0359 410469 0741 132148 dukretgeza@yahoo.com
- 2004 -
Február 10 – Elkészült a Partiumi füzetek 26. száma: György Irén: Szalacs kismonográfiája.
Március 6 – Emlékünnepély dr. Károly Irén József premontrei tanár születésének 150., halálának 75. évfordulója tiszteletére, a Tempo-klubban. A rendezvényt Pásztai Ottó nyitotta meg a Premontrei Öregdiákok Egyesülete nevében. Biró Rozália alpolgármester méltatta a tudós tanárt, Fodor József vikárius ismertette a premontrei tanító rendet, dr. Gábos Zoltán akadémikus ismertette Károly Irén kolozsvári egyetemi munkásságát, Makai Zoltán villamosmérnök Károly szerepét méltatta Nagyvárad villamosításában, dr. Fleisz János tanár összefoglalta a tudós életművét, majd hozzászólt Tempfli József püspök. Egy rövid műsor után Dukrét Géza ismertette a tudós életművét bemutató könyvet: Pásztai Ottó: „Aki fényt hagyott maga után...” – Dr. Károly Irén József élete és munkássága.
Március 19 – Elkészült a Partiumi füzetek 28. száma: Balla Erzsébet, Török Ferenc: Albis kismonográfiája.
Március 20 – Partiumi Honismereti Találkozó.
A konferenciát a PKE Bolyai termében tartottuk, melynek témái: a Bocskai-szabadságharc; a 20. század öröksége. A következő előadások hangzottak el:
- Kupán Árpád: Bocskai István szerepe Erdély történetében;
- Borbély Gábor: A Bocskai-szabadságharc kezdeti szakasza;
- Dr. Gerhárdt László: A szabadságharc fő kovácsmesterének, Szentesy Dánielnek élete – ismertette Pásztai Ottó;
- Bessenyei István: Bujdosás Árpádon;
- Pávai Gyula: Jókai Mór Aradon;
- Péter I. Zoltán: A nagyváradi városházi faliképek;
- Bara István: A vetési református műemléktemplom;
- Székely Antal: Pettyéni műemlékek – ismertette Nagy Aranka;
- Kiss Zoltán: A Krasznai és a Magyarkeceli Református Egyházközség vagyonfosztása.
Március 21 – Könyvbemutató Albison. Balla Erzsébet, Török Ferenc Albis kismonográfiáját Dukrét Géza ismertette, melyet az I–IV osztályos tanulók 1848-as ünnepi műsora követett. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Pete István szenátor, egyesületünk részéről jelen volt még Bordás István, Dukrét Aranka, Farkas Piroska.
Március 26 Elkészült a Jubileumi Rákóczi Évek könyvsorozatának II. kötete, Istennel a hazáért és a szabadságért címen. A kötet az előző évben elhangzott előadásokat tartalmazza.
Március 27–29 – Résztvettünk Borsiban, a II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén rendezett ünnepélyen, közös szervezésben a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel. Ötven személyes csoporttal indultunk Nagyváradról, köztünk a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium tizenöt diákjával. Az első nap a miskolci Belvárosi Református Egyházközség fogadott minket meleg virslivel, hűsítővel, kávéval. Délután Balassa Zoltán helybeli történész vezetésével megtekintettük Kassa városát, a dóm alagsorában levő Rákóczi sírját. Este Hajdú Jenő, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság elnöke, mint házigazda várt minket Borsiban, s elkísért minket szálláshelyünkre, Szölöskére. Vasárnap délelőtt egy Bodrog-közi kirándulást szerveztünk. Királyhelmecen Bogoly János tanár várt minket, mint idegenvezető. Megnéztük a Millenniumi dísztért, a Lorántffy-kúriát, a Perényi-várromot. Szentesen meglátogattuk a románkori református műemléktemplomot, Kisgéresen a tufába vájt pincekomplexumot, Perbenyiken a Mailáth-kastélyt.
