0359 410469 0741 132148 dukretgeza@yahoo.com
- 2003 -
Március 6. – Megbeszélés a református egyházkerületnél a Rákóczi-szabadságharc megemlékezéséről. Bizottságunkat kérték fel a Jubileumi Rákóczi Évek nyolcéves keretprogramjának kidolgozására. Jelen volt Csűry István főjegyző, Dukrét Géza és Kupán Árpád.
Március 12. – Elkészült a Pro Rév Egyesület Révi Magazin című negyedévenkénti kiadványának első száma. Főszerkesztője Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke, szerkesztőségi tag Juhász Viktor.
Március 14. – Aradon a Csiky Gergely Líceumban felavatták Kossuth Lajos domborművét. A bronzdomborítás Dinnyés László budapesti képzőművész alkotása, ő adományozta az iskolának. Az avatóünnepségen Ujj János tanár méltatta Március 15. jelentőségét. Kossuth Aradról indult haláláig tartó száműzetésébe, s a domborművel ismét visszatért Aradra.
Március 22. – Partiumi Honismereti Találkozó. Az egynapos konferenciát a PKE kistermében tartották, melyet megtisztelt jelenlétével Tőkés László püspök és dr. Hermán M. János előadó-tanácsos, akik az egyházkerület nevében köszöntötték a megjelenteket. A konferencia első felében a következő előadások hangzottak el:
- Kupán Árpád: Tragikus sors, dicső történelmi szerep. II. Rákóczi Ferenc élete;
- Antal Béla: A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc és hatása Erdélyre;
- Nánási Zoltán: A kurucok szabadságharca Székelyhíd környékén;
- Borbély Gábor: Rákóczi-emlékhelyek a Partiumban;
- Székely Antal: Az ombodi kórus és fúvószenekar története;
- Nagy Aranka: Bíró Lajos életútja, hazai kutatásai tükrében;
- Bessenyei István: A történietlenség.
Az előadásokat könyvbemutató követte: a Kriza János Néprajzi Társaság kiadványait Szabó Árpád Töhötöm ismertette.
A konferencia második felében a Kriza János Néprajzi Társaság fiatal kutatói tartottak előadást, Pozsony Ferenc elnök vezetésével.
Március 24. – Megbeszélés a református egyházkerületnél a Rákóczi-év megszervezéséről. Tőkés László püspök felkérte Dukrét Gézát, hogy vállalja el a jubileumi rendezvények igazgatói tisztségét.
Május 8. – Résztvettünk Székelyhídon a Magyar Művelődési Intézet és az Országos Falugondnokság által szervezett partiumi falugondnoki tanácskozáson. Bizottságunkat Borbély Gábor, Kéri Gáspár, Szabó István és Dukrét Géza képviselte. Magát a tanácskozást bizottságunk szervezte meg.
Május 10. – A Jubileumi Rákóczi Évek megnyitó ünnepsége Nagyváradon. A tudományos emlékülés az Egyházkerületi Székház dísztermében volt. Az ülést dr. Hermán M. János előadó-tanácsos köszöntötte. Megnyitó beszédet Dukrét Géza tartott, melyben felelevenítette nemzetünk nagyjait, akiknek tetteit mindig is a nemzeti tolerancia, a nemzet egysége, a szabadságvágy iránti elkötelezettség vezérelte. Ezután a következő előadások hangzottak el: Kupán Árpád: Tragikus emberi sors, dicső történelmi szerep – II. Rákóczi Ferenc élete; Dr. Tamás Edit: II. Rákóczi Ferenc és Sárospatak; Dr. Ágoston István György: A Rákóczi-szabadságharc gyökerei; Borbély Gábor: A Rákóczi-szabadságharc eseményei a Partiumban; Nánási Zoltán: A kurucok szabadságharca Székelyhíd környékén; Lakóné Hegyi Éva: II. Rákóczi Ferenc zsibói csatája és annak emlékezete az utókorban; Mihálka Zoltán: A Rákóczi-szabadságharc történelmi jelentősége. Az előadások után dr. Tamás Edit, a sárospataki Rákóczi Múzeum főmuzeológusa nyitotta meg a fejedelem és családja emlékét idéző kiállítást.
