- 2007 -

Január 21. – A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Szigligeti színházban Antal Béla életműdíjat kapott.

Február 14. – Egriben Csűry Bálint emlékünnepséget tartottak. Az ünnepség előadói: Kiss Kálmán, a túrterebesi iskola igazgatója, Bura László nyelvész és Kónya László megyei főtanfelügyelőhelyettes voltak. Ezután megkoszorúzták Csűry Bálint emléktábláját. Társaságunk nevében Bara Eszter és ifj. Bara Csaba Sándor koszorúzott. Majd Kónya László és Szabó Elek polgármester leleplezték az iskola új névtábláját, amely felvette a Csűry Bálint nevét. Jelen volt még Bara István.

Február 27. – Közjegyző előtt aláírtuk az Alapító okmányt és az Alapszabályzatot. Alapító tagok: Borbély Gábor, Dukrét Géza, Dukrét Aranka, Farkas Piroska, Gőnyey Éva, Kupán Árpád, Pásztai Ottó. Másnap beadtuk az okmányokat a bíróságon.

Március 9 – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban: Kupán Árpád, Dukrét Géza: 1986 emlékezete Biharban Erre az eseményre meghívtuk a volt 56-osokat. A terem zsúfolásig megtelt. Az 56-osok közül sokan hozzászóltak. Kiosztottuk számukra a tiszteletpéldányokat.

Március 17. – könyvbemutató Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete Illyés Gyula Archivumának rendezésében. Pomogáts Béla, a bemutató főrendezője és védnöke ismertette egyesületünk sokoldalú tevékenységét, kihangsúlyozva helytörténeti kutatómunkáját, melynek eredményeit a Partiumi füzetek teszik közismertté. Dukrét Géza és Kupán Árpád 15 könyvet mutatott be.

Március 19 – Kihoztuk a nyomdából a Partium lapunk 2006 – 1-es, 2-es számát.

Március 27. – Bejegyezték az egyesületünket a bíróságon.

Április 14. – Partiumi Honismereti Találkozó. Elhangzott három előadás:

1. Kordics Imre (Nagyvárad): Hegyesi Márton emlékezete.
2. Bessenyei István (Segesvár): Konfesszionizmus és ökumenizmus.
3. Kovács Rozália (Érmihályfalva): Gencsi Zsigmond, Rákóczi hadainak ezeres kapitánya.

Rendkívüli közgyűlés következett. Mint jogi személyiség, egyesületünk felvette a Társaság nevet, a Bizottság helyett. A törvény értelmében a régi tagság újrairatkozott a társaságba, s új tagsági könyvecskét kapott. Dukrét Géza felolvasta az alapító okiratot, majd ismertette az Alapszabályzatot. Ezt követően titkos szavazással megválasztották az igazgatótanácsot. A jelenlévők egyhangúlag választották meg a következőket: elnök Dukrét Géza (Nagyvárad), alelnök Bara István (Szatmárnémeti), titkár Gőnyey Éva (Nagyvárad), tagok: Kupán Árpád (Nagyvárad), Ujj János (Arad), Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti), Pálkovács István (Temesvár), Erdei János (Szilágysomlyó). Kinevezték a pénztárost: Fărcaş Piroska, a könyvelőt: Nagy Magda. Megválasztották a cenzort: Fülöp Gyöngyi.

           

A közgyűlésen résztvett a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány kuratóriumi tagjai: Révász Tiborné, Flóris János, dr. Kertész János, Fehér István, dr. Villányi László. Révász Tiborné bemutatta a 2006 júliusában alakult, isaszegi székhelyű alapítványt. Azért is jöttek, hogy felvegyék a kapcsolatot a társaságunkkal.             

           

Május 5. – Pályázati díjkiosztó ünnepség a Festum Varadinum keretében. 15 pályázat érkezett be, melyből 8 felnőtt és 7 diák dolgozat. Nagyon magas volt a színvonal. Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos.

Május 6. – Aradon az evangélikus-lutheránus templom imatermében mutatták be az aradi olvasóknak Pávai Gyula Mesélő aradi házak című, a Partiumi füzetek 52. kiadványaként megjelent könyvét.

Május 21. – Találkozás a Kazinczy Társaság tagjaival, erdélyi körútjuk utolsó napján. A találkozót a Lorántffy Református Központban tartották. Mivel a körutat Dukrét Géza szervezte meg, Kazinczy-emlékplakettet kapott.

Május 27. – Kirándulást szerveztünk Pünkösd Kalotaszegen címen, a következő útvonalon: Kalotaszentkirály – Magyarvalkó – Bánffyhunyad – Magyargyerőmonostor – Körösfő.

Június 1. – kihoztuk a nyomdából a Partiumi füzetek 46. számát: Bartók Nagyváradon a helyi sajtó tükrében. Összeállította Thurzó Sándor zenetudós. A könyvbemutató június 2-án volt a Lorántffy Központban. A könyvet Kupán Árpád ismertette.

