410404 Oradea, str. Bernard Shaw nr. 36, Bl. C8, ap. 8
0359 410469   0741 132148   dukretgeza@yahoo.com

.......................................................................................................................................................

- 2014 -

Január 1. – Szatmárnémeti. Megemlékezés a Petofi-szobornál. Jelen volt Fazekas Lóránd és Tóth Géza Ivor.

Január 21. – Könyvbemutató Margittán. Emodi János, Wilhelm Sándor, Sándor Mária: Margitta fazekassága címu kötetét Dukrét Géza ismertette. A szerzok egyenként elmondták, hogyan kutatták fel az anyagot, hogyan készült el a kötet.

Január 22. – Magyar Kultúra Napja: a nagyváradi Szigligeti Színházban Pásztai Ottó Életmudíjat, Kordics Imre, Szabó István, Wilhelm Sándor Emlékplakettet, valamint Egyesületünk Magyar Kultúra Díjat kapott.

Január 23. – Könyvbemutató Berettyóújfaluban. A Margittai fazekasság címu kötetünket Dukrét Géza ismertette. A szerzok egyenként elmondták, hogyan kutatták fel az anyagot, hogyan készült el a kötet. Köszöntot mondott Muraközi István polgármester. – Január 24. – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ múzeumtermében. Emodi János, Wilhelm Sándor, Sándor Mária: Margitta fazekassága címu kötetét Dukrét Géza ismertette. A szerzok elmondták, hogyan kutatták fel a hozzá kapcsolódó anyagot és dokumentumokat. Beszédet mondott Biró Rozália szenátor. Közremuködött a Stadler Klarinét Együttes.

Február 11. – A Tóth Árpád Irodalmi Kör meghívottjaként az Arad megyei könyvtárban egyesületünk két tagja, Matekovits Mihály és Matekovits Mária tartott eloadást Matematika a természetben és a muvészetekben címmel. Matekovits Mihály matematikatanár a matematikai törvényszeruségek (szimmetria, a Fibonacci-sorozat) érvényesülését igazolta a képzomuvészetben, az építészetben, de az irodalomban is. Matekovits Mária természetrajztanár ugyanezt bizonyította a minket körülvevo növény- és állatvilágból vett példákkal, de az ember anatómiájával is.

Február 15. – Wanek Ferenc a Mártonfi Lajos Emlékkonferenciát rendezte és vezette Kolozsváron, 60 résztvevovel, ahol összefoglaló eloadást tartott a konferencia névadójának életérol és munkásságáról, s a konferencia kiadványát is szerkesztette.

Február 26. – Nagyváradon a Várad folyóiratnál bemutatkozott Érmihályfalva. Szalai Ilona az alkotókör tevékenységét ismertette, Kovács Rozália a helytörténeti munkáról és könyveirol beszélt.

Február 28-án elindítottuk a Bihari Múltidézo eloadássorozatunkat, minden hónapban tartottunk egy eloadást.

Március 11. – Megjelent a Partiumi füzetek 77. száma. Kiss Kálmán: Túrterebes földrajzi neveinek története.

Március 15. – Dukrét Géza tartotta az ünnepi díszbeszédet a rogériuszi református templomban.

Érmihályfalván, a református egyház szervezésében, Szilágyi Andrea és Kovács Rozália koszorúztak a Bernáth József emléktáblánál. Ugyanakkor, a város szervezésében, megkoszorúzták Petofi Sándor emléktábláját is.

Szilágysomlyón megemlékezést tartottak a városi muvelodési házban, majd megkoszorúzták a Bem-emléktáblát a református templomban. A rendezvény egyik szervezoje Erdei János volt.

– Szatmárnémetiben koszorúzás a Petofi-szobornál, amelyet díszgyulés követett. Jelen volt Fazekas Lóránd és Tóth Géza Ivor.

Március 22.– Partiumi Honismereti Találkozó a Partiumi Keresztény Egyetemen. A következo eloadások hangzottak el: Sárközi Zoltán: A nagyváradi 4-es honvédek Isonzónál – egy emlékmu története; Puskel Péter: Arad pedig a magyar Golgota – 120 éve halt meg Kossuth Lajos; Vallasek István: Az Irinyi testvérek, János és József életmuve; Olasz Angéla: Emlékezés Dózsa Györgyre és az 1514-es parasztháborúra; Dr. Vajda Sándor: Kereszthalál orvos szemmel; Ujj János: Szántay Lajos muépítész; Wilhelm Sándor: Népi vadászat és vadfogás eszközei az Érmelléken; Nagy Béla: Haray Viktor honvéd százados. Az eloadásokat közgyulés követte.

