410404 Oradea, str. Bernard Shaw nr. 36, Bl. C8, ap. 8
0359 410469   0741 132148   dukretgeza@yahoo.com


- 2002 -

Március 10könyvbemutatót tartottak Ottományban. Dukrét Géza ismertette Szabó István: Ottomány című kismonográfiáját. Jelen volt több mint hatvan személy.

Március 23.Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon, a Református Püspöki Palotában. Az egynapos konferencia fő témája A 20. század öröksége volt. A következő előadások hangzottak el:

  1. Kupán Árpád: Egy bihari főúr, aki beírta nevét történelmünkbe,
  2. Pávai Gyula: Sárossy Gyula és az Aranytrombita,
  3. Nagy Aranka: Mikó Imre hagyatéka,
  4. Szalai Ilona: Kovács János, az első magyar Afrika-kutató,
  5. Kordics Imre: Rómer Flóris bihari munkássága,
  6. Pálkovács István: Schlauch Lőrinc bíboros-püspök,
  7. Kovács Rozália: Első világháborús levelek,
  8. Benedek Zoltán: A nagykárolyi zsinagóga és a két zsidó temető,
  9. Bessenyei István: Népfőiskolai mozgalom Sarmaságon,
  10. Mitruly Miklós: Krasznai fiatalok fonókabeli játékai,
  11. Bokor Irén: Húsvéti szokások Szilágypéren.

Április 28. – május  5. – Varadinum-ünnepségek 
                          - május 1.– 150 éves a nagyváradi fotográfia. Az emlékülést a Református Püspöki Palota dísztermében tartottuk. Résztvett 65 személy, heten Magyarországról. Dukrét Géza röviden ismertette a váradi fotográfia történetét. Dr. Mezey András Budapestről, ükapjáról, Mezey Lajosról, az első váradi fotográfusról tartott előadást. Miklósi-Sikes Csaba, Sümeg városi múzeumának igazgatója az erdélyi fényképezés kezdeteiről beszélt, ismertetve saját kutatásait ezen a téren. Arany Béla az első váradi fényképésznőről, a holnapos Miklós Jutkáról és egyik tanítványáról, Gyenge Rozáliáról tartott előadást. Dragos István tanár, a Tavirózsa Fotóklub egyik vezető tagja felolvasta Tóth István, a fotóklub elnökének előadását – mivel ő maga külföldön tartózkodott – ismertetve a klub történetét és jelenét. Az előadások után dr. Mezey András mintegy 50 darab, az általa kiadott Mezey Lajosról készült albumát szétosztotta a közönség között.
13 órától fényképkiállítást nyitottunk meg a Foto Art Galériában. A terem zsúfolásig megtelt. A kiállítás bemutatta a különböző fotóműhelyekből kikerült családi fényképeket 1860-tól 1940-ig. A kiállítás másik része a közelmúlt és a mai fotóművészek munkáit mutatta be.
                          - május 3-án a Varadinum keretében könyvbemutatót szerveztünk a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. Hét szerző újabban megjelent kötetét mutatták be. Dukrét Géza ismertette Hajdú-Moharos József Magyar településtár című nagy munkáját. Dr. Fleisz János Nagyvárad történelmi bibliográfiája című munkáját Fábián Imre mutatta be. Szilágyi Zsolt képviselő Péter I. Zoltán, Dukrét Géza Nagyvárad című városismertetőjét ismertette, második, bővített kiadásban.
                          - május 4. – pályázati díjkiosztó ünnepség, amelyet a Református Püspöki Palota dísztermében szerveztünk meg. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Tempfli József megyés püspök, Csűry István generális direktor. A pályázat témája A 20. század öröksége volt. A pályázatra 23 dolgozat érkezett, 15 felnőtt és 8 diák-kategóriában

Május 23 -án Érmihályfalván, a Nyíló Akác városnapi rendezvény keretében, honismereti délutánt szervezett bizottságunk helybeli tagsága, a Bartók Béla kultúrotthonban. Előadást tartottak Kovács Rozália, Nánási Noémi, Nánási Zoltán, Szalai Ilona, Szuhányi Katalin Érmihályfalva történelméről, gazdasági életéről, műemlékeiről, képzeletben bejárva a várost egy fényképekkel kirakott térképen. Dukrét Géza fényképkiállítást készített a város műemlékeiről, jeles épületeiről.