Július 8. – Csokaly – Fényes Elek születésének 200. évfordulója. A rendezvényt közösen szervezte a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, a Fényes Elek Társaság és a helyi önkormányzat. Emléküléssel kezdődött, a csokalyi református gyülekezeti teremben. Előadást tartott: Kupán Árpád: Fényes Elek a helytörténet, honismeret úttörője, Dukrét Géza: Magyarország fizikai és gazdaságföldrajzi képe Fényes Elek műveiben, Borbély Gábor a bihari tájat és gazdaságot taglalta Fényes Elek műveinek tükrében, Cservid Levente: Fényes Elek csokalyi emlékezete címen. Az ünnepi istentisztelet után a rendezvény a Fényes Elek-parkban folytatódott. Beszédet mondott Fényes Elek szobránál Gyurcsik Zoltán polgármester, Pete István szenátor, Sóki Béla képviselő, Dukrét Géza és Cservid Levente, a Fényes Elek Társaság elnöke. Koszorúzás után a székelyhídi református kórus és a helyi iskola műsora következett. Jelen voltak a debreceni és budapesti Fényes Elek iskolák képviselői. Ezután az árkádsorok között megtekinthették a Fényes Elek Társaság dokumentum-kiállítását.

Július 9. – Dokumentum filmet készített Fényes Elekről a Duna TV stábja, Csokalyon. A Fényes-szobor mellett ismertette életét és munkásságát Dukrét Géza és Borbély Gábor, a szobor és a park, valamint a Fényes Elek Társaság történetét pedig Cservid Levente.

Július 10. – Fényes Elek-megemlékezést tartott az Erdélyi Kárpát Egyesület a Partiumi Keresztény Egyetem Fényes Elek-termében. Előadást tartott Kupán Árpád Fényes Elek, a helytörténet és a honismeret úttörője címen, Dukrét Géza Fényes Elek honismereti és geográfiai munkásságát ismertette. Hermán M. János előadótanácsos párhuzamot vont a napjainkban tapasztaltak és Fényes Elek korának politikai, közéleti történései között. Ezután megkoszorúzták az egyetem udvarán elhelyezett emléktáblát

Július 14. – Biró József művészettörténész születésének 100. évfordulóját, a hajdani zsidó leánygimnáziumban, születési helyén szerveztük meg. Előadást tartott: Lővei Pál (Budapest), Kovács András (Kolozsvár), Emődi Tamás (Nagyvárad), Biró Ádám (Párizs), Péter I. Zoltán ismertette Biró József: Nagyvárad barokk és neoklasszikus művészeti emlékei című, általunk kiadott reprint kötetet.

Július 29. – Emléktábla avatása Erdőhegyen dr. Balogh Ernő professzor, barlangkutató, természetfotós születésének 125. évfordulója tiszteletére. Az igehirdetés után Csanádi János ny. tanár felelevenítette Balogh Ernő életútját. Balog Ernő emlékére és tiszteletére a kisjenői Körösmente Irodalmi Kör tagjai előadták Csanádi tanárnak Wass Albert verseiből összeállított Üzenem a háznak, mely felnevelt című műsorát. A jelen levő Balogh család nevében ifj. Balogh Ernő, az egyik unoka köszönte meg a szép ünnepséget. A református templom külső falán elhelyezett emléktáblát Hunyadi László magyarországi szobrászművész és Kátai Lajos nagyzerindi kőfaragó készítette, melynek állítását a PBMET, az RMDSZ Arad megyei szervezete, az EMKE aradi tagozata, valamint a helyi református egyház presbitériuma támogatta. Az emléktáblánál Dukrét Géza mondott beszédet, majd Kovács Gyula lelkésszel közösen leplezte le. Ezután Magyari Gábor budapesti geológus nyitotta meg a Balogh Ernő természetfotóiból összeállított kiállítást, a lelkészlak folyosóján.

Augusztus 30. – Emlékülés és táblaavatás Hegyesi Márton tiszteletére, halálának 100. évfordulóján. Jelen volt Tőkés László püspök, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány tagjai: Révász Gizella, Szendrő Dénes és Flóris János, valamint Balázs Jenő kőfaragómester. Kupán Árpád Hegyesi Márton életét és munkásságát ismertette.  Szendrő Dénes az 1849. április 6-án lezajlott isaszegi csatáról beszélt, Dukrét Géza ismertette Hegyesi Márton 1885-ben megjelent történelmi monográfiáját: Bihar vármegye 1848–49-ben. A Partiumi Keresztény Egyetem udvarán elhelyezett emléktáblánál  Tőkés László püspök mondott avató beszédet. A táblát Révász Gizella és Flóris János leplezte le.

Augusztus 31–szeptember 2 – XIII. Partiumi Honismereti Konferencia –
A konