0359 410469 0741 132148 dukretgeza@yahoo.com
- 2000 -
Március 3–4. – Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben szervezték meg az Erdélyi műemlék- és műtárgyvédelem című konferenciát. A fórum célja volt tudatosítani a civil szféra mai, szakmai területre szabott feladatait, támogatási lehetőségek és stratégiák ismertetése, tapasztalatcsere, egy erdélyi magyar műemlék lexikon előkészítése. Bizottságunk részéről többen vettünk részt, s a következő előadásokat tartottuk: Dukrét Géza: A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság munkája; Péter I. Zoltán: A nagyváradi műemlékek történeti kutatásairól; Bara István: A KLMT Szatmár megyei szervezetének 10 éves tevékenysége; Joikits Attila: A Báthori István Alapítvány műemlékvédelmi tevékenysége; Matekovits György: Létező és már nem létező bánsági magyar emlékhelyek; Eszenyei Béla: Műemlékvédelmi munka a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben; Jakobovits Miklós: Római Katolikus Múzeum létrehozása Nagyváradon.
Március 25. – Partiumi Honismereti Találkozó – Nagyvárad.
Jelen volt 63 személy.
A következő előadások hangzottak el:
1. Kordics Imre: Fráter-kúriák
2. Juhász Viktor: Rév története
3. Bessenyei István: Értarcsa monográfiája
4. Kiss Kálmán: Egri, szamosháti kistelepülés
5. Sallay Károly: A Szilágysomlyói Báthori Alapítvány
6. Pálkovács István: Detta helytörténete
7. Pásztai Ottó: A váradhegyfoki premontrei prépostság monostora
8. Péter I. Zoltán: Kutatások az Árpád-kori Várad történetéről
Ezt közgyűlés követte. Dukrét Géza új program (felmérés) elindításáról beszélt. Közben kiosztotta a kérdőíveket. A felmérés kiterjedhet: emléktábla, síremlék, emlékhely és kegyeleti sírra, április végéig kell elkészülnie.
- Kitüntetési rendszer létrehozásáról beszéltek, amelyet az őszi találkozóig kell véglegesíteni. (hány féle legyen, hogyan nevezzük, stb.)
Május 14–21. - Varadinum-ünnepségek
- 19-én könyvbemutató: ismertettük a Partiumi füzetek 13. kötetét: A szabadságharc zászlaja alatt címen. Több mint negyven tanulmány ismerteti az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, személyiségeit és emlékhelyeit a Partium és a Bánság területén
- 20-án pályázati díjkiosztó ünnepség. Kiosztottuk az Árpád-kori településeink kialakulása és története című, előre meghirdetett pályázatunk díjait.
Július 20–27. – IX. Honismereti tábor – Érsemjén
A tábor feladata a központban levő dendrológiai park kitakarítása, rendbetétele volt. Résztvett 25 diák és 10 felnőtt. A munkálatokat Dukrét Géza és Újvárosi Tibor vezette, besegített Kelemen Gábor. Délutánonként honismereti előadásokat hallgattunk meg a helybeli iskola tanáraitól. Csorba Teréz, Csorba Mihály, Varga Piroska ismertette a környék földrajzát, történelmét, irodalmát, néprajzát. A napi háromszori meleg ételt saját tábori konyhánk biztosította, melyet Dukrét Aranka vezetett. A község lakossága zöldségfélékkel, gyümölccsel, tejtermékekkel segítette a tábor ellátását. Tempfli József megyés püspök nagymennyiségű élelmiszerrel segített. A nyolcadik napon kiránduláson vettünk részt: Érsemjén – Nagykároly – Kaplony – Adyfalva – Tasnád – Nagyvárad útvonalon.
Szeptember 1–3. – VI. Partiumi Honismereti Konferencia – Belényes
A rendezvényt a Megmaradás Házában tartottuk, amely az itteni református közösség központja. A hivatalos megnyitót, melyre több mint hetvenen gyűltek össze, a templomban tartottuk. Dukrét Géza, a Bizottság elnöke nyitotta meg a tanácskozást, Zsisku János parókus lelkész, mint házigazda üdvözölte a vendégeket. Viorel Mateaş városi jegyző és Szatmári Imre önkormányzati képviselő kihangsúlyozták: nagy megtiszteltetés számukra, hogy e kisvárost választották a konferencia színhelyéül, amely hozzájárul a két nemzet megismeréséhez és közeledéséhez. A konferenciát üdvözölték még: Jakabffy László, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke, Halász Péter, a magyarországi Honismereti Szövetség elnöke, aki képviselte a Magyar Kollégiumot és a Magyar Művelődési Intézetet is, Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Máthé Gyula, az Erdélyi Kárpát Egyesület országos elnöke. A konferenciát megtisztelte jelenlétével Höhn József, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa, Kiss Margit, a Kolozsvári Honismereti Egyesület elnöke, Behabecz Magda, az EKE országos titkára, Karacs Zsigmond, a Honismereti Szövetség budapesti szervezetének tagja.
A konferencia első részében Belényes és a Fekete Körös-völgyi magyar falvak történelmét és mai helyzetét ismertették az ottani református egyházközségek lelkipásztorai: Zsisku János a város hányattatott történelméről beszélt. Szatmári Elemér tiszteletes Köröstárkányt mutatta be. Várasfenes már a Váradi Regestrumban is szerepel 1213–17 között, mondta Borbély Gábor előadásában. Máthé László tiszteletes Várasfenes egyházi életéről beszélt, Boros István Belényesújlakot mutatta be, Belényessonkolyos és Körösjánosfalva egyházi életét pedig Földessy Márta ismertette.
A fonóka, a kántálás, a serkentés, a fosztóka, a kukoricahántás, a boszorkány-Szent György-nap, a Sándor-József-Benedek-napi melegcsalogatás már nagyobbrészt kihalt népszokások. Ezeket jegyezte le és ismertette Egyed Teréz várasfenesi egyetemista. Szatmári Ildikó, fiatal történész, Házasságok és népesedés címmel tartott előadást, amelyet a tárkányi egyházi anyakönyvek alapján készített. Dánielisz Endre előadásában a vidék néprajzáról beszélt, a templomi ülésrendről, táncrendről, népviseletről. Kun József ny. tanár, aki Belényesben élte le gyermekkorát, 1956 után elhurcolták s hosszú évekig börtönben ült. Miután eltiltották a tanítástól, Magyarországra telepedett, jelenleg Miskolcon él. Előadásának címe Kötődésem a Belényesi-medencéhez volt. Karacs Zsigmond budapesti helytörténész a Belényesi Főgimnáziumról készített tanulmányt. A Fekete-Körös-völgyi települések ismertetése Fábián József Tenke és Bélfenyér kialakulása című előadásával zárult. A továbbiakban Tácsi László Ótelek Béga-parti település létrejöttéről, Nagy Mária az 1919 után kiépült Ősi nevű nagyváradi városrész történetéről, Juhász Viktor Rév kialakulásáról és történetéről tartott előadást.
A konferencia szombati napján Kordics Imre Asszonyvásár épített örökségét mutatta be. A pusztulóban levő műemléket nagyméretű színes fényképekkel illusztrálta. Kiss Kálmán egy módszertani anyagot ismertetett a földrajzi nevek gyűjtéséről, majd bemutatta Túrterebes földrajzi neveiről készült dolgozatát. Tövissi József kolozsvári egyetemi tanár Vargyas községet, az Erdővidék egyik jelentős települését mutatta be. Kovács Rozália fényképekkel, térképmelléklettel és rajzokkal illusztrálta tanulmányát az érmihályfalvi temető csónak alakú fejfáiról. Balogh Ferenc egy most készülő számítógépes nyilvántartást ismertetett, Erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerben című előadásában. Egy partiumi besenyő eredetű település, Szilágyborzás történelmi múltjáról szólt Major Miklós tanulmánya, majd Antal Béla vázolta Biharpüspöki kialakulását.
Ebéd előtt a társaság autóbusszal átment Köröstárkányba, ahol koszorút helyeztek el a két világháborúban meghalt hősök emlékművénél, s megnéztek egy jellegzetes falusi házat, s annak hagyományos bútorzatát.
Délután a következő előadások hangzottak el: Bara Eszter Ákos Árpád-kori település és temploma, Dukrét Géza Szentjobb nevének eredete és történelme, György Irén Szalacs község 1772-es urbáriuma, Pálkovács István Feltételezett Árpád-kori települések a régi Temes vármegyében. A konferencia közgyűléssel zárult. Megszavazták a Fényes Elek-díj létrehozását, s kineveztek egy öttagú bizottságot a díj odaítélése kritériumainak meghatározására.
Este ünnepi istentiszteletet tartottak a templomban, Bessenyei István ny. lelkipásztor szolgált, előadást Dukrét Géza tartott A Fekete-Körös-völgyi magyarság története címmel. Emléklapot kaptak a millennium alkalmából mindazok, akik kitűntek kutatómunkájukkal, vagy kivették részüket az egyesület, valamint a konferencia szervezésében.
A vasárnap szakmai kirándulással telt. A résztvevők meglátogatták Magyarremete falfestményeiről híres református templomát, Belényesszentmiklósnál megnézték a Barsa-nemzetség romtemplomának monumentális tornyát, majd rövid tenkei séta és ebéd után megtekintették Nagyszalonta nevezetességeit, ahol a városháza dísztermében Tódor Albert polgármester fogadta őket.
Október 7. – Székelyhídon néprajzi-borászati kiállítást nyitottak meg, melyet Borbély Gábor ismertetett, majd egy helytörténeti kiállítást a turulmadaras emlékmű történetéről, melyet Kéri Gáspár ismertetett. Mindkét kiállítás összeállítója dr. Kéri Gáspár volt.
Október 8. – Újraavatták történelmi örökségünk egyik nagyszerű emlékművét, a megmentett és felújított székelyhídi millenniumi emlékművet. A turulmadaras emlékművet az ezer éves Kárpát-medencei jelenlétünk emlékére emelték 1896-ban. Többször is elköltöztették, átalakították, a turulmadarat leszerelték. Közel ezer székelyhídi lakos, meghívott vendég a környező településekről és Magyarországról, felemelő pillanatokat élt át. Jelen voltak egyházaink vezetői: Tempfli József megyés püspök, Tőkés László református püspök; közéleti személyiségek: Rákóczi Lajos, Székely Ervin parlamenti képviselők, Jakabffy László, Szabó Ödön, dr. Földes Béla RMDSZ-tisztségviselők, Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Magyarországról a Határon Túli Magyarok Hivatalát Bálint Pataki József képviselte. Először Gyurcsik Zoltán polgármester üdvözölte a megjelenteket, majd beszédet mondott Tőkés László püspök, Tempfli József megyés püspök, Bálint Pataki József, Rákóczi Lajos, Balogh Ferenc és Sóki Béla, a helyi RMDSZ elnöke. Ezután Dukrét Géza a PBMEB nevében díszoklevelet nyújtott át azoknak, akik tevékenységükkel hozzájárultak az emlékmű újraállításához. Gyurcsik Zoltán polgármester leleplezte az emlékművet, melyet a község lelkipásztorai, Gavrucza Tibor református, Dan Ciprian Antal ortodox és Kovács János római katolikus lelkészek felszenteltek és megáldottak. Ezt koszorúzás követte. Bizottságunk nevében Gyarmati Gábor és Dukrét Géza koszorúzott. Bizottságunk részéről még jelen volt Bordás István, Borbély Gábor, Dukrét Aranka, Szabó István.
Október elején elkészült a Partiumi füzetek 14. kötete, Jancsó Árpád: Rajtuk taposunk. A Bánság útjai a 19. században címmel.
Október 16 -án a temesvári Mária téri könyvesboltban könyvbemutatót tartottunk. Bizottságunk tevékenységét és A szabadságharc zászlaja alatt című kötetünket Pálkovács István ismertette, majd dr. Udvardy László Jancsó Árpád Rajtuk taposunk című kötetét mutatta be.
November 11.
Csernák Béla, Bihar község református lelkipásztora, szeretettel meghívott minket, hogy az őszi elnökségi gyűlésünket Biharon, a Bárka elnevezésű gyülekezeti teremben tartsuk meg.
A napirendi pontok a következők voltak:
1. Fényes Elek-díj odaítélésének kritériumai.
2. Pályázati kiírás
3. Tagsági díj megállapítása
4. Felmérések végzése
5. Fényes Elek-évforduló megünneplése
6. Turulmadaras emlékművek felkutatása
7. Honismereti tábor időpontja
8. Körlevél
9. Könyvterjesztés
A Fényes Elek-díj odaítélésének főbb kritériumait ismerteti Dukrét Géza, éspedig
- Preambulum
- Díj megalapítása
- Díj odaítélése
- Díj mibenléte - a. díszoklevél
- b. plakett
- c. laudatio
- d. díszalbumban való megjelenítés
A Laudatiót 2001 áprilisi összejövetelre készítse el minden megye. A díjak kiosztása az őszi összejövetelen történik. Maximum évi három kerüljön kiosztásra, melyből egy életműdíj legyen. Különleges és indokolt esetekben a díjak száma növelhető.
Délután a következő előadások hangzottak el, amelyen résztvettek a község lakosai is. Elsőként Csernák Béla lelkész házigazdaként köszöntötte a megjelenteket, majd Dukrét Géza a Szent Jobbról, Borbély Gábor a turulmadárról, dr. Kéri Gáspár a székelyhídi emlékmű helyreállításáról, Bara István a műemlék kastélyok és udvarházak restaurálásáról, Major Miklós Szilágynagyfalu demográfiai mutatóiról, Kordics Imre a Bihar megyei Fráter-kúriákról, míg Pálkovács István Schlauch Lőrinc váradi püspök-bíborosról beszélt.
November 15 -én Borbély Gábor: Népünk ősi jelképe a turulmadár, Dukrét Géza: A Szent Jobb és Szentjobb község története címen előadást tartottak Érmihályfalván, majd bemutatták kiadványainkat.
November utolsó napjaiban megjelent a Partiumi füzetek 15. kötete, Kupán Árpád: Mezőtelegd iskolatörténete.
December 17. – az első és második világháború hősi halottainak avattak turulmadaras emlékművet Mezőfényen (Szatmár megye). A rendezvényen, a helyi polgármester meghívására, résztvett Dukrét Géza elnök, Borbély Gábor, Kéri Gáspár és Bordás István. Heinrich Mihály polgármester megnyitó beszédéből megtudtuk, hogy az első világháborúban negyvenheten, a második világháborúban nyolcvanegyen haltak hősi halált. Dukrét Géza beszédében gratulált mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az 1943-ban felavatott első világháborús emlékművet felújítva újra avassák. Különösen jelentősnek tartotta a turulmadár visszahelyezését az emlékműre, mivel ez nemzetünk ősi jelképe. Külön gratulált és díszoklevelet nyújtott át Heinrich Mihály polgármesternek, aki az emlékművet a falu főhelyére költöztette és rávésette a második világháborúban elesettek névsorát is, valamint újra faragtatta, majd visszahelyeztette a turulmadarat az obeliszkre. Ezután koszorúztak bizottságunk nevében is.
December 21. – könyvbemutatót szerveztünk Aradon, a Tulipán könyvesboltban. A délelőtt folyamán megismerkedtünk Nagyzerénd, Feketegyarmat, Erdőhegy (Kisjenőhöz csatolt helység) és Ópécska emlékműveivel. A délutáni könyvbemutatót Puskel Péter, mint házigazda nyitotta meg. Ezután Dukrét Géza A forradalom zászlaja alatt, Borbély Gábor Jancsó Árpád Rajtuk taposunk, Farkas Piroska pedig Kupán Árpád Mezőtelegd iskolatörténete című könyvét mutatta be. [...]