Június 14–16. között autóbuszos kirándulást szerveztünk Szlovákiába, a Borsiban székelő II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság meghívására. Első nap: Borsi–Zemplén–Imreg–Céke–Kisbári–Borsi–Szőlőske. Második nap: Krasznahorka váralja–Kassa. Harmadik nap: Lelesz–Királyhelmec–Kisgéres–Nagykövesd–Borsi–Nagyvárad.

Július 20 - án a Református Püspöki Palota dísztermében tartottuk a 200 éves a magyar muzeológia, 130 éves a nagyváradi múzeum című emlékülést. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Tempfli József megyés püspök, Csűry István főjegyző, Kerekes József egyházkerületi tanácsos. A következő előadások hangzottak el: dr. Bodó Sándor, a Budapesti Történelmi Múzeum vezérigazgatója: A magyar muzeológia kezdetei, dr. Balassa M. Iván, a Szentendrei Néprajzi Múzeum címzetes igazgatója: A néprajzi múzeumok története, Lakóné Hegyi Éva, nyugalmazott muzeológus, Zilah: Múzeum-alapítási törekvések a Szilágyságban, Németi János régész, Nagykároly: A muzeográfia múltja és jelene Szatmár megyében, Miklósik Ilona temesvári muzeológus (Dukrét Géza olvasta fel): A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat, Tóth János, az Ady Endre múzeum igazgatója: A nagyváradi muzeológia kezdetei, Kordics Imre helytörténész: Nagyvárad első állandó múzeuma, dr. Fleisz János történész: Nagyvárad múzeumi élete a két világháború között. Majd Dukrét Géza beszélt az EKE régi néprajzi múzeumáról, Kolozsvárott, a székelyhídi halászmúzeumról, a nagyszalontai Arany-múzeumról, a tenkei természetrajzi múzeumról, a belényesi néprajzi múzeumról. 

Július 26 - án megbeszélést tartottunk Aradon, a Csíky Gergely Középiskolában, a szeptemberi konferencia megszervezése érdekében. Mielőtt sor került volna új területi elnök megválasztására, a visszavonult dr. Kovách Géza  helyére, Puskel Péter, mint ideiglenesen felkért területi elnök, beszámolt eddigi tevékenységéről. Majd a titkos szavazás eredményeként Ujj János lett a PBMEB aradi területi elnöke.

Augusztus 18 - án résztvettünk Érsemjén falunapján. Az ünnepélyes megnyitót az általunk két évvel ezelőtt kitakarított arborétumban felállított színpadon tartották. Mi is megkoszorúztuk Kazinczy Ferenc szobrát, majd Dukrét Géza bemutatta Csorba Mihály: Érsemjénkismonográfia című új kötetünket. A rendezvényen résztvett még Gyarmati Gábor, Farkas Piroska, Borbély Gábor, Mihálka Magdolna, Dukrét Aranka, Kelemen Emőke és Bordás István.

Augusztus 19 - én Dukrét Géza festett kazettás mennyezetes templomokról készült fényképeiből és néprajzi gyűjteményéből kiállítást nyitottak meg a Református Püspöki Palotában, a Reformátusok Világszövetsége Európai Tagozata konferenciájának tiszteletére.

2002. augusztus 31 - én ünnepélyes keretek között avatták fel Csokalyon a Fényes Elek-emlékparkot. Cservid Levente tanár, a Fényes Elek Társaság elnöke ünnepi beszédében elmondta a park elkészítésének történetét. Beszédet mondott még Pete István szenátor, Kovács Zoltán parlamenti képviselő, Dukrét Géza, a PBMEB elnöke. Bizottságunk részéről még jelen volt Gyarmati Gábor, Farkas Piroska, Dukrét Aranka, Bordás István, Kéri Gáspár. A beszédek után megkoszorúztuk a hajdani kúria falmaradványán elhelyezett Fényes Elek-plakettet.

Szeptember 6–8. – Partiumi Honismereti Konferencia – Arad
A rangos eseménynek a Minorita kultúrház adott otthont. Az ünnepélyes megnyitó, a Szózat eléneklése után, Baracsi Levente belvárosi református lelkész áhítatával kezdődött, majd Dukrét Géza, a Bizottság elnöke és Matekovits Mária, az aradi EMKE elnöke, mint házigazda köszöntötte a megjelenteket. A konferenciát üdvözölte Tokay György parlamenti képviselő, Bognár Levente Arad alpolgármestere, Matekovits Mihály Arad megye főtanfelügyelő helyettese, Kerekes József, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület küldötte, Höhn József, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselője, Karacs Zsigmond, az Országos Honismereti Szövetség képviselője, dr. Fleisz János, a BINCISZ elnöke, Mogyorós Imre, a Központi Statisztikai Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának igazgatója. A köszöntők után a Fényes Elek-díjak kiosztása következett, melyet az idén hárman kaptak meg: Pálkovács István Temesvárról, Fazekas Lóránd Szatmárnémetiből, Pávai Gyula Aradról.
            Az első nap előadásainak sora hagyományosan a vendéglátó település megismerésével kezdődött: Ujj János Arad történelmét ismertette, Puskel Péter Arad nagy építészeit és azok munkáit mutatta be, Matekovits Mihály ismertette a magyar nyelvű oktatás alakulását Arad megyében, majd Pávai Gyula Adatok és okmányok az Aradi Római Katolikus Gimnázium történetéhez, 1919 és 1923 között című tanulmányát olvasta fel. Matekovits Mihály vezetésével a résztvevők megtekintették a kultúrház belső udvarában kiállított Szabadságszobor darabjait, s közben megismerkedtek a szobormentési akció részleteivel. Délután Dan Ungureanu, Arad megye prefektusa látogatta meg és üdvözölte a konferenciát, majd a következő előadások hangzottak el: Krestyán Ilona, Temesvár: A Temesvári Fa- és Fémipari Iskola története, Fábián József, Tenke: A szórványosodás utján, dr. Pál Ágnes, Szeged: A Dél-Alföld határmenti kisvárosainak térszervező ereje, dr. Dénes Zoltán, Mezőhegyes: A román etnikum térnyerése a Partiumban, Tácsi László, Temesvár: A nagyszentmiklósi Nákó-kastély, Kovács Rozália, Érmihályfalva: A Bernáthfalvi Bernáth  család érmihályfalvi ága. Az előadások sora könyvbemutatóval zárult. Juhász Viktor Rév című kötetét Dukrét Géza, Pálkovács István Schlauch Lőrinc bíboros című kötetét maga a szerző ismertette. Végül Jancsó Árpád diapozitíveken keresztül ismertette franciaországi útijegyzeteit. Ezután a résztvevők meglátogatták a Vesztőhelyet, ahol Matekovits Mihály mondott beszédet, majd a himnusz eléneklése után megkoszorúzták a tizenhárom aradi vértanú emlékművét.
            Másnap a következő előadások hangzottak el: dr. Kovách Géza, Arad: Kossuth és Arad kapcsolata, Karacs Zsigmond, Budapest: Kossuth Lajos politikai indulása, Fábián József: Egy szoborról, amely még most sincs (meg!), Fazekas Lóránd, Szatmárnémeti: Kossuth Lajos Szatmárnémeti díszpolgára volt, Bessenyei István, Segesvár: A forradalom jelentősége, Major Miklós, Szilágynagyfalu: Az elfelejtett poéta és pedagógus – Boér Miklós, Jancsó Árpád, Temesvár: a Béga-csatorna története, Szuhányi Katalin, Érmihályfalva: Az érmihályfalvi római katolikus templom, Pete-Komáromy Sára, Nagykároly: A nagykárolyi mézeskalácsosság, Székely Antal, Ombod: Kiskolcsi műemlékek, dr. Vajda Sándor, Borosjenő: Diószeghi László a természet tudósa, a színek mestere, Fabulya Lászlóné, Békéscsaba: Hon-, ön- és társismeret, Antal Béla, Nagyvárad: Biharpüspöki: a 20. század emlékezete, öröksége, Nánási Zoltán, Érmihályfalva: Szociális, művelődési és sportegyletek és önképző körök Székelyhídon a 20. század első évtizedeiben, Pásztai Ottó, Nagyvárad: Műkedvelő színjátszás Nagyváradon a két világháború között, Dánielisz Endre, Nagyszalonta: Lapalapító kísérletek és eredmények Nagyszalontán, a 20. század elején, Szabó László, Temesvár: A szervezett bánsági turizmus kezdeteiről. A konferencia közgyűléssel zárult. A két nap folyamán összesen 27 előadás hangzott el, melyen több mint 70 személy vett részt. 
            A vasárnap szakmai kirándulással telt. Megismerkedtek Temesvár műemlékeivel, Pálkovács István vezetésével, Világoson a Bohus-kastéllyal, Borosjenőn a római katolikus templommal és a Rákóczi-várkastéllyal dr. Vajda Sándor vezetésével, aki bemutatta Diószeghi László festményeit, majd a társaságot saját kertjében megvendégelte.