Március 26. – A Muvelodés folyóirat új számának és arculatának bemutatója volt a Györkös-Mányi Albert Emlékházban, Kolozsváron. E számban Verespatak bányászattörténetérol írt cikket Wanek Ferenc.

Március 27. – A X. Kárpát-medencei Nemzetközi Környezettudományi Konferencián, Kolozsváron vitaindító eloadást tartott Wanek Ferenc az aranybányászat környezeti kérdéseivel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésen, Az Aranynégyszög történelmi bányászata címmel. Másnap a földtani részleg eloadásain volt szekcióelnök.

Március 30. – Elhunyt Farca? Piroska tagtársunk. Hosszú éveken keresztül O volt egyesületünk pénztárosa.

Április – Az EME kiadásában az olvasók asztalára került Dr. Jancsó Árpád: Az oravica–aninai hegyi vasút története címu kötete.

Április 3–6. – Wanek Ferenc a 16-ik vándor jellegu Bányászati, Kohászati és Földtani Konferenciát rendezte Székelyudvarhelyen, közel 200 résztvevovel. Ugyanakkor, a Konferencián Jurcsák Tibor tudományos hagyatékáról tartott eloadást, egyben a 35 oldalas szakmai tanulmányi kirándulásvezeto társszerzoje, szerkesztoje volt.

Április 4–6. – 19-en vettünk részt az V. Nemzetközi Isaszegi Konferencián. Egyesületünk részérol eloadást tartott: Erdei János: 1848–49-es események Szilágysomlyón és környékén. Fazekas Lóránd: Szatmár megye 1848–49-es emlékhelyeinek bemutatása. Kupán Árpád: A 160 évvel ezelotti Nagyvárad egy demokrata leírásában. Vasárnap meglátogattuk Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumot.

Április 11. – Könyvbemutató a Barátok templomában. A Keresztutak címu kötetet Mihálka Zoltán ismertette. Hozzászólt Fodor József vikárius és Böcskei László püspök.

Április 18. – A muemlékvédelem világnapja alkalmából sajtótájékoztatót tartottunk a Bihar megyei RMDSZ székházában. Közremuködött Sárközi Zoltán, Jakabffy László és Dukrét Géza. Kb. egy órát beszéltünk a muemlékvédelem feladatairól, eredményeirol.

Április 24. – Egyháztörténeti konferencia a Partiumi Keresztény Egyetemen. Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke bemutatta a Széphalom címu, a társaság 2013-as évkönyvét.

Április 25. – Szatmárnémeti. A Dózsa György-féle felkelés 500. évfordulójára az EMKE és a Kölcsey Kör konferenciát szervezett Társadalmi megmozdulások a Felso Tiszavidéken, a Dózsa György-féle parasztfelkeléstol a jobbágyság felszabadulásáig címen. Részt vett Fazekas Lóránd.

Nagyszeben. Wanek Ferenc a Nemzetközi Gépészeti Találkozó (OGÉT) szakmai kirándulását vezette (Kisdisznód vártemploma, Nagydisznód: város és templomerod, Cód: Erdély elso – ma is muködo – vízeromuve), az általa írt, kinyomtatott kirándulásvezetovel.

Április 26. – A szatmári EMKE szervezésében, a nagymajtényi zarándoklaton és koszorúzáson Erdei János 12 középiskolás kíséretében vett részt. Jelen volt még Fazekas Lóránd.

Wanek Ferenc az EKE kirándulását vezette a Mezoségre: Mezozáh, Kissármás, Mezoörményes és Magyarszovát (természetvédelem, földfelszíni alakzatok, építészeti muemlékek).

Május 7.– Könyvbemutató a Lorántffy Egyházi Központ múzeumtermében. Keresztutak címu kötet Mihálka Zoltán által írt recenzióját fia, Mihálka Nándor olvasta fel. Közremuködött Thurzó Sándor József brácsamuvész.

Május 14. – Érmihályfalván megemlékeztek a 130 éve született Nagy /Grosz/ Zoltán nyugatos író-költorol.

