0359 410469 0741 132148 dukretgeza@yahoo.com
- 1998 -
Február 11. – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban, Kordics Imre: Sírok, sírjelek a Várad-Olaszi temetőben. Partiumi füzetek 2. Bemutatta Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, Kordics Imre beszélt többéves felmérő munkájáról, hozzászóltak Tempfli József és Tőkés László püspökök is. A rendezvényen kilencvenen vettek részt.
Február 14. – A PBMEB elnökségi ülése.
Dukrét Géza elnök üdvözli a megjelenteket, majd említést tesz az 1997 őszén Biharon elhangzott javaslatra, hogy jogi személyiséggé nyilvánítsuk a Bizottságot, melynek működési szabályzata és alakulási jegyzőkönyve is el kell hogy készüljön.
A bizottság vezetését a következőképpen alakítjuk:
- országos elnök
- „ alelnök
- „ titkár
- megyei elnökök
- társult tagszervezetek képviselői
Az alapszabályzat megtárgyalása és jóváhagyása után felolvasásra kerül az alapító jegyzőkönyv.
- Az alapító gyűlés javaslatot tesz az ideiglenes (ügyvezető) elnökségi tagokra, mely a következő:
- elnökké javasolja Bara István Dukrét Gézát. Más javaslat nem lévén jelenlevők egyöntetűen megszavazzák.
- alelnökké javasolják Bara Istvánt, akit egyöntetűen megszavaznak.
- titkárrá javasolják Gyarmati Gábort, akit ugyancsak egyöntetűen szavaznak meg.
Megyei elnökök: Kovách Géza, Arad megye; Péter I. Zoltán, Bihar megye; Nagy Judit, Máramaros megye; Bara Csaba, Szatmár megye; Major Miklós, Szilágy megye; Pálkovács István, Temes megye. Társult szervezetek képviselői: S. Németh Katalin – Bihar Megyei Műemlékvédő Egyesület; Pávai Gyula – Kölcsey Egyesület, Arad; Fazekas Lóránd – KLMT Szatmárnémeti fiókja; dr. Matekovits György – Ormós Zsigmond Társaság, Temesvár, Jakobovits Miklós – Barabás Miklós Céh; Méder Árpád – EKE Bihar megyei osztálya; Eszenyei Béla – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselője.
Március 15. – 1848-as honvéd-sírkert avatása az Olaszi temetőben, a református templom mellett, a pusztulóban levő temetőből összegyűjtött és újra felállított síremlékekből. E kert létrehozásában nagy szerepe volt Kordics Imrének és Méder Árpádnak. Ezután koszorúzás volt a Petőfi- és a Szacsvay-szobornál.
Március 28. – Partiumi Honismereti Találkozó – Nagyvárad
A rendezvény a református püspöki palota kistermében volt. Résztvettek 57-en. A találkozó témája: Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc. A következő előadások hangzottak el:
- S. Németh Katalin (Nagyvárad): Nagyvárad a szabadságharcban (1848–1849).
- Kordics Imre (Nagyvárad): 1848–49-es honvédsírok Nagyváradon.
- Dánielisz Endre (Nagyszalonta): Az 1848–49-es forradalom eseményei és eszméjének továbbélése Nagyszalontán.
- Kiss Csaba László (Arad): Gróf Széchényi István, a miniszter szerepe 1848-ban.
- Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti): Szatmár megyei honvédek és nemzetőrök életútjai.
- Pálkovács István (Temesvár): Temesvár-szabadfalui Petőfi emlékmű.
- Görgicze Andor: Lerombolt köztéri szobraink: az aradi Szabadság-szobor.
- Görbe István (Szatmárnémeti): Emlékezés egy elfelejtett szatmári íróra, Gaál Józsefre.
Május 3–10. Varadinum ünnepségek:
- május 6. – könyvbemutató – Péter I. Zoltán: Félixfürdő. Partiumi füzetek 3. A kötetet Dukrét Géza ismertette.
- május 9. – pályázati díjkiosztó ünnepség
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója című pályázat eredményhirdetése
Május 19–20. – filmezés a Duna TV stábjával, a bizottság tevékenységéről, az általunk felavatott emléktáblákról, Nagyváradon, Szentjobbon, Sólyomkőváron.
Augusztus 11–17. – VII. Honismereti tábor – Valkóvára
Délelőttönként 9 és 13 óra között állagmegőrző munkálatokat végeztünk Valkó várának romjai között. Kitakarítottuk a várudvart és várárkot, megtakarítottuk a várfalak maradványait, kivágtuk a kinövéseket, bokrokat, a karvastagságú fákat, elszállítottuk a szemetet, a növényi maradványokat. A munkálatokat Erdei János, Huszár István, Kelemen Gábor és Székely Zoltán csoportvezetők irányították. Szombat délre példás rendet teremtettek a fiatalok.
Délutánonként honismereti előadásokat szerveztünk. Az ünnepélyes megnyitót, Fehérvári Gyula szilágybagosi lelkipásztor rövid áhítata után, ismerkedés követte. A hét során előadásokat tartottak: Erdei János tanár a Berettyó-felvidék földrajzáról. Sallay Károly tanár a vár körül gyűjtött növények segítségével ismertette a környék élővilágát. Major Miklós tanár a vár történetét ismertette. Joikits Attila tanár átfogó képet nyújtott a Somlyó-medence általános történelméről, majd Major Miklós tanár érdekes előadást tartott a Berettyó-felvidék néprajzáról.
A tábornak 60 résztvevője volt, melyből 44 fiatal 13 és 27 év közötti korosztályból. Nagyváradról 38-an, Szilágysomlyóról a Báthori István cserkészcsapat 16 tagja jött el, Erdei János tanár cserkésztiszt vezetésével, Aradról ketten, és a budapesti ELTE építészeti karáról négyen felméréseket végeztek a várban. A tábor körüli munkákat Újvárosi Tibor vezette. Az EKE nyolc hölgytagja, Péter Emília vezetésével reggel 7-től este 9-ig fáradhatatlanul dolgoztak a tábori konyhán, biztosítva az ízletes és bő háromszori meleg ételt a táborozóknak.
Az utolsó nap autóbuszos kirándulással telt – Valkó – Szilágysomlyó – Kraszna – Zilah – Porolissum – Szilágysomlyó – Nagyvárad. Este Szilágysomlyón elromlott az autóbusz, s csak 11 órakor tudtunk elindulni, éjjel 2 óra előtt érkeztünk haza.
Október 9–11. – IV. Partiumi Honismereti Konferencia – Sarmaság.
Az 1848–49-es szabadságharc 150. évfordulója
Házigazda a Sarmasági Református Egyházközség és annak lelkipásztora, Bessenyei István tiszteletes volt. Helyszíne a református templom. A konferencia résztvevői a Partiumból, Erdélyből és Magyarországról jöttek, több mint hetvenen.
Bessenyei István lelkipásztor röviden ismertette a település helytörténetét. Erre az alkalomra jelent meg a Partiumi füzetek sorozatában Bessenyei István Sarmaság című kismonográfiája. Lugosi Mihály, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa Tőkés László püspök üdvözletét tolmácsolta.
Ezután üdvözölte a rendezvényt Balogh Zoltán, Sarmaság polgármestere, Seres Dénes, Szilágy megye szenátora, Vida Gyula parlamenti képviselő. Rajtuk kívül megtisztelte jelenlétével a konferenciát Fekete András alprefektus, Forró Enikő, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Deák László, az RMDSZ megyei alelnöke, Kerekes Edit, zilahi RMDSZ-elnök, Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Máthé Gyula, az Erdélyi Kárpát Egyesület országos elnöke. Magyarországról jött el Széphegyi László, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szegedi körzetének vezetője, Höhn József, az OMvH gyulai körzetének vezetője és Karacs Zsigmond, aki a Honismereti Szövetséget képviselte.
Az első két napon a konferencia munkálatai zajlottak: elhangzott 26 előadás, amelynek zöme a 48-as forradalommal foglalkozott. Jósa Piroska (Nagyvárad) gazdagon dokumentált dolgozatában újabb adatokkal szolgált Szacsvay Imre életéről. Dánielisz Endre szemléletes előadást tartott a nagyszalontai Kossuth-szobor kálváriájáról. A szabadságharc a bányavárosokat sem kerülte el – szögezte le Hitter Ferenc Felsőbányáról írt tanulmányában. Bem tábornok Nagybányán és Felsőbányán intézkedett, hogy rendelkezésére álljanak a hadviseléshez szükséges eszközök, valamint a bányászaton kívül biztosított legyen a lőporgyártás, működjenek a kohók és vaspörölyök.
A köztudatban az október 6-án kivégzett tizenhárom vértanú emléke él. Mellettük azonban más ítélet-végrehajtásra is sor került az aradi várban. Erről írt nagyon alapos tanulmányt Kovách Géza történész.
Ebéd után, Péter I. Zoltán újságíró megnyitotta a templom portikuszában berendezett fényképkiállítást az 1848-as emlékhelyekről. Kiállítók voltak: Béres József (Máramarossziget), Erdei János (Szilágysomlyó), Hitter Ferenc (Felsőbánya), Pávai Gyula (Arad), Puskel Péter (Arad), Sallay Károly (Szilágysomlyó), Sófalvi István (Nagyvárad). A színvonalas kiállítás megtekintése után folytatódtak az előadások. Az 1848–49-es szabadságharc emlékművei és emlékhelyei Szatmár megyében című munkájában Fazekas Lóránd a Szatmár megyei honvédek és nemzetőrök életútját ismertette. Pávai Gyula tanulmányában Ficzai Dénes aradi kutató gyűjteményéből dolgozott fel kevésbé ismert tényeket a tizenhárom aradi vértanú földi maradványainak hányattatásáról és sajtóvisszhangjáról. Kordics Imre a Partiumi Bizottság III. honismereti konferenciáján elfogadott Bihari Felhívás szellemében létrehozott nagyváradi 48-as sírkert bemutatására vállalkozott. Nyolc egykori honvéd síremlékének és adatainak rövid ismertetése, s a többi váradi temetőben még meglévő honvédsírok bemutatása volt tanulmányának célja.
A péntek este a helybeliekkel való találkozással zárult. Az istentiszteleten Csernák Béla egyházkerületi főjegyző hirdette az igét, utána a helybeli lakosokkal kibővített konferencia meghallgatta Erdei János és Major Miklós előadását. Erdei János az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei Szilágysomlyón és környékén című munkájából megismerhettük Bem tábornok jellemét, aki vasmarokkal szervezte újra az erdélyi honvédsereget. Major Miklós a Berettyó- és a Krasznamente 1848-49-es emlékeiről beszélt. Személyes kutatásai során kilenc honvédsírt sikerült feltárnia és lajstromoznia.
Másnap reggel a konferencia Balogh Ferenc, a KLMT országos elnökének előadásával kezdődött, aki az emlékmű- és emlékhelykutatás kiszélesítésének mai lehetőségeiről beszélt. Az 1848–49-es forradalomnak és szabadságharcnak számos résztvevője volt, akit nem tart, nem tarthat számon a történelem. A szürke eminenciások a harctéri szolgálaton túl igen gyakran a civil kurázsi megnyilvánulásaival mutattak példát. Róluk szólt Puskel Péter aradi újságíró tanulmánya. Ezután Béres József a máramarosi `48-as emlékeket ismertette. Talán kevésbé ismeretes Gyalókay Lajosnak, Bihar megye főjegyzőjének, a királyi törvényszék elnökének 1848–49-es tevékenysége. Erről tartott előadást György Irén történelem szakos egyetemista. Székely Antal nyugdíjas tanár érdekfeszítő csokorba fogta Szamoskrassó helytörténetét, nagy hangsúlyt helyezve az iskolatörténetre, a Darvas-kúria sorsára és a Bem tiszteletére elhelyezett emléktábla-avató ünnepségre.
Benedek Zoltán előadásában a Kölcsey- és Kossuth-szobrokról, valamint Nagykároly különböző helyein elhelyezett Petőfi és a `48-as szabadságharc emlékét megörökítő táblák eltávolításáról beszélt.
A szabadságharc 125. évfordulója alkalmából, a magyar nyelvterületen, általános felmérést végeztek, milyen orális emléke él még a `48-as forradalomnak. Arad és környéke kimaradt ebből a felmérésből. Ezt próbálta ellensúlyozni Magyari Etelka gyűjtése, melyből megtudtuk, hogy e környék erős `48-as hagyományait a világosi fegyverletétel és a tizenhárom tábornok kivégzése határozza meg. Az ezt követő előadások eltértek a fő témától, de beillettek a bizottság általános kutató munkájába. Vajda Sándor Borosjenő váráról és szerepéről a Fehér-Körös vidékén, Bokor Irén az érmihályfalvi temetőről és sírjeleiről, Erdőközi Zoltán Szilágy megye iskolahálózatának kialakulásáról, Bessenyei István a ság-ség sokaságképző értelmezéséről, Józsa István kolozsvári egyetemi adjunktus a Petőfi ikonográfia változásairól, Hunyadi Imre a sarmasági bánya történetéről, Osváth Sára a sarmasági iskolákról tartott előadást. Maksay Ádám a Transsylvania Trust Alapítvány a gyakorlati műemlékvédelem terén kifejtett tevékenységét ismertette, a Pusztuló építészeti örökség dokumentálása elnevezésű program keretében. Dukrét Géza a Duna Televízióval közösen készített videofilmet mutatta be a Sebes-Körös völgyéről és a Partiumi Bizottság életéről. A konferencia közgyűléssel végződött.
műemléktemplomait. [...]