Szeptember 13 - án könyvbemutatót szerveztek a Tibor Ernő Galériában. Dukrét Géza bemutatta Juhász Viktor és Juhászné Orth Ibolya: Rév című monográfiáját. A 205 oldalas tanulmány, 266 fényképpel, számos térképpel és rajzzal illusztrálva, több évtizedes kutató munka eredménye, amely egyben helytörténeti, művelődéstörténeti és turisztikai kötet is. E munkája is hozzájárult ahhoz, hogy Juhász Viktor ny. tanár tavaly megkapta a Fényes Elek-díjat.

Szeptember 21 – Turulmadaras települések találkozója, Székelyhíd.
 A rendezvényt a református templomban tartottuk. Több mint hetvenen gyűltek össze a Partium, a Bánság és Erdély közel húsz településéről. Gavrucza Tibor lelkipásztor, mint házigazda, majd Dukrét Géza, a PBMEB elnöke köszöntötte a vendégeket. Bodó Zoltán helybeli plébános szolgálata után Gavrucza Tibor a templom, Nánási Zoltán Székelyhíd történetéről, Borbély Gábor a turulmadár jelképéről és a millenniumi emlékművekről tartott előadást. Ezután a könyvbemutató következett. Dukrét Géza ismertette a felmérő program sikerét, amelynek eredménye a Turulmadaras emlékműveink című kötet, amely a Bizottság könyvkiadásának 20. kötete. A jubileumi kötetnek méltó témája a turulmadaras emlékművek bemutatása. Majd emléklapot és a kötet tiszteletpéldányát nyújtotta át a települések képviselőinek. Többen hozzászóltak a meghívottak közül: Vékás Albert Tusnádról a kisgalambfalvi emlékműegyüttes megmentéséről, a találkozó jelentőségéről beszélt. A hét vezérre emlékeztetve hét fenyőfacsemetét hozott a Csíki-havasokból, az ezeréves határ helyéről. Hozzászólt Máthé Attila, a Petőfi Sándor Egyesület titkára Fehéregyházáról, Koncsag László plébános Csíkszeredából, Lakóné Hegyi Éva ny. muzeológus Zilahról, Anzik Antal tanár Sárközújlakról, Csernák Béla lelkipásztor Biharról, Székely Antal tanár Ombodról, Szőcs Lajos tanító Korondról, Lőrincz Lajos alpolgármester Bihardiószegről, B. Simon György tanácsos Szilágybagosról, akik e felmérés jelentőségéről, történelmi örökségünk védelméről, a jövő generációjának neveléséről beszéltek. Az ilyen felméréseket tovább kell folytatni. Többen példaértékűnek nevezték e találkozót. Milotai János 84 éves székelyhídi lakos a hajdani emlékmű avatásáról mesélt, melynek részese volt.
            A találkozó a Székelyhíd főterén található millenniumi emlékmű koszorúzási ünnepségével folytatódott.

Október 6 - án a PBMEB, közösen a Gálospetri Református Egyházközséggel, Sass Kálmán mártírpap tiszteletére emléktábla- és emlékszoba-, valamint érmelléki tájház-avató ünnepséget szervezett. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. Dukrét Géza köszöntötte az emlékező gyülekezetet, majd a tizenhárom aradi vértanúról beszélt. Gellért Gyula érmelléki református esperes Sass Kálmán mártír lelkész életútját ismertette. Kovács Zoltán parlamenti képviselő, egyházkerületi főgondnok szintén a mártír lelkész emlékét idézte fel. Gavrucza Tibor lelkész, megyei tanácsos az érmelléki természetvédelmi táj újraalakításáról beszélt, majd Balassa M. Iván, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum címzetes igazgatója a most létrehozott érmelléki tájházat ismertette szakmai szempontból. Közreműködött a szalacsi asszonykórus, a székelyhídi férfi- és asszonykórus, a gálospetri dalárda, és egy irodalmi összeállítással a GGG Irodalmi Stúdió Érmihályfalváról, tagtársunk Bokor Irén tanárnő vezetésével.
Az istentisztelet után Tőkés László püspök és Sass Kálmán Enikő leánya leleplezte a templom falán elhelyezett Sass Kálmán-emléktáblát. A koszorúzás után felavatták a közelben levő, egykori tanítói lakásban berendezett Sass Kálmán-emlékszobát, amely Kéri Gáspár orvos, tagtársunk munkáját dicséri. Ezt követően a közeli érmelléki tájház felavatása következett. Avató beszédet Gazda Klára néprajztudós tartott, majd Kéri Gáspár mutatta be a tájházat, amelyet szintén ő rendezett be a nagyszülői házban, az általa gyűjtött tárgyakkal.
A díszebéd alatt Dukrét Géza díszoklevelet adott át azoknak, akik hozzájárultak az ünnepség megszervezéséhez és a tájház kialakításához. Ugyanakkor jelvényt készíttettünk Sass Kálmán arcmásával.

Október 11 - én könyvbemutatót tartottak Szilágynagyfaluban. Major Miklós: Szilágynagyfalu című kötetét ismertették, amely a Száz magyar falu sorozatban jelent meg. A kötetet ismertette a kiadó vállalat munkatársa, valamint a sorozat szerkesztője, majd Dukrét Géza méltatta Major Miklós munkásságát. Egyesületünk részéről jelen volt még Borbély Gábor, Dukrét Aranka, Kelemen Gábor, Kupán Árpád, Mitruly Miklós, Nagy Aranka, Nagy László, Dovin Irma.

Október 19 - én, közösen az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, honismereti kirándulást szerveztünk a következő útvonalon: Nagyvárad–Tasnád (néprajzi múzeum) – Lompért (református templom, Ady-emlékek) – Ákos (református templom) – Erdőd (r. katolikus templom, várrom, Petőfi-emlékmű) – Szatmárnémeti (városnézés) – Nagyvárad. Idegenvezető Dukrét Géza, Bara István és Fazekas Lóránd volt.

Október 22 - én jubileumi könyvbemutatót tartottunk a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. Péter I. Zoltán a jubileumi könyvbemutatás jelentőségéről beszélt, majd Dukrét Géza ismertette öt év könyvkiadásának termékét. A Partiumi füzetek 20., Turulmadaras emlékműveink című jubileumi kötetét, Barabás Zoltán mutatta be. Tőkés László püspök hozzászólásában méltatta bizottságunk könyvkiadását, gratulált a szép eredményhez és sok sikert kívánt további munkánkhoz. Ezután Dukrét Géza beszélt a felmérésről és a kötet szerkesztéséről, valamint a turulmadaras emlékműves települések találkozójának sikeréről.

November 30 - án emlékülést tartottunk Vágó József építész születésének 125. évfordulója alkalmából, a Református Püspöki Palota dísztermében. Előadást tartott Péter I. Zoltán, Vágó József váradi munkássága címen, majd Fleisz Judit olvasta fel dr. Fleisz János Vágó József európai munkásságáról szóló írását.
Az emlékülés után megtartottuk a PBMEB elnökségi ülését. Dukrét Géza elnök üdvözli a megjelenteket és szomorú hír bejelentésével kezdi mondandóját. Kegyelettel közli, hogy az utóbbi néhány hét folyamán elhunytak tagjaink illetve szimpatizánsaink közül Benedek Zoltán Nagykárolyból, Orbán László Túrterebesről, Papp Attila Margittáról, illetve Balogh Ferenc Kolozsvárról. Emléküknek egyperces néma felállással tisztelegtünk. Ezt követték egyes problémák felvetése, sorban a következők:
- Major Miklós, a Szilágy megyei területi elnök betegségére, megromlott egészségére való tekintettel, felkérjük Erdei Jánost, hogy segítse munkáját.
- Szatmár megyében Kiss Kálmán, a túrterebesi iskola igazgatója, nagyon elfoglalt. Fel kell kérjük Fazekas Lórándot, hogy segítsen be a megyei munkába.
- Máramaros megyében egyedül Felsőbányán Hitter Ferenc foglalkozik a munkánkkal, rajta kívül nincs más személy, aki végezze a munkát.

December 9 - én az érmihályfalvi református gyülekezeti teremben megemlékező ülést tartottak Máté Imre költő halálának évfordulóján, melynek szervezője a PBMEB helyi csoportja volt. Részükről jelen volt Bokor Irén, Kovács Rozália, Nánási Noémi és Szalai Ilona. Nánási Noémi tanítónő, Máté Imre keresztlánya, ismertette a költő életútját. Egy fénykép-kiállítás és a költő megjelent könyvei emelték a megemlékezés színvonalát. [...]