbástyát restaurálták.
Ezután meglátogattuk a helyi tájház gazdag gyűjteményét. A 12 órás harangszó elhangzásakor ünnepélyesen megkoszorúztuk Lorántffy Zsuzsanna szobrát. Emlékbeszédet dr. Ágoston István egyháztörténész tartott. A római katolikus templom látogatása után Bacsó Sándor polgármester díszebédre hívta a társaságot, az egykori Török-kastélyba, ahol mindenkinek átadta Ónod monográfiáját. Ebéd után megcsodáltuk az óvoda gazdag berendezését és ízléses felszerelését, majd elindultunk Eger felé.
Egerben dr. Kádár Zsolt esperes várt minket a Kálvin Házban. Röviden ismertette a református egyház helyzetét a városban, az Egervölgyi Református Egyházmegyét, valamint a Kálvin Ház történetét és szerepét. Ezután városnézésre vitt bennünket, bemutatva a város központját. Vacsora és szállás a római katolikus kollégiumban volt.
Vasárnap 10 órától ünnepi istentiszteleten vettünk részt a református templomban. Ezen jelen voltak lelkipásztorok, a Szent György Lovagrend tagjai, fertálymesterek, cserkészek, valamint meghívott vendégek a Partiumból, Ónodról, Szécsényből és az Egyesült Államokból. A vendégeket dr. Kádár Zsolt esperes köszöntötte, igét olvasott Csűry István főjegyző. Igehirdetés előtti ének után Tőkés László püspök hirdetett igét, kiemelve a vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc önfeláldozó harcát a szabadságért. Majd rámutatott arra, hogy nemzetünk rohamosan fogy, az utóbbi időszakban egymillióval csökkent a magyarság, többel mint amennyi elpusztult a második világháborúban. Ezt meg kell állítani. A cserkészek köszöntése után az amerikai vendégek részéről Cecil Coulverhouse üdvözölte a gyülekezetet. Réti Árpád színművész szavalata után a Himnusz eléneklésével zárult az ünnepi istentisztelet.
12 órakor emléktáblát avattunk a Kálvin Házban. Dr. Kádár Zsolt esperes és Tőkés László püspök bevezetője után Dukrét Géza tartotta az avató beszédet. Éneklés közben Tőkés László püspök leplezte le II. Rákóczi Ferenc tűzzománc emléktábláját, majd a partiumi küldöttség nevében Dukrét Géza helyezte el a kegyelet koszorúját. Ezután állófogadás következett a Kálvin Ház nagytermében, ahol Tőkés László püspök köszöntötte az egybegyűlteket.
15 órától ökumenikus istentisztelet volt az Egri Bazilikában. Dr. Seregély István egri érsek és Tőkés László püspök szolgáltak. Mindketten kiemelték a Rákóczi-szabadságharc jelentőségét, nemzetünk mai problémáit, az ökumenizmus fontosságát, a magyar nemzet egységét, határok felett. Majd közösen elénekeltük a magyar és a székely himnuszt. A rendkívül bensőséges istentiszteletet az is mutatta, hogy a megjelentek nagy része sírt a meghatottságtól. Ritkán lehetünk szemtanúi egy ilyen megnyilvánulásnak a magyarországiak és erdélyiek közösségében, ökumenikus keretek között.
Rendezvényünk tudományos ülésszakkal folytatódott az egri vár gótikus püspöki palotájában. Az egybegyűlteket dr. Petercsák Tivadar, a Dobó István Vármúzeum igazgatója üdvözölte. Dukrét Géza, a PBMEB elnöke bevezetőjében ismertette a Jubileumi Rákóczi Évek programját, s beszámolt az eddigi rendezvényekről, majd a következő előadások hangzottak el: dr. Csohán János professzor: II. Rákóczi Ferenc vallásügyi politikája; dr. Ágoston István egyháztörténész: II. Rákóczi Ferenc vallásossága; Kupán Árpád történész: Biharmegye és Várad a Rákóczi-szabadságharc idején.
Ezután megnéztük a gótikus palota emeletén lévő vármúzeumot

Október 14. – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Dukrét Géza Hegyköz című történeti monográfiáját Kupán Árpád ismertette.

November 7–9. – a Debreceni Egyetem gazdaság-földrajzi katedrájának Tájak, régiók, városok című konferenciája a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. Dukrét Géza előadást tartott a Hegyköz kisrégióról. Egyeztető tárgyalásokat folytattunk az egyetem történelmi és néprajzi katedrájának dékánjaival, kapcsolatkiépítés és könyvcsere érdekében.

November 12.A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium iskolaszéke, valamint a PBMEB által a már korábban meghirdetett történelmi versenyt szervezték meg a gimnázium tornatermében, a következő témakörökben: 425 éve született Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, valamint 375 éve lépett trónra I. Rákóczi György. A megyei versenyen öt iskola hat VII. Osztályos csapata vett részt. Egyesületünk részéről Borbély Gábor vett részt a zsűriben. 

