410404 Oradea, str. Bernard Shaw nr. 36, Bl. C8, ap. 8
0359 410469   0741 132148   dukretgeza@yahoo.com

.......................................................................................................................................................

- 2009 -

Január 22. – Magyar Kultúra Napja. A Szakszervezetek Kultúrpalotájában tartották a gálaestet, ahol kiosztották a díjakat. Kupán Árpád a Magyar Kultúráért Díj I. fokozatát kapta meg. A laudációt Dukrét Géza tartotta.

Január 23. – Érsemjén, a Kazinczy-év megnyitó ünnepe, a Fráter Lóránd Művelődési Házban. Az ünnepséget közösen szerveztük a helyi polgármesteri hivatallal. A megnyitót összekötöttük a Magyar Kultúra Napjának megünneplésével. A rendezvényt Balázsi József polgármester nyitotta meg. Ünnepi beszédet mondott Kuzmányi István, a magyar Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai osztályának vezetője és Cseke Attila szenátor. Az ezt követő ünnepi műsorban közreműködött Meleg Vilmos színművész, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola tanulói, az érmihályfalvi GGG Irodalmi Stúdió. Az ünnep második részében előadást tartott Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke, aki a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumának létrejöttéről beszélt. Nagy Edit Érsemjén szülöttének kultuszáról beszélt. Kupán Árpád Kazinczy szabadkőművesi tevékenységéről, Csorba Sándor a Kazinczy-szobor történetéről értekezett.

Január 28. – Kapcsolatok kialakítására megbeszélést tartottunk a Partiumi Keresztény Egyetemen. Ezen részt vett dr. Dénes Zoltán debreceni-, dr. Paál Ágnes szegedi egyetemi tanárok,  valamint dr. Horváth Gizella és dr. János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora, illetve kancellárja. Egyesületünket Dukrét Géza képviselte.

Március 28. – Partiumi Honismereti Találkozó
A PKE Bartók-termében tartottuk. Több mint ötvenen vettek részt. A következő előadások hangzottak el:

  1. Kovács Rozália: Adatok a Sárközy-család történetéhez
  2. Dánielisz Endre: Nagyszalonta a 20. században. Felvirágzás és megtorpanás (1901–1919)
  3. Ujj János: Arad dinamikusan fejlődő város. 1700–1914
  4. Jancsó Árpád: Buziás-fürdő csillogása és hanyatlása
  5. Puskel Péter: Az aradi autógyár és sikertörténete
  6. Emődi Tamás: A Partium egyházi műemlékeinél végzett kutatások
  7. Mihálka Nándor: Tereprendezési munkálatok a váradi vár Csonka-bástyáján

Az előadásokat közgyűlés követte, amelynek napirendi pontjai a következők voltak:

  1. Megemlékezés Székely Antal tagtársunkról.
  2. Az elnökség bővítése: Kovács Rozália Érmihályfalváról és Wanek Ferenc Kolozsvárról
  3. Együttműködési Megállapodás aláírása a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvánnyal. Az alapítvány részéről Révász Gizella elnök, egyesületünk részéről Dukrét Géza elnök írta alá.
  4. Módosítások a tevékenységi tervben.
  5. Pályázat, konferenciaszervezés, táblaavatás, könyv- és lapkiadás, temetőfelmérés.
  6. A Fényes Elek-díjak odaítélése.

Április 5 – 7. – Isaszegi Konferencia: Máskép a szabadságharcról.
Egyesületünk részéről tizenketten vettünk részt. Az első nap, délután két előadást hallgattunk meg, majd csatlakoztunk a városi ünnepséghez: megemlékezés és koszorúzás a református templomnál, a lengyel hazafiak emléktáblájánál, majd a Szentgyörgy-pusztai Kőkeresztnél. Másnap négy előadás hangzott el, közülük, Vajda Sándor: Gróf Leiningen-Westerburg Károly és gróf Vécsey Károly honvédtábornokok, aradi vértanúk életútja. Délután látogatás a honvédsíroknál, majd városi ünnep a Szoborhegy lábánál: a Magyar Hagyományőrző Világszövetség és az Isaszegi Hagyományőrzők díszfelvonulása, amelyet nagyszabású csatajelenet követett. Ezután koszorúztunk a Honvédszobornál. Harmadnap meglátogattuk Pákozdon az 1848–49-es emlékhelyet és múzeumot.