Május 16.– Könyvbemutató a Lorántffy Egyházi Központ múzeumtermében, a Festum Varadinum keretében. Péter I. Zoltán: A nagyváradi vár építészettörténete címu kötetét Dukrét Géza ismertette.

Május 21. – A Szatmári EMKE Páskándi-megemlékezést szervezett Szatmárhegyen. Jelen volt Fazekas Lóránd.

Május 27–29.– Kirándulás autóbusszal: Trieszt, Buránó-, Muránó szigetek, Velence. Nova Gorica hegyén elso világháborús emlékmu újraavatása, emléktábla avatása Visintiniben.

Az újraavató ünnepségen jelen volt egyesületünk is, harmincnégy személlyel. A háromnapos kirándulás alatt megnéztük Trieszt városát, meglátogattuk a színpompás Buránó-szigeteket, Muránó híres üveggyárát, s megcsodáltuk Velence híres palotáit, csatornáit, a Canal Grandet. Harmadnap, május 29-én délelott 11 órakor már a San Gabriele hegyoldalán álló Kekec vendéglo mellett álltunk. Innen indult ki az a hegyi út, amely az emlékgúlához vezet. Itt várt minket dr. Görög István alezredes, a rendezvény magyar foszervezoje, aki azonnal intézkedett, hogy szlovén katonai terepjárókkal vigyenek fel minket az emlékmuhöz, ahol már közel száz emlékezo állott. És már két napja itt volt Sárközi Zoltán, a váradiak foszervezoje, aki elmondása szerint is, irtotta a bozótot az emlékmu körül és egyike volt azoknak, akik átvették a munkálatokat.

13 órakor elhangzott a magyar, majd a szlovén himnusz. Következett a három ország katonáinak karéjában álló emlékmu koszorúzása. Eloször a magas rangú személyiségek koszorúztak, majd több mint tíz civil szervezet helyezte el a kegyelet koszorúját. Emlékezo beszédet mondott Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Biró Rozália szenátor, a Román Szenátus Emberjogi Bizottságának elnöke és Andrei Osterman, szlovéniai vezérkari fonökhelyettes. Ezután megáldotta az emlékmuvet a zsidó, a református és a római katolikus egyház képviseloje, mindegyik rövid áhítatot tartva.

Az idojárás is velünk tartott. Alig lett vége az avató ünnepségnek, óriási záporeso következett. Szerencsére levittek minket a szlovén katonai terepjárók, de nagyon sokan eláztak. A Kekec vendéglonél egy pohár borral és meleg étellel várták a megjelenteket.

Ezután autóbuszba ültünk és elmentünk Visintinibe, az itt álló magyar kápolnához. Ezt a kápolnát – amelynek homlokzatán a következo felírás olvasható: Capella Ungherese – egy pár éve építették, a környéken elpusztult magyar honvédek emlékére. Itt egy 50x40x cm nagyságú gránit emléktáblát avattunk.

Június 13. – Megjelent a Partiumi füzetek könyvsorozatának 79. száma, Fazekas Lóránd: Ódon sírkertek ösvényein.

- Június 14. – Muemlék-látogatás, mikrobusszal, Biharfélegyházán (református templom, tájház), Biharvajdán (Árpád-kori templom). Dovin Irmáéknál ebédeltünk.

Június 22.– Újranyílt Wilhelm Sándor halászati múzeuma Székelyhídon, Halászat és vadfogás címen.

Június 25–26.– részt vettünk a Magyar Muvelodési Társaság által szervezett, A nemzeti kultúra határai címu konferencián, Budapesten. Az elso nap meglátogattuk a restaurált Vigadót. Délután a Wekerle Társaskör Egyesület vendégei voltunk. A második nap eloadások hangzottak el. Dukrét Géza A PBMET és annak szerepe a Partium kulturális életében címu értekezést tartotta. Dél után meglátogattuk az Országházát, az új látogatóközponton keresztül.

Június 26–29. – Wanek Ferenc Szilágysomlyón rendezte meg a VII. Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciát félszáz résztvevovel, ahol eloadást is tartott Mártonfi Lajos egy szilágysomlyói származású tudós tanár címen. Szerkesztette a konferenciakötetet, vezette a szakmai kirándulást (kinyomtatott, 30 oldalas kirándulásvezetovel).