Május 13. – Elkészült a Partiumi füzetek 21-es száma, dr. Mózes Károly: A nagyváradi egészségügyi oktatás történetéből.
Május 15. – A Varadinum keretében megszerveztük a hagyományos könyvbemutatót, melyen hat könyvet ismertettek, többek között dr. Mózes Károly kötetét.
Május 16. – Érmihályfalván, a Nyíló Akácok című városnapon, Rólunk, ne nélkülünk döntsenek című Rákóczi-konferenciát szerveztek a polgári hivatal dísztermében, melynek moderátora Dukrét Géza volt. Előadást tartott Kupán Árpád, Borbély Gábor és Nánási Zoltán.
Május 17. – Pályázati díjkiosztó ünnepség – a Varadinum keretében. Témája a 20. század öröksége volt. Összesen 39 pályázat érkezett be, melyből 17 diák és 22 felnőtt dolgozat volt. A díjakat Tempfli József megyés püspök és Csűry István főjegyző adták át.
Május 22. – Aradon a Jelen Házban tartották Ujj János Emlékhelyek és Emlékművek Arad megyében című könyvének bemutatóját. A könyvet Zakar Péter szegedi főiskolai tanár ismertette. Az aradi történész hat fejezetbe osztva mutatja be az aradi és Arad megyei emlékhelyek és emlékművek közül több mint 160-at.
Június 3. – Szalontai napok. Az ünnepély koszorúzással kezdődött a Bocskai-szobornál. Társaságunk nevében Dánielisz Endre és Dukrét Géza koszorúzott. Ezután a városházán könyvbemutatót tartottak, ahol Dukrét Géza ismertette Dánielisz Endre újabb kötetét, Nagyszalonta évszázadai címen, amely megjelent román és magyar nyelven is. Jelen voltak a város vezető személyiségei.
Június 20–21. – Szinérváralján tartotta közgyűlését a református egyházkerület, amelyen Dukrét Géza ismertette a Jubileumi Rákóczi Évek keretprogramját.
Július 17. – A Kolozsvári Televízió stábjával filmet készítettünk Nagyváradról, melyet Péter I. Zoltán, valamint a Püspökfürdőről, melyet Dukrét Géza irányított.
Július 19. – Kirándulást szerveztünk II. Rákóczi Ferenc nyomában címen, Zsibó–Hadad–Bogdánd–Szatmárnémeti–Kismajtény–Bihar útvonalon. Idegenvezetők voltak Lakóné Hegyi Éva, Dukrét Géza, Borbély Gábor, besegített még Erdei János.
Augusztus 9–10. –– Jubileumi ünnepséget szerveztek Réven, a Zichy-barlang százéves felfedezésének alkalmából, szépszámú váradi és kolozsvári természetjáró jelenlétében. Üdvözlő beszédet tartott Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke, Székely Ervin parlamenti képviselő, Cosma Dorel révi polgármester, Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke, Dukrét Géza, az EKE Bihar Megyei Osztályának elnöke. Előadásokat tartott: Juhász Ibolya a Révi-szoros élővilágáról, Juhász Viktor a Zichy-barlang felfedezésének történetéről, Dánielisz Endre barlangi túravezetői tevékenységéről, Ujvárosi Tibor a barlang villamosításáról, Jakab György a kisállomás melletti híd építéséről. Délután könyvbemutató következett, melyen Dukrét Géza ismertette a Rév, Erdély sziklakapuja című kötetet. Ezt emléktábla avatása követte Karl Handl, a barlang felfedezőjének tiszteletére, amelyet egykori lakóházának falán helyeztek el.
Augusztus 15–22. – XI. Partiumi Honismereti Tábor Gálospetriben.
A sátortáborban 57-en vettek részt, 45 diák és 12 felnőtt. A diákok Erdély különböző részeiből gyűltek össze. Mint hagyományosan, a délelőttök munkával teltek. Három csoportban, Erdei János, Dukrét Géza és Kocsis Gyula vezetésével kitakarították a hajdan a Fráter-kúriához (ma orvosi rendelő) tartozott dendrológiai parkot, a millecentenáriumi emlékmű környékét a templomkertben, a régi temető egyes sírjait és nevezetes kápolnáit. Borbély Gábor vezetésével leltárt készítettek az itteni tájházban.