13 órakor kezdődött a nagyságos fejedelem születésének 328. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség. A várpalotában tartott istentisztelet után, amelyet Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Egyházkerület püspöke vezetett, az ünnepség a vár előtt álló Rákóczi-szobor előtt folytatódott. A Himnusz eléneklése után Hajdú Jenő nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet tartott Tőkés László püspök, Hegedűs Lóránt püspök, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, Nick Ferenc, a Falvak Kultúráért Alapítvány elnöke és Dukrét Géza a PBMEB elnöke. Szavalat után, zenei kíséret mellett következett a koszorúzás, a végén elénekeltük a Szózatot. Az ünnepély után közös ebéd várta a résztvevőket.
A harmadik nap, Sárospatakon, Virág Sándor tiszteletes várt minket. Megtekintettük a református kollégium könyvtárát, a kollégium múzeumát, majd a Rákóczi-várkastélyt, Vámosi Katalin muzeológus vezetésével. Hazafelé menet még megálltunk egy órás városnézésre Tokajon.
Április 30. – Könyvbemutató Biharpüspökiben. Antal Béla Biharpüspöki című kötetét Dukrét Géza ismertette a negyvenéves évfordulót ünneplő általános iskola kertjében.
Május 2. – Könyvbemutató az olaszi református templomban. A Jubileumi Rákóczi Évek II. kötetét Dukrét Géza ismertette a Varadinum-ünnepek nyitó napján, amely az előző évben a Rákóczi-szabadságharcról elhangzott előadások gyűjteményes kötete.
Május 8. – Pályázati díjkiosztó ünnepség az egyházkerület dísztermében szerveztük meg, a Varadinum ünnepek keretében. A télen meghirdetett pályázat témái a következők voltak: A 20. század öröksége, a Rákóczi- és a Bocskai-szabadságharc emlékezete, Jókai a Partiumban és a Bánságban. Összesen 33 pályázat érkezett, melyből 14 diák dolgozat volt. A magas színvonalú dolgozatok elbírálása nehéz döntés elé állította a zsűrit, melynek tagjai Mihálka Zoltán (elnök), Kupán Árpád, Kordics Imre, Pásztai Ottó voltak.
A díjakat a két püspökség képviselője, Kiss Adalbert provikárius és Sándor Lajos előadó tanácsos adta át. A díjkiosztás után felolvasták a díjazott dolgozatokat. A rendezvényen több mint ötvenen vettek részt.
Május 30. Tempfli atya és Dukrét Géza meglátogatták a szentjobbi építőtelepet, ahol a munkálatok közben felszínre került a hajdani vár egyik bástyájának fala. Másnap Dukrét Géza tényfeltárásra kivitte a múzeum munkatársait, valamint Emődi János régészt és fiát, Emődi Tamás művészettörténészt. Megállapították, hogy rendkívüli leletet találtak, s a feltárásig az építkezési munkálatokat fel kell függeszteni.
Június 11–13. – Műemlék-látogatás. Széphegyi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Irodájának vezető felügyelője, a Műemlékfelügyeleti Igazgatóság nevében meghívott minket egy háromnapos műemlék-látogatásra, melyen egy ötventagú társasággal vettünk részt. Az első nap: Gyulán meglátogatott műemlékek: várfürdő, Almássy-Harruchern-kastély, vár, Szent Miklós-templom, ebéd a Halászcsárdában, látogatás a Városházán, a százéves cukrászdában. Békéscsabán: Városháza, evangélikus nagy- és kistemplom, szlovák-ház, Munkácsy Mihály-emlékház, szállás. Második nap Szabadkígyós: Wenckheim-kastély; Mezőhegyes: ménesközpont, régi városháza, magtár; Makón ebéd a Kisbagoly vendéglőben; Szeged: Fogadalmi templom, Dóm tér, Kárász utca, Klauzál tér, Városháza, alsóvárosi templom és kolostor; Hódmezővásárhely: Városháza, tájház, református ótemplom, vacsora a Fekete Sas Szállodában; szállás Békéscsabán. Harmadik nap Szarvas: arborétum, Tessedik Sámuel Múzeum, szárazmalom; Vésztő Mágor: régészeti kiállítás, a Csolt-monostor romjai, szoborpark; ebéd Vésztőn, indulás haza.
Július 15. – Elekes Julianna-emlékkiállítás megnyitója a Lorántffy Református Egyházi Központ múzeumtermében. A hímzésgyűjtemény kiállítását Bartos Elekes Ildikó készítette el, a családi tulajdonban levő anyagból. A tárlatot Dukrét Géza méltatta. Bartos Elekes Ildikó Elekes Juliannára, édesanyjára, a híres népi hímzőnőre emlékezett, majd részletesen ismertette a kiállítás egyes darabjait.