Június 28. – Nagyiratos (Arad megye) községben emlékeztek meg az elso világháború kitörésének centenáriumáról. Ez alkalommal felújították a falu bejáratánál található, 1933-ban a helyi római katolikus közösség által állított kokeresztet. A keresztre erosített márványlapokon az elso világháborúban odamaradt 40 nagyiratosi lakos neve szerepel. A rendezvényen György Zoltán plébános áldotta meg az emlékmuvet, majd Ujj János történelemtanár beszélt a világháború kitörésének körülményeirol. Fellépett a helyi Forray asszonykórus, majd megkoszorúzták az emlékmuvet.

Június 29. – Kecskeméten megkoszorúzták Sárközy Pálné nemes Ketzely Krisztina sírját, aki az 1700-as években érmihályfalvi lakos volt, és 1774-ben egy úrasztali terítot adományozott a református egyháznak, amelyrol szép monda is maradt fenn. Jelen volt Szilágyi Andrea, Kovács Rozália, Vörös László kecskeméti helytörténész.

Június 30–július 4.– részt vettünk Kecskeméten a 42. Országos Honismereti Konferencián. Társaságunkat Kovács Rozália, Szilágyi Andrea és Dukrét Géza képviselte.

Július 9. – Érmihályfalva. Benedek Mátyás, néhai érmihályfalvi kereskedo olaszországi leszármazottjait Kovács Rozália kalauzolta a városban, a temetoben, akik oseik nyomait kutatták.

Július 10–12.– Részt vettünk Mezokövesden a Város és Faluvédok Szövetségének 33. Országos Találkozóján és Szakmai Konferenciáján. Téma: Múlt, Jelen, Jövo: Örökségvédelem–Hagyományápolás–Értékmentés.

Július 19. – Érmihályfalva. Kovács Rozália, a Bernáth család leszármazottjával, bernáthfalvi Bernáth Lászlóval bejárta a városban található családi emlékeket, a református templomot, a Bernáth József-emléktáblánál Bernáth László koszorúzott is, s régen, a Bernáthok tulajdonában volt kastélyt és teljesen elhanyagolt parkját is megnézte. Majd Gálospetribe mentek, ahol megtekintették a volt Fráter–Bernáth-kastélyt, temetot. Ottományban, Szentimrén és a nagykárolyi kastélyban is jártak, az itt látható helytörténeti érdekességeket nézték meg.

Július 31. – Bujanovics Eduárd tett látogatást Érmihályfalván, ahol néhány helytörténeti dologra hívta fel a helytörténészek figyelmét, a most visszakapott tulajdonával, a kastéllyal kapcsolatban.

Július 30 – augusztus 4.– Erdei János tanár Szilágysomlyóról részt vett a Bem–Petofi zarándoklaton 8 fos diákközösséggel.

Augusztus 7. – A Kölcsey zarándoklaton, Szodemeteren, Erdei János Szilágysomlyóról 12 diákkal vett részt. Jelen volt még Tóth Géza Ivor Szatmárnémetibol.

Augusztus 16. – Az Arad megyei Nagyiratos községhez tartozó Nagyvarjas faluban rendezték meg a Nagyvarjasiak világtalálkozója címet viselo rendezvényt. Kezdeményezoje a PBMET tagja, Nagy István pécskai fizikatanár, valamint Szabó István sarkadi (Magyarország) történelemtanár volt. A templomban tartott hálaadó istentiszteletet követoen az iskolaudvaron került sor az említett szerzopáros Nagyvarjasi harangszó címu könyvének bemutatójára. A kiadványt Irházi János közíró, szerkeszto méltatta.

Augusztus 17. – Az EMKE Markovits Rodion megemlékezést szervezett Kisgércen és Szatmárnémetin. Társaságunk részérol Kiss Kálmán volt jelen.

Augusztus 20. – Szatmárnémeti. Szent István-szobor koszorúzása a székesegyháznál. Részt vett Fazekas Lóránd és Tóth Géza Ivor.

Augusztus 20–24. – Wanek Ferenc a HUNGEO – Magyar Földtudományi Szakemberek Debrecenben tartott XII. Világtalálkozóján eloadást tartott Halaváts Gyula oslénytani hagyatéka a Bánság, Erdély és Partium területén címmel, majd a kétnapos tanulmányi kirándulás Erdélyi-szigethegység területén lévo részét vezette (kinyomtatott, 20 oldalas szakmai kirándulásvezetojével).