Délutánonként honismereti előadások hangzottak el. Kiss Imre tanár az Érmellék földrajzáról és geológiájáról, Szabó István tanár az Érmellék élővilágáról, Szabó Zsolt tiszteletes a környék és a falu történetéről, Borbély Gábor az Érmellék szőlészetéről, borászatáról tartott előadást. Augusztus 20-án megemlékezést tartottunk a Szent István-nap tiszteletére, majd megkoszorúztuk a millecentenáriumi emlékművet. Utána meglátogattuk a református, a római katolikus és a görög katolikus templomokat. Az utolsó nap kirándulást szerveztünk Érsemjénbe, Kazinczy Ferenc és Fráter Lóránt szülőfalujába és Érmihályfalvára, ahol megtekintettük az ottani emlékműveket.
A tábor most is önellátó módon működött, a tábori konyha naponta háromszori meleg ételt biztosított, Dukrét Aranka vezetésével. A tüzelést és a tábor körüli teendőket Ujvárosi Tibor végezte, a beszerzést Dukrét Géza , mint a tábor parancsnoka. Minden nap hattagú diákcsoport volt beosztva szolgálatosnak a konyhához. A tábor ellátásához hozzájárultak a helybeliek is, zöldséget, krumplit, hagymát, tejet, gyümölcsöt, szalonnát hoztak.
Augusztus 28–31. – Az EKÉ-vel közösen kirándulást szerveztünk a Bánságba, II. Rákóczi Ferenc hamvainak nyomában címmel, a következő útvonalon: Temesvár (József-város megtekintése) – Újmosnica (turulmadaras emlékmű) – Buziásfürdő (Deák Ferenc padja) – Resicabánya (szabadtéri mozdony-múzeum) – Oravicabánya (kőszínház) – 45 fokos szélességi kör (Bigăr-vízkitörés) – Orsova (szállás) – Kis- és Nagy Kazán-szoros – Vaskapu (vízierőmű) – Herkulesfürdő – Karánsebes (városközpont) – Lugos (református templom) – Temesvár (régi városközpont) – Nagyvárad.
Szeptember 2. – Elkészült első évkönyvünk: A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címen, a Partiumi füzetek 23. számaként. A 420 oldalas kötet egyesületünk tízéves évfordulója tiszteletére készült.
Szeptember 5–7. – IX. Partiumi Honismereti Konferencia – Hegyközkovácsi. Megünnepelték a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját.
A konferenciát a falu újjávarázsolt kultúrotthonában tartották. Az ünnepélyes megnyitó a Szózat eléneklésével kezdődött. A konferenciát köszöntötte Dukrét Géza a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor, mint házigazda, Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Nagy Gizella Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója, dr. Soós Lőrinc, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. A konferenciát megtisztelte még jelenlétével dr. Laczka Sándorné, a Magyar Statisztikai Társaság főtitkára, Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki és Régészeti Főosztályának vezetője, Káldy Gyula, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője, Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet munkatársa, a Magyar Kollégium vezetője, Hajdú Jenő, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság elnöke – Borsi, Szlovákia, Széphegyi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Irodájának igazgatója, Szalga Zoltán, a Szabolcs, Szatmár, Bereg Megyei Honismereti Szövetség elnökségi tagja, János Szabolcs, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bihar Megyei Szervezetének elnöke.
Dukrét Géza elnöki beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, huszonhárom kötet a Partiumi füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása, melyet a következők kapták meg: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly). Tempfli József és Tőkés László püspökök önzetlen támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjének odaítélésével köszönte meg az egyesület.
A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, egy térképvázlat segítségével, Forró László lelkipásztor Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája A Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő (Borsi): A nagyságos fejedelem szülőháza; dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében; Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában; Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa; Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban – 1906; Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám – II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. A délutáni szünet előtt egy más jellegű előadás is elhangzott – Borbély Gábor (Nagyvárad): Érmelléki borospincék címen, mely az ebben a témakörben készült fényképkiállítás megnyitásához kapcsolódott. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítást Sófalvi István fotóművész készítette. Este Péterffy Lajos és Gál Annamária színművészek műsorával zárult a konferencia első napja.