Július 28. – Elkészült a Partiumi füzetek 31. száma, Kiss Kálmán: Egri község kismonográfiája.
Augusztus 3. – Az érmihályfalvi református egyház kérésére május és június hónapban a református temető teljes felmérésére és felleltározására került sor. A munkálatokat Kovács Rozália végezte el, a temetőkerülő és a presbiterek segítségével. 2049 sírhelyet talált. Található 118 sírkőtábla és obeliszk. A legrégibb 1858-ból való, 30 síremlék 1858–1900 közötti, van 17 kripta, 92 db. csónak alakú fejfa, 52 névtelen sír, 1105 betonkeretes vagy teljesen lebetonozott sírhely, rajta sírkő, obeliszk vagy vasfejfa, 925 vasfejfa. Az anyag részletes térképpel, leltárral, fényképekkel most készül.
Augusztus 5. – Város- és Faluvédők Szövetsége Hungaria Nostra szervezetének országos találkozója – Kisújszállás. Ráday Mihály elnök először adta át határontúli személyiségeknek a Podmaniczky-díjat: Péter I. Zoltán az épített örökség megóvásában végzett kimagasló munkájáért, illetve helytörténeti témájú könyveiért, Dukrét Géza a PBMEB megszervezéséért, vezetéséért, sokoldalú tevékenységéért, illetve egyéni kutató munkája elismeréséül.
Augusztus 12–18. – XII. Partiumi Honismereti Tábor – Élesd.
A házigazda Lugosi Mihály lelkipásztor volt, így a sátortábort a parókia gyümölcsösében állították fel. A táborban közel negyvenen vettek részt, zömében Nagyváradról, a többiek Szilágysomlyóról, a cserkészcsapattól, Zilahról és Gálospetriből jöttek. A délelőttök most is munkával teltek. A református templom melletti kis parkot kellett kitakarítani, ahol a város világháborús emlékművet akar felállítani. Délután honismereti előadások hangzottak el: Dukrét Géza a környék földrajzáról, gazdasági életéről, Józsa Ferenc Élesd történelméről, Juhász Ibolya népi hagyományokról, Homonnai Gábor a szőlészetről és borászatról beszélt. Meglátogatták a város műemlékeit, az ifjúsági- és árvaházat, az üveggyárat és a közeli Sólyomkővárát, ahol megtakarították az odavezető utat. A tábor most is önellátó volt, a tábori konyhán naponta háromszori meleg ételt készítettek Dukrét Aranka vezetésével. A konyha zavartalan működését Újvárosi Tibor biztosította.
A hetedik nap a tábor a megérdemelt autóbuszos kirándulással végződött. Megtekintették Magyargyerőmonostor, Magyarvalkó, Körösfő, Bánffyhunyad Árpád-kori műemléktemplomait.
Augusztus 20. – Elkészült a Partiumi füzetek 30. száma, Péter I. Zoltán: Nagyvárad római katolikus székesegyházai.
Augusztus 21–23. – Honismereti kirándulás közösen az EKÉ-vel. Az első nap: Dés – református templom, Beszterce – városnézés, szállás. Második nap: Harina – evangélikus templom, Cegőtelke – a cserháti csata emlékműve, Árokalja – Bethlen-kastély, arborétum, Sajóudvarhely – református templom, Somkerék – református templom, szállás Besztercén. Harmadik nap: Bethlen – református templom és kastély, Szamosújvár – örmény templom, Bonchida – református templom és kastély, Kolozsmonostor.
Szeptember 10–12. – Partiumi Honismereti Konferencia – Sárközújlak.
A rangos eseményt a Mezőgazdasági Szakközépiskola dísztermében tartották. A konferenciát üdvözölte Sebesi János, Sárközújlak polgármestere, Popescu Monica, a líceum igazgatónője, Káldy Gyula, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal osztályvezetője, a megyei tanács elnöke nevében Bara István, Kerekes József, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa, Széphegyi László, a KÖH Szegedi Igazgatóságának igazgatója. A konferenciát megtisztelték jelenlétükkel Sebestyén József, a KÖH munkatársa, Höhn József, a KÖH Gyulai Igazgatóságának igazgatója, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetsége Hungaria Nostra elnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Filep Mária, a Debreceni Városvédő Egyesület elnöke.