Augusztus 22. – Erdei János a Mária-úti zarándoklatot vezette a  Zilah–Somlyó zarándokúton, Bartók Márta budapesti zarándoklatszervezo felkérésére. Ezen az úton még három somlyói diák is elkísérte.

Szeptember 5–7. –XX. Partiumi Honismereti Konferencia – Biharszentjános.

A Kultúrházban szervezték meg. Az ünnepélyes megnyitó a Szózat eléneklésével kezdodött. Ezt követoen ökumenikus áhítatot tartott Monsignore Fodor József általános helynök és Forró László eloadó-tanácsos. A résztvevoket köszöntötte: Dukrét Géza, a PBMET elnöke. Szabó Ödön, parlamenti képviselo, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezeto elnöke kifejtette, hogy ne szégyelljük mondani, hogy igenis ez a fórum nem más, mint a Partiumi Akadémia, ahol bel- és külföldi szakemberek magas szintu eloadásokat tartanak, hozzájárulva így a történelemtudományhoz. Lorincz Lajos, Bors község alpolgármestere, mint házigazda köszöntötte a konferenciát, ismertette, hogyan jutott el a falu az ismeretlenségbol a kolostor romjainál állított emlékjelig, amelytol a neve származik. A konferenciát köszöntötte még Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közmuvelodési Egyesület (EMKE) országos elnöke, Gaál György, a Kelemen Lajos Muemlékvédo Társaság elnöke, Wanek Ferenc, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökségi tagja, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédok Szövetsége, a Hungaria Nostra elnöke, Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke, Révász Gizella, a Határon Túli magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke.

Ezt követte Dukrét Géza beszámolója. Ismertette a húsz konferencia témaköreit, és annak eredményeit. A háromnapos konferenciákon átlagban 20 eloadás hangzik el, amelyek nagy részét közéteszik. Külön kitért az egyesület könyvkiadására: 1997 óta napjainkig 96 könyvet adtak ki, amelybol 80 a Partiumi füzetek könyvsorozatában, 16 kötetet sorozaton kívül. Hírül adta, hogy a délutáni emléktábla-avatással együtt, eddig 25 emléktáblát avatott fel az egyesület.

Az idei Fényes Elek-díjakat a következok kapták meg: Wilhelm Sándor Székelyhídról és Révász Gizella Isaszegrol. Tizenketten kaptak díszoklevelet azok a tagok, akik két évtized alatt a legtöbb eloadást tartották a konferenciákon, gazdagítva a helytörténeti ismereteket.

A délelott folyamán elhangzott még két eloadás: Bátori Géza polgármester ismertette Bors község történetét és az utóbbi húsz év eredményeit. Kupán Árpád nagyváradi történész Biharszentjános történetét mutatta be, többször hivatkozva az általa írt Huség és helytállás címu könyvére, amely a falu történetét tartalmazza.

Délután dr. Dénes Zoltán kanonok, egyetemi docens a Johannita-lovagokat és kolostorukat, majd a Domonkos-rendet mutatta be. Ezt követoen autóbuszra ültek és kimentek a falu határában hajdan állott kolostor romjainak maradványaihoz. Itt, az önkormányzat segítségével egy emléktáblát és egy négynyelvu magyarázó táblát helyeztek el. Dukrét Géza kifejtette, hogy ezen a helyen csak bronzkori leleteket kerestek, és mint ilyen hely szerepel a muemléklistán, de az ásatások nem irányultak a kolostor feltárására. Az oseink tiszteletére elhelyezett emlékjel jelentoségérol beszélt, majd megáldotta azt Csomay Árpád, helyi református lelkipásztor. A római katolikus egyház részérol Dénes Zoltán kanonok áldotta meg az emlékmuvet.

Visszatérve a kultúrházba, könyvbemutatót tartottak. Wilhelm Sándor: Tanulmányok az Érmellékrol címu, a Partiumi füzetek 80. kötetét Dukrét Géza ismertette. Wilhelm Sándor részletesen ismertette, miért választotta kutatásának tárgyául az Érmelléket: Itt élte le egész életét, mint a haltudomány doktora, itt kutatta a folyóvizek élovilágát, tanulmányozta az itteni emberek halászó, vadászó szokásait, eszközeit.