Szombaton A 20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége – Gondolatok a hagyományról; Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe városunk 20. század eleji felvirágoztatásában; Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása; Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor; Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom – árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról; Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója; Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre – egy küzdelmes költői pálya; Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerénd szellemi nagykorúsodásának erőforrásai; Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye; Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején; Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története; Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve; Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte.
Este 19 órától istentiszteleten vettünk részt. Alulírott köszönetet mondott az egyházközségnek a konferencia megszervezésében nyújtott segítségért. Ezt követően világháborús emlékmű felavatására került sor, amely egy felemelő ünnepség keretében zajlott le.
Vasárnap szakmai kirándulásra indultunk, magyarországi Árpád-kori templomok megtekintésére, a következő útvonalon: Nyírbátor–Sonkád–Gyügye–Szamosújlak–Csengersima–Nagyvárad.
Szeptember 9. – Dukrét Géza és Péter I. Zoltán átadta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök úrnak egyesületünk Fényes Elek-plakettjét. A hegyközkovácsi díjátadási ünnepségen az egyházfő elfoglaltsága miatt nem tudott résztvenni, ezért hivatalában adták át a kitüntetést, köszönetképpen az eddigi önzetlen támogatásáért.
Szeptember 16. – Bizottsági ülés a református egyházkerületnél, Tőkés László püspök vezetésével, melynek témája a Jubileumi Rákóczi Évek keretprogramjának megbeszélése, véglegesítése volt. Résztvett Borbély Gábor, Dukrét Géza, Kupán Árpád.
Október 15. – Elkészült a Partiumi füzetek 24. kötete, Nánási Zoltán: Dr. Andrássy Ernő, az Érmellék utolsó polihisztora címen.
Október 16. –Elkészült a Partiumi füzetek 25. kötete, Nagyvárad tudós püspökei címen, valamint a Révi Magazin 3. száma, amelyet már mi szerkesztettünk.
Október 18. – Emlékülést szerveztek Nagyvárad tudós püspökei címen, a Posticumban, dr. Széchenyi Miklós püspök tiszteletére. Az előadások után bemutattuk az új kötetünket.
Október 21. – Dukrét Géza megbeszélésen vett részt Biró Rozália alpolgármester-asszonynál, amelyen elhatározták a Várad-Olaszi temető sírköveinek megmentését, a biharpüspöki világháborús emlékmű restaurálását, a Rhédey-kápolna megmentését. Másnap a megbeszélés az olaszi temetőben folytatódott, ahol jelen volt még Fazakas Sándor tiszteletes, Péter I. Zoltán, Kordics Imre. Elhatározták egy kőtár létesítését a református templom mellett, jelesebb síremlékeink megmentésére.
Október 24. – Közösen a Pro Rév Egyesülettel és az EKÉ-vel könyvbemutatót szerveztünk a Lorántffy Egyházi Központ múzeumtermében. Ismertettük a Partiumi füzetek legutóbbi öt kötetét. Az ismertetőket Dukrét Géza, Nagy Aranka, Szilágyi Aladár tartotta. Hozzászóltak Juhász Viktor és Nánási Zoltán szerzők. Szavalatokkal közreműködött S. Németh Katalin. A könyvbemutatót megtisztelte jelenlétével Biró Rozália alpolgármester, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Szabó Ödön, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke.
November 2. – Megemlékező ünnepi istentiszteletet tartottak Tenkén, a református templomban. Tőkés László püspök igehirdetése után előadást tartott Kupán Árpád a Rákóczi szabadságharcról és Borbély Gábor a győztes kimenetelű bélfenyéri csatáról. Délután Bélfenyéren kopjafát avattak a csata emlékére a régi temetőben. Beszédet mondott Tőkés László püspök, Berke Sándor tenkei lelkipásztor és Szabó Ödön történész. Az avatóbeszédet Dukrét Géza tartotta, majd a kopjafát megkoszorúzták.
November 15. – Könyvbemutatót szerveztek Érmihályfalván, ahol ismertették Nánási Zoltán két könyvét: Dukrét Géza bemutatta a Székelyhíd történeti monográfia, Nagy Aranka a Dr. Andrássy Ernő, az Érmellék utolsó polihisztora című kötetet. Nánási Zoltán saját kutató munkájáról, a kötetek megírásának körülményeiről beszélt.
November 28. – Elkészült a Jubileumi Rákóczi Évek füzeteinek első száma. [...]