A helytörténeti munkában, történelmi örökségünk megóvásában, a honismereti nevelésben elért kimagasló eredményeiért az idei Fényes Elek-díjakat a következők kapták: Péter I. Zoltán Nagyváradról, Bara István Szatmárnémetiből, Csanádi János, Kisjenőből.
Hagyományunknak megfelelően az első előadások a vendéglátó település megismerésével kezdődtek. Anzik Albert helybeli tanár Sárközújlak történetéről, Sebesi János a község mai arculatáról beszélt. Ezután a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója tiszteletére a következő előadások hangzottak el: dr. Szénássy Zoltán (Komárom–Szlovákia) Bocskai felvidéki hadjáratairól, dr. Csorba Csaba (Budapest) Bocskai várairól, Bessenyei István (Segesvár) Bocskai István egyházpolitikájáról értekezett. Csanádi János Kisjenőről ismertette a partiumiak szerepét az Erdélyi Magyar Írói Rend megalapításában; Antal Béla bemutatta Biharpüspöki világháborús emlékműjének kálváriáját, Emődi Tamás ismertette a legújabb kutatási eredményeket a síteri falkutatásokról és a szentjobbi ásatásokról. Az idei Jókai-év keretében elhangzott három előadás: Karacs Zsigmond (Budapest) bemutatta Szénási magisztert, Jókai váradi regényalakját, dr. Szénássy Zoltán Jókainak a Partiummal való kapcsolatait, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) pedig a szatmáriak Jókai-tiszteletét. Az előadások sora Széphegyi László diavetítésével végződött, Békés megye veszélyeztetett műemlékeiről. Ezután a közeli világháborús emlékműhöz vonultunk, ahol Anzik Albert ismertette az emlékmű hányatatott történetét, elhelyeztük a kegyelet koszorúját, majd elénekeltük a Himnuszt.
Másnap a következő előadások hangzottak el: Péter I. Zoltán a váradi várban épült első római katolikus székesegyházról, Pálkovács István (Temesvár) egy német klasszikus, Lénau bánsági magyar szobráról és emléktáblájáról, dr. Vesselényi Gyula Tibor (Nagyvárad) az ipartörténeti műemlék- és emlékhely-védelem néhány Bihar megyei vonatkozásáról értekezett. Ezután néhány személyiségről hangzottak el előadások: Deák József (Borossebes): Váradi Török család története; Pávai Gyula (Arad): Dálnoki Nagy Lajos, Székely Antal (Ombod): Dr. Vass Sándor állatorvos. Lakóné Hegyi Éva (Zilah) az úrihimzés történetét ismertette, A „varrás” művészete több évszázaddal ezelőtt címen, bemutatva több régi eredeti hímzést; dr. Sebestyén Kálmán (Budapest) egy elfelejtett színházról beszélt, a Szatmári Népszínházról; dr. Bura László (Szatmárnémeti) pedig helytörténet-írásunk buktatóiról; Krestyán Ilona (Temesvár) konkrét adatokat közölt Temesvár és vonzáskörzetének gazdasági kapcsolatairól a 20. század első két évtizedében; Borbély Gábor (Nagyvárad) az érmellék szőlészetéről beszélt, a filoxéra után, Szuhányi Sándor (Érmihályfalva) pedig Jakab Rezsőről, Érmihályfalva főjegyzőjéről, aki a homoki szőlőt betelepítette; Kupán Árpád (Nagyvárad) egy szomorú eseményt ismertetett, a mezőbikácsi lázadás következményeit; Nagy Aranka (Nagyvárad) bemutatta a nepáli magyarokat; Kovács Rozália (Érmihályfalva) a Turul nemzetség által Érmihályfalva környékén alapított, de már elpusztult településeket mérte fel. A konferencia közgyűléssel végződött. Először Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke üdvözölte a konferenciát. Dukrét Géza röviden beszámolt a két konferencia közötti jelentősebb eseményekről. Filep Mária Debrecenből ismertette az ottani honismereti tevékenységet, majd határozat született a két egyesület szorosabb kapcsolatainak kialakítására. Közösen meghatároztuk a jövő év kutatási témáit.