Magas színvonalú kultúrmusor zárta a napot: a helyi református énekkar, a Galagonya néptáncegyüttes frenetikus eloadása és az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Köre rendkívüli fiatalos, példamutató táncparódiái.

Szombaton, a konferencia fo témájához, a Száz éve tört ki az elso világháború témaköréhez kapcsolódó eloadások hangzottak el: Deák József (Borossebes) a háború történetérol beszélt, Halmágycsúcstól Borossebesig. A konkrét eseményeket és az eddig ismeretlen tömegsírokat mutatta be, fényképekkel illusztrálva. Miskolczi Lajos (Nagyvárad) az 1917. május 15-én lezajlott otrantói ütközetet és a cattarói matrózfelkelést ismertette. Dr. Dénes Zoltán (Debrecen) a püspöki leveleket ismertetett az elso világháborúból. Számos érdekes levél felolvasásával színesítette eloadását. Megtudhattuk, hogy milyen sok mindennel foglalkozott az egyház a háború ideje alatt. Fehér József (Sátoraljaújhely) Ady Endre gondolatait és véleményét ismertette a háborúról. Tar Mihály Ady-versek felolvasásával illusztrálta az eloadást, melybol megtudhattuk, hogy Ady gyulölte a háborút. Kiss Endre-József (Sárospatak) az egyházi szolgálatot mutatta be az elso világháborúban. Tácsi Erika (Temesvár) egy katona emlékeit ismertette a Keleten a helyzet változóban címu eloadásában. Kolozsvári István (Berettyóújfalu) Trianon szociális következményeit mutatta be, számos példán keresztül, a statisztika segítségével. Dr. Vajda Sándor (Borosjeno) egy rendkívül érdekes eloadást tartott A levego lovagja az elso világháborúban címen. Ugyanakkor ízelítot kaptunk a repülés történetébol is. Ujj János (Arad) az aradi elso világháborús emlékmuveket, emlékhelyeket mutatta be. Eloadását, betegsége miatt, Berecz Gábor olvasta fel.

A következokben a konferencia másik nagy témájához, a Nagy személyiségeink emlékezete témaköréhez kapcsolódtak. Starmüller Géza (Kolozsvár) Árpád-házi királyokról értekezett, Három Árpád-házi hozomány címen. Olasz Angéla (Arad) a Gábor Áron-év alkalmából ismertette Gábor Áron életét és munkásságát. Két kisfilmmel színesítette eloadását. Ezt követoen a társaság kivonult a templom elé és megkoszorúzta az itt álló világháborús emlékmuvet. Beszédet Csomay Árpád lelkipásztor tartott.

Délután a következo eloadások hangzottak el: Dr. Jancsó Árpád (Temesvár) Hazánk elso hegyi vasútja címen az Oravica–Anina hegyi vasút építésérol értekezett. Pásztai Ottó (Nagyvárad) a Tisza család történelmi szerepét ismertette, Wanek Ferenc (Kolozsvár) Mártonfi Lajost, egy szilágysomlyói származású tudós tanárt mutatott be. Csorba Teréz (Érsemjén) Kazinczy Ferenc fogságának évfordulójára címen tartott ismertetot. Vallasek István (Kolozsvár) Kulin György akadémikusról, a kiváló magyar csillagász életérol tartott eloadást.

Az eloadásokat közgyulés követte. Az elnöki beszámoló után röviden a területi elnökök szóltak. Ezután megtárgyalták az egyesület legfontosabb problémáit. Mivel Bors község jövore ünnepli elso írásos megemlítésének 800. évfordulóját, így Bátori Géza polgármester kérte, hogy a jövo évi konferenciát Borson tartsák meg. Kupán Árpád korára és betegségére utalva kérte felmentését a Bihar megyei területi elnök tisztségérol. A közgyulés Dovin Irmát (Nagyvárad) választotta meg Bihar megyei területi elnöknek.

A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. Micskén meglátogatták az Árpád-kori református templomot és a szoborparkot, Érábrányban a román kori templomromot, Szalárdon a gótikus református templomot, Hegyközszentimrén a református templomot és Szent Imre szobrát, Biharon a református és a római katolikus templomot.