Május 15. – Könyvbemutató a Varadinum ünnepségek keretében, a Lorántffy Egyházi Központ múzeumtermében. Dukrét Géza: Épített örökségünk Bihar megyében című kötetet Péter I. Zoltán ismertette. Az ismertetőt vetítés egészítette ki.

Május 16. – Díjkiosztó ünnepség. Pályázatunkra 13 diák és öt felnőtt jelentkezett, amelynek témái Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékeinek nyomában és Pusztuló műemlékeink voltak.

Május 21. – Könyvbemutató Berettyóújfalun, a Bihari Múzeumban. Dukrét Géza ismertette Épített örökségünk Bihar megyében című kötetét.

Június 14. – Emléktábla avatása Biharfélegyházán, Jakó Zsigmond akadémikus tiszteletére, közösen az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel. Jelen volt Jakó Klára és családja. Az ünnepi istentiszteletet Csűry István helyettes püspök tartotta a református templomban. Megnyitó beszédet Dukrét Géza, táblaavató beszédet Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke tartott. Az emléktáblát a templom falán leplezték le.

Július 24. – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. Borbély Gábor: Szőlő és bor az Érmelléken című kötetét Dukrét Géza ismertette. A bemutató után borkóstolót szerveztünk, amelyre eljöttek a bihardiószegi és élesdi borászok.

Augusztus 22. – Érsemjén. A bölcsőtől a sírig címen, emlékülést szerveztünk, közösen a helyi önkormányzattal, a Fráter Lóránd Művelődési Központban, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója tiszteletére.
Az ünnepséget a Szózat eléneklésével nyitották meg. Gellért Gyula, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese, rövid áhítatot tartott, majd Balázsi József polgármester, mint házigazda, köszöntötte a vendégeket. Ezután Dukrét Géza, a PBMET elnöke szeretettel köszöntötte a több mint kétszáz jelenlévőt, mind az anyaországból, mind a Partiumból. Külön köszöntötte dr. Fehér Józsefet, a Kazinczy Ferenc Társaság elnökét, Révász Gizellát, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnökét, Cs. Nagy Zoltánt, a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület elnökét, Sándor Máriát, a berettyóújfalui Bihari Múzeum Baráti Köre elnökét, dr. Fleisz Jánost a Biharmegyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnökét. Ezután emlékplakettet és emléklapot nyújtott át Balázsi József polgármesternek, a társ-szervezői feladat elvállalásáért, Gellért Gyula esperesnek, az előadóknak, valamint a civil szervezetek vezetőinek.
A következő előadások hangzottak el:
Taar Erzsébet (Érsemjén): Kazinczy és Érsemjén,
Dr. Fehér József (Sátoraljaújhely): Kazinczy és Alsóregmec,
Kiss Endre József (Sárospatak): Kazinczy és Sárospatak,
Dr. Kováts Miklós (Kassa): Kazinczy és Kassa,
Dr. Kováts Dániel (Szeged): Kazinczy és Széphalom
Ebéd után a következő előadások hangzottak el:
Dr. Bakó Endre (Debrecen): Kazinczy Ferenc a debreceni irodalomtörténet-írás tükrében
Debreczeni-Droppán Béla (Budapest) Kazinczy-ünnep 1859-ben
Ezután könyvbemutatók következtek: A bölcsőtől a sírig című előadás-gyűjteményt Dukrét Géza, a kötet szerkesztője ismertette. Csorba Sándor: Aranygyökerek című tárlatvezető kiadványt, annak szerkesztője, Sándor Mária mutatta be. Ezt követően megkoszorúzták a Kazinczy-szobrot és Kazinczy Lajos csónak alakú fejfáját. Az egész napos rendezvény a Kazinczy-Fráter-Csiha emlékház látogatásával ért végett.