Este istentiszteleten vettünk részt a református templomban. Dukrét Géza elnök, a X. konferencia alkalmából Emléklapot adott át azoknak, akik kitűntek a tudományos munkában és aktívan résztvettek az egyesület működésében. Kitüntetésben részesültek a következők: Antal Béla, aki minden konferencián Biharpüspökiről tartott előadást, melyek anyaga most jelent meg önálló kötetben; Bessenyei István, a sarmasági konferencia szervezője bár elköltözött a Partiumból, de azóta is minden konferenciára előadással jön; Borbély Gábor, az Érmellék legjobb kutatója, számos cikk szerzője, most készül önálló kötete; Bordás István, aki személygépkocsijával segíti az elnökség munkáját; Farkas Piroska pénztárosunk, pénzügyeink lebonyolítója, ott van minden rendezvényen; Fazekas Lóránd Szatmár megyei területi elnök, számos pályázat nyertese; Hitter Ferenc, a felsőbányai konferencia szervezője, önálló kötetei jelentek meg; dr. Jósa Piroska, minden pályázaton résztvesz, a legtöbb első díjat vitte el; Karacs Zsigmond bár budapesti, de már tagunknak tekintjük, mindenkit kisegít az általa gyűjtött adatokkal; Kiss Kálmán, most jelent meg önálló kötete Egriről; Kovács Rozália, szinte állandó előadónk, néprajzi pályázatok nyertese; Kupán Árpád, számos tanulmány szerzője, a pályázatokat elbíráló zsűri állandó tagja, a Jubileumi Rákóczi Évek lelkes szervezője, önálló kötete jelent meg; Lakóné Hegyi Éva, számos tanulmány szerzője, a konferenciák állandó előadója; Mihálka Magdolna, kiadványaink szakavatott korrektora; Nánási Julianna, kiadványaink állandó terjesztője; Pálkovács István Temes megye területi elnöke, az ottani műemlékvédelem vezetője, a pontosság mintaképe, önálló kötete jelent meg; Pávai Gyula, irodalmi szervező, számos kötet szerzője, a konferencia állandó előadója; Szalai Ilona, az érmihályfalvi csoport szervezője, az Érintő című honismereti lap menedzsere; Székely Antal, egyesületünk legidősebb tagja, minden konferenciára előadással jön; Ujj János Arad megyei területi elnök, példásan irányítja a megyei csoportot. Ezután az elnök köszöntötte az új tagokat és átadta a tagsági könyvecskéket.
A vasárnapi szakmai kirándulás csak felemásan sikeredett. Közvetlenül az indulás után az autóbusz elromlott, így néhány személygépkocsival a társaságnak csak a fele tudta bejárni a tervezett útvonalat. Avasújvároson meglátogattuk a református templomot és megkoszorúztuk a nemrég felavatott világháborús emlékművet, Vámfalun a vidék egyetlen működő fazekasmesterénél jártunk, Avasfelsőfalun a görög katolikus templomot, a vízimalmot, Bikszádon az ásványvízforrást és a 18. századi kolostort tekintettük meg. A kirándulás fénypontja a Kőszegremetén álló, Erdély egyetlen Széchenyi-emlékművének meglátogatása volt. Az obeliszk megkoszorúzása után megtekintettük a közeli kányaházi víztárolót, majd visszatértünk Sárközújlakra.
Elhangzott 26 előadás, amelyet több mint hatvanan hallgattak meg. Eljöttek a település magyar anyanyelvű tanárai is.
Szeptember 19. – Mezőtelegd – Szoboravató ünnepség Bocskai Istvánné Hagymássy Kata tiszteletére. Az ünnepi istentiszteletet Gellért Gyula esperes tartotta a református templomban. Majd dr. Nyakas Miklós tartott történelmi tájékoztatást a Bocskai családról. A rendezvény a templomkertben folytatódott. A leleplezést és a koszorúzást a helyi diákok verses-zenés műsora követte. A díszebéd után az általunk megszervezett tudományos ülésszak következett a templomban. A következő előadások hangzottak el: Kupán Árpád: Mezőtelegd és története, Emődi Tamás: A református műemlék templom és síremlékei, Borbély Gábor: A Bocskai-szabadságharc kezdetei, Péter István: Bocskai István egyházpolitikája, Dánielisz Endre: Bocskai hajdúinak városa, Nagyszalonta.