Elmondhatjuk, hogy a huszadik konferencia talán a legsikeresebb volt. Több mint 120-an vettek részt, ami szintén rekord. Sok felemelo mozzanat színesítette a konferenciát, legfelemelobb a hajdani kolostornál felavatott emlékjel ünnepe volt. Találkozunk jövore Borson.

A konferenciát támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelo Zrt., Bors község Polgármesteri Hivatala, a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiuma, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület.

 

Szeptember 12. – Székelyhíd: könyvbemutató. Wilhelm Sándor: Tanulmányok az Érmellékrol címu kötetét Dukrét Géza ismertette.

Szeptember 20. – Kovács Rozália részt vett a nagyecsedi református találkozón az érendrédi egyház vendégeként.

Szeptember 25–26. – Szilágysomlyói Báthory-napok. A rendezvények foszervezoje Széman Péter, szervezoje Erdei János.

Szeptember 26. – Aradon, a Jelen Ház kapualjában emléktáblát avattak Faludy György Kossuth-díjas író, költo tiszteletére. Az Irodalmi Jelen és a Nyugati Jelen által készített tábla a költo 2004-es aradi látogatásának állít emléket. A táblát Faludy Fanny, a költo özvegye és Szocs Géza államtitkár, a Magyar PEN-klub elnöke leplezte le.

– Dr. Jancsó Árpád Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Domus vendégházában tartott eloadást Az Oravica–Anina hegyi vasút története címmel.

Szeptember 27. – A Csongrád megyei Honismereti Szövetség látogatása Nagyváradon. Városnézés Dukrét Géza vezetésével, besegített Lakatos Attila és Mihálka Nándor.

Szeptember 28. – Részt vettünk Kisszántón a turulmadaras világháborús emlékmu avatásán. Jelen volt Kupán Árpád, Voiticsek Árpád, Voiticsek Ilona és Dukrét Géza.

Október 2–4. – Jelen voltunk a XIX. Népi Építészeti Konferencián, Békésen. Társaságunk nevében Dukrét Géza köszöntötte a konferenciát, beszámolva a legutóbbi eredményekrol. Második nap volt a szakmai kirándulás a Maros mentén: Borosjeno – Világos – Ópálos – Máriaradna – Lippa – Arad. Aradon Puskel Péter ismertette a város muemlékeit.

Október 3. – Dr. Jancsó Árpád Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Domus vendégházában tartott eloadást Muszaki érdekességek az Oravica–Anina vasútvonalon címmel.

Október 5. – Nagykereki. Sárkány Viola, a Bocskai István Társaság elnökének meghívására részt vettünk a köleséri- és kereki hajdúk 1604. október 5-i gyozelmének megemlékezésére szervezett ünnepségen. Egyesületünk nevében Dukrét Géza és Voiticsek Ilona megkoszorúzták Bocskai István szobrát.

Október 15. – Péter I. Zoltán megkapta a Rimanóczy-díjat. Az ünnepélyes átadás a hajdani Rimanóczy-komplexumban volt, a mai Aranyhordó vendégloben. Felkérték, többek között, Dukrét Gézát, értékelje az esemény jelentoségét. A díjat Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei Szervezetének ügyvezeto elnöke adta át. Jelen voltak Rimanóczy Kálmán leszármazottai is.

Október 20. – Berettyóújfalu. Részt vettünk a 40 éves a Bihari Múzeum ünnepi megemlékezésen. Dukrét Géza kifejtette Társaságunk és a múzeum közötti jó kapcsolatot, ismertetve a közös rendezvényeket.

Október 23. – Egykori diákjai kezdeményezésére a Koch Antal Földtani Társaság és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében került sor a 70 éves Wanek Ferenc nyugdíjas egyetemi oktató Tiszteletkonferenciájára, melyre egy méltató kötetet adtak ki. A rendezvényen megkapta az említett egyetem által nekiítélt Herman Ottó Emlékérmet és diplomát.

Október 23–25. – Részt vettünk a XIII. Civil Akadémián, Horvátországban, a Drávaszögben.

Október 23–26. – Wanek Ferenc megrendezte Várfalván (az egykori Aranyosszéken) a XVI. Székelyföldi Geológus Találkozót 84 hazai és magyarországi résztvevovel. Ennek a kötetét is o szerkesztette, melyben az általa vezetett szakmai tanulmányút kirándulásvezetoje (12 oldal) is benne volt.