Szeptember 4–6. – XV. Partiumi Honismereti Konferencia – Hadad
A konferenciát a Dégenfeld-kastélyban tartottuk. A Szózat eléneklése után Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke tartott áhítatot. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Kurta-Tőtös Beáta lelkipásztor, mint házigazda üdvözölte a vendégeket. A konferenciát köszöntötte még Balogh Ferenc polgármester, Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei tanács elnöke, Erdei D. István képviselő, dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Káldy Gyula, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) részéről, Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Wanek Ferenc, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Tudomány és Ipartörténeti Szakosztályának elnöke. A konferenciát megtisztelte jelenlétével dr. Csorba Csaba, a Kazinczy Ferenc Társaság alelnöke, Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa, Révász Gizella, a Határon Túli Emlékhelyekért Alapítvány elnöke, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetsége, Hungaria Nostra elnöke, Sebestyén József, a KÖH munkatársa, Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese.
A XV. Konferencia alkalmából Dukrét Géza ismertette az eddigi konferenciák témáit és az itt átadott Fényes Elek-díjak tulajdonosait. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Szabó István (Ottomány), Erdei János (Szilágysomlyó), Hitter Ferenc (Felsőbánya) és dr. Vajda Sándor (Borosjenő). A helytörténeti kutatásban, a honismereti nevelésben, az egyesületi munkában végzett példamutató tevékenységéért díszoklevelet kapott Bara István (Szatmárnémeti), Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti), Jakab Rita (Nagybánya), Kupán Árpád (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár), Ujj János (Arad), Wanek Ferenc (Kolozsvár), Kovács Rozália (Érmihályfalva), Nagyváradról Mihálka Magdolna, Pásztai Ottó, Gőnyey Éva, Bordás István.
A XV. Konferencia fő témái a következők voltak: Ipartörténeti műemlékek, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Hadad  megismerésével kezdődött. Németi János, hadadi földrajztanár a település természeti viszonyait, történelmét ismertette, majd Kaszta István (Nagybánya) a hadadiak küzdelmei történelműk folyamán címen tartott előadást.
Ebéd után a következő előadások hangzottak el: dr. Egyed Ákos akadémikus professzor (Kolozsvár) ismertette a 150 éves Erdélyi Múzeum-Egyesület tevékenységét, Sebestyén József (Budapest) a műemlékvédelem, örökségvédelem aktuális problémáit boncolgatta, dr. Csorba Csaba (Szolnok) a kastélyok és kúriák 20. századi sorsáról beszélt, Dukrét Géza vetített képek segítségével mutatta be Bihar megye pusztuló műemlékeit és végül Kiss Zoltán (Kraszna) Adalékok a református felekezeti oktatás 1945–1948 közötti történetéhez című tanulmányában a szilágysági tanítósorsokat ismertette. Előadások után a társaság, Németi János tanár vezetésével megtekintették a Wesselényi kastélyt és a református templomot. Este filmvetítés következett, Hitter Ferenc Felsőbánya varázsa címen a művésztelep festményeit mutatta be.
Másnap délelőtt Harangozó Imre (Újkígyós) ortodox templomok középkori freskóit mutatta be, amelyek szent királyainkat ábrázolják, Starmüller Géza (Kolozsvár) Kővár és vidékének történelemformáló szerepét ismertette, Vajda Sándor (Borosjenő) Barabás Miklós oltárképeit mutatta be a borosjenői római katolikus templomból, Wanek Ferenc (Kolozsvár) a két hadadi csata történetét és jelentőségét taglalta, majd Jancsó Árpád (Temesvár) a száz éves temesvári vízi erőműről, mint ipari műemlékről tartott érdekes előadást. Ezt követően Dukrét Géza ismertette Kiss Kálmán: Túrterebes iskola- és egyháztörténete című kötetét, amely a Partiumi füzetek 59. kötete. A bemutató után Kiss Kálmán is hozzászólt. Szünet után dr. Egyed Ákos professzor (Kolozsvár) a kétszáz éve meghalt Wesselényi Miklósról értekezett, Halász Péter (Budapest) Morvay Péterről, az Ecsedi-láp néprajzi kutatójáról emlékezett meg, aki épp száz évvel ezelőtt született, Ráday Mihály egy kisfilmet mutatott be a nagyváradi neológ zsidó temetőről, Kupán Árpád (Nagyvárad) a Dobrai Református Egyházközség életét ismertette.
Ebéd után Tácsi Erika (Temesvár) mutatta be Herczeg Ferenc munkásságát, aki első Nobel-díjasunk lehetett volna. Horber Pál (Nagyvárad) Dr. Balogh Ernő professzorról és a meziádi Czárán Gyula cseppkőbarlangról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) Temesvár társadalmi és kulturális helyzetképét ecsetelte a két világháború között, Jancsó Árpád (Temesvár) a száz éves temesvári Liget-úti híd építéstörténetéről tartott előadást, majd Antal Béla (Nagyvárad) ismertette Biharpüspöki névkataszterét a 13. századtól kezdve. A konferencia Közgyűléssel zárult, amelyen megtárgyaltuk az egyesület legfontosabb problémáit. Az új tagok átvették tagsági könyvecskéiket. Vacsora után tábortűz és nótaszó zárta a napot.
A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. Bogdándon megtekintettük a Sípos László tájházat, ahol megemlékeztünk, az épp tíz éve elhunyt tagtársunkról, Sípos Lászlóról. Szilágylompérton megcsodáltuk a kazettás mennyezetű református templomot és meglátgattuk az Ady-emlékeket, Érszakácsin megnéztük a református templomot. Dobrán Kurta-Tőtös Szabolcs lelkipásztor tartott előadást a templomról, majd mint házigazda meghívta a társaságot ebédre. Ebéd után megtekintettük az Árpád-kori, román stílusú református templomot Ákoson. Kirándulásunk a nagykárolyi református és római katolikus templomok látogatásával zárult, ahol Némethi János tanár kalauzolt minket.
Az összesen 87 résztvevő számos információval gazdagodva, érzelmekkel feltöltődve érkezett haza.