Szeptember 30. – Elkészült a Partiumi füzetek 32. száma, Mózes Teréz: A révi népi fazekasság monográfiája.
Október 16. – A Jubileumi Rákóczi Évek (2003–2011), a Bocskai-évek (2004–2006) és a Balassi-jubileumi év keretében tudományos ülésszakot szerveztünk, közösen a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Megnyitó beszédet mondott Tőkés László püspök, Dukrét Géza elnök és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke. Majd a következő előadások hangzottak el: dr. R. Várkonyi Ágnes emeritus professzor: Közép-Európa II. Rákóczi Ferenc politikájában; dr. Magyari András: II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának néhány kérdése; Mészáros Kálmán: A Partium közjogi helyzete a Rákóczi-szabadságharcban; Seres István: A sólyomkői vár Rákóczi-kori védelme Szoboszlai Sámuel levelezése tükrében; Sárkány Viola: Hol született Bocskai István?; dr. Nyakas Miklós: Bocskai István és a hajdúk; dr. Csorba Csaba: Bocskai István csatái; Kupán Árpád: Balassi Bálint, a végvári vitéz és reneszánsz költő. Ebéd után ünnepi műsor következett az egyházkerületi székház dísztermében.
Október 20. – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Péter I. Zoltán Nagyvárad római katolikus székesegyházai című kötetét Kupán Árpád, Mózes Teréz A révi népi fazekasság monográfiája című kötetét Dukrét Géza ismertette. Verset mondott S. Németh Katalin. A könyvbemutatót megtisztelte jelenlétével Tőkés László püspök, Kiss Albert provikárius, Szabó Ödön megyei tanácsos.
Október 24. – Könyvbemutató Réven. Előzetesen beszédet mondott Hasas János, a Pro Rév Alapítvány elnöke és Dorel Cosma révi polgármester. Mózes Teréz könyvét Dukrét Géza mutatta be. Ezután Hasas János emléklappal és virágcsokorral, Dukrét Géza egy-egy könyvvel ajándékozta meg a fazekasokat.
November 6. – Pályázati díjkiosztó ünnepség. A Jubileumi Rákóczi Évek keretében A Rákóczi szabadságharc és Erdély címen pályázatot hirdettünk az erdélyi és partiumi felekezeti iskolák számára. A beérkezett dolgozatokból nyolcat lehetett elbírálni. A pályázatok elbírálása azok megvédése által történt.
November 13. – Nagysándor József-emlékülés. A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és a PBMEB közösen szervezte meg, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. Bevezetőt Dukrét Géza tartott, melyben kifejtette, hogy ez az emlékülés az aradi mártírtábornok születésének 200. évfordulójára rendezett sorozat záróeseménye. A következő előadások hangzottak el: dr. Fleisz János: Nagysándor József és Nagyvárad, dr. Katona Tamás: Nagysándor József a szabadságharc vértanú tábornoka. Ezután Dukrét Géza ismertette dr. Fleisz János: A leghazafiasabb érzelmű tábornok. Nagysándor József (1804–1849) című kötetét. Közreműködött S. Németh Katalin tanárnő.
November 27. – a PBMEB elnökségi ülése a PKE Fényes Elek termében. Véglegesítettük a 2005-ös év programját.
December 9. – Könyvbemutató Aradon, a Tulipán könyvesboltban. Ujj János bevezetője után Dukrét Géza ismertette a bizottság könyvkiadói tevékenységét, majd bemutatta Fleisz János Nagysándor Józsefről szóló kötetét. Kupán Árpád ismertette nemrég megjelent munkáját, Szabadkőművesek Nagyváradon címen. Ezután Dukrét Géza mutatta be Mózes Teréz A révi népi fazekasság monográfiája című, valamint néhány, az utóbbi időben a Partiumi füzetek sorozatában megjelent kötetet.
December 22. – Elkészült a Partiumi füzetek 33. kötete, Emődi János: Mezőtelegdi sírkövek, emléktáblák. [...]