November 13.emléktábla avatás Zsibón, a zsibói csata emlékére. Váradról egy mikrobusszal mentünk az ünnepélyre. A református templomban Csomay Árpád generális direktor tartotta az ünnepi istentiszteletet. Ezt követően Molnár Endre helyi lelkipásztor köszöntötte a vendégeket. Borbély Gábor előadást tartott a zsibói csatáról, II. Rákóczi Ferenc 300 évvel ezelőtt elvesztett csatájáról. Ezután a szilágysomlyói Báthory István cserkészcsapat mutatott be az eseményhez illő műsort, Erdei János cserkészparancsnok vezetésével. Az emléktábla avatása a templomkertben folytatódott. Dukrét Géza mondott avató beszédet, a templom falán leleplezett emléktáblát Csomay Árpád áldotta meg.

November 16. – Könyvbemutató az Ady Endre Középiskola könyvtárában. Dánielisz Endre: A szarutól a fésűig című kötetét Dukrét Géza ismertette.

November 18. – Emlékülés Bíró József művészettörténész halálának 60. évfordulója tiszteletére. A megemlékezést a hajdani zsidó leánygimnázium egyik termében tartottuk, abban az épületben, amelyben Bíró József született. Előadást tartottak: dr. Lővei Pál, budapesti művészettörténész felelevenítette Bíró József munkásságát, aki elsősorban Erdély műemlékeit tanulmányozta. Könyvei ma is alapvető munkáknak számítanak. Dr. Kovács András kolozsvári művészettörténész elsősorban Bíró erdélyi kastélyokról megjelent könyvét méltatta. Külön is beszélt a bonchidai kastélyról, vetített képekkel alátámasztva, ahogy azt még Bíró láthatta. Emődi Tamás műépítész főleg Bíró József váradi jellegű munkáira helyezte a hangsúlyt. Színes képeken keresztül mutatta be azokat az épületeket, amelyekről Bíró írt doktori dolgozatában. Dr. Fleisz János történész összegezve az elhangzottakat, kihangsúlyozta, hogy Bíró József munkásságát ha nem is befejezettnek, de egésznek kell tekinteni. Az előadások után megkoszorúztuk Bíró József emléktábláját, amelyet még mi avattunk 1994-ben.
Ebéd után a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban tartottuk meg egyesületünk elnökségi ülését, amelyen meghatároztuk a 2006. év programját.

November 30. – A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Dokumentációs Központjának (KREDOK) felavatása. Ennek keretében kapott helyet egyesületünk könyvtára is. Sajnos csak egy nagy polcot kaptunk, s nem egy önálló helységet.

December 2. – A Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében mutatta be a Szigligeti társaság Páskándi Géza: A hazáért és a szabadságért című darabját. Az előadás előtt Dukrét Géza bemutatta a Rákóczi-könyvsorozatunk harmadik számát.

December 3. – Jubileumi Egyházkerületi Közgyűlés az újvárosi református templomban. A lelkészszentelés után Tőkés László püspök átadta a Pro Partium-díjakat. Ennek keretében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság megkapta a Pro Partium-díjat, e régió értékeinek feltárása és megszerettetése érdekében kifejtett tevékenységéért. 

December 9. Aradon a Csiky Gergely Líceumban negyedik alkalommal tartották meg az iskola névadójának napját. A hangulatos rendezvényen két emléktáblát avattak az iskola folyosóján az iskola egykori jeles tanárai tiszteletére. Krenner Miklós (1875–1968) történelemtanár és kiváló publicista munkásságát Pávai Gyula méltatta, kiemelve az ő szerepét az újságírás megújításában. A tavaly elhunyt dr. Kovách Géza (1925–2004) tanárról és helytörténész tevékenységéről Ujj János beszélt, méltatva a pedagógust, több mint húsz kötet és kétszáznál több szakcikket publikáló történészt, és közösségszervezőt.

December 14. – találkozás Érmihályfalván egyesületünk itteni tagságával. Megbeszéltük a jövő évi programot.

December 17. emléktábla avatása Gulácsy Irén írónő tiszteletére, a Petőfi-park 20. szám alatt. Beszédet mondott Tempfli József püspök és Dukrét Géza. Táblaavató beszédet tartott Kupán Árpád. A Szent László Gimnázium két diákja rövid műsort mutatott be. A táblát az írónő rokona leplezte le.

December 22. – születésének 80. évfordulóján avatták fel Aradon a Csiky Gergely Líceum első emeleti folyosóján, a néhány nappal korábban leleplezett emléktábla alatt dr. Kovách Géza domborművét. Ujj János aradi helytörténész, „A Gazsi” című könyv írója méltatta a 2004-ben elhunyt kolléga és barát érdemeit. [...]
.......................................................................................................................................................