Szeptember 18.A református templomban tartott istentisztelet után Péter I. Zoltán ismertette Borbély Gábor Szőlő és bor az Érmelléken című kötetét. Ezután a Pro Érmellék Társaság post mortem Borbély Gábornak adományozta az első Érmellék Díszpolgára címet.  

Szeptember 29.Könyvbemutató az Ady Endre Líceumban. Dánielisz Endre: Nagyszalonta népköltészeti hagyományaiból című antológiáját Dukrét Géza ismertette.

Október 25.Emléktábla avatása Jakó Zsigmond emlékére Micskén, a családi kúria hátsó homlokzatán. Az emléktáblát közösen állította a Magyar Tudományos Akadémia, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága, a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság. Emlékbeszédet Orosz István mondott, a Debreceni Akadémiai Bizottság részéről. A táblát Jakó Klára leplezte le, Gellért Gyula espres mondott áldást. Egyesületünk részérő Dukrét Géza és Bartos Elekes Ildikó koszorúzott.

Október 26. – Könyvbemutató a KRE dísztermében, a „Jót és jól! Ebben áll a nagy titok” című ünnepi megemlékezésen, a Kazinczy évforduló tiszteletére. A bölcsőtől a sírig című kötetet Dukrét Géza ismertette.

November 28. – Elnökségi ülés. Összeállítottuk a jövő évi programot. Tisztázni kell a nyilvántartást, a könyveknél a tiszteletpéldányok elosztását, a konferencia időbeosztását. Javaslatok történtek a Fényes Elek-díjra.

December 9. – Megalakult a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), amelynek egyesületünk is alapító tagja.

December 13. – Könyvbemutató Ottományban. A református templomban tartott istentisztelet után, Szentjóby Szabó Andor: Ottomány szülötte, Kufstein halottja című, a Partiumi füzetek 60. kötetét, Dukrét Géza ismertette.

December 22. – Kihoztuk a nyomdából Györffy István: Fekete-Körös-völgyi magyarság című hasonmás kiadásunkat. [...]


.......................................................................................................................................................