November 7. – Szent Flórián szobrot avattak Nagykárolyban, a szobor Deák Árpád alkotása. Egyesületünk részérol jelen volt Fazekas Lóránd.

November 11. – Gyertyagyújtás és megemlékezés a Rulikowski temetoben a világháborús emlékmunél. Beszédet tartott Dukrét Géza és Sárközi Zoltán: megemlékezés az elso világháború befejezésérol, háborús hosökrol.

November 14–15. – A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Temesváron tartott konferenciát: Temesvári és bánsági tudományosság – múlt, jelen, jövo címen. Eloadást tartott Dr. Jancsó Árpád: Elso hegyi vasutunk muszaki különlegességei címmel.

November 15. – Elnökségi ülés. Összeállítottuk a jövo év programját.

November 16. –   A Tiszántúli Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség együttmuködésével, turisztikai központot avattak Ákoson, a Középkori templomok útjának turisztikai célú attrakciófejlesztése címu program keretében. Társaságunkat Fazekas Lóránd képviselte.

November 22. – Érmihályfalva. Koszorúzással, musorral és kiállítással emlékeztek meg az elso világháború érmihályfalvi hoseirol. A kiállítási tárgyak, képek, levelek, és a 94 hos katonáról összegyujtött anyag feldolgozása és rendezése Szilágyi Andrea és Kovács Rozália munkája. Kovács Rozália Emlékezünk címmel ismertette a kiállított fotókat és beszélt az összegyujtött anyag jelentoségérol.

Erdei János, 10 diák kíséretében, részt vett az Ady-zarándoklaton, Érmindszentre, a szatmári EMKE rendezésében.

December 6. – Herman Ottó halálának századik évfordulója alkalmából konferenciát tartottak a Károlyi-kastélyban, délután pedig emléktáblát avattak Börvelyben a tudós tiszteletére. Jelen volt Fazekas Lóránd.

December 9. – Érmihályfalva. Máté Imre költorol emlékeztek meg, halálának 25-ik évfordulóján. A Gödör rendezvényházban tartott megemlékezésen, majd a koszorúzáson Szalai Ilona és Kovács Rozália vettek részt.

December 10. – A Heti Új Szó kiadásában megjelent Temesváron a Mindenki Kalendáriuma 2015. 190 oldal terjedelemben közöl helytörténeti cikkeket. Jancsó Árpád javaslatára Helytörténet Évkönyv felirat került a borítójára. Következo tagtársaink szerepelnek írásokkal: Dr. Jancsó Árpád, B. Krestyán Ilona, Pálkovács István

December 11. – Erdei János történelmi vetélkedot szervezett Szilágysomlyón, dr. Kiss Zoltán kolléga segítségével. Nyolc, egyenként háromfos csapat vett részt rajta, hat iskolából. Meghívott és eloadó volt Csulák Péter kolozsvári konzul.
– December 12. – Megjelent A nagyváradi zenei élet apostola. Thurzó Sándor emlékére címu kötetünk.

December 13. – Wanek Ferenc a Csíkszeredában megszervezett Kristó András Emlékkonferencián megemlékezo eloadást tartott az ünnepelt földrajztanárról, geológusról.

December 20. – Székelyhíd: könyvbemutató. Ismertették Wilhelm Sándor és Harka Ákos Partium halai címu köteté t.

December – Dr. Jancsó Árpád befejezte Bánáti várak, városok, helyek metszeteken 1800-ig, valamint A Jaszenova–Oravica–Anina vasútvonal mutárgyai címu könyveinek kéziratait.

 

Egész évben – A temesvári Heti Új Szóban, Temesközi szárnyaskerék címmel Dr. Jancsó Árpád folytatta a bánsági vasutak építéstörténetérol indított sorozatát, mely a 87. részhez ért.

Tácsi Erika a Bartók Béla Kórust menedzselve, számos rendezvényen vett részt (Bánsági Magyar Napok, stb.)

 

Erdei János kezdeményezte az elso és a második világháborús emlékmu újraállítását Szilágysomlyón. A gyujtést egyedül végezte. Eddig elkészíttette a két világháború halottainak névsorát tartalmazó három emléktáblát, és folyamatban van a turul kivitelezése is. A gyujtés meglepoen jó úton halad. A hozzávetoleges 14 ezer lejes költségnek a 60 százalékát már összeházalta.


.......................................................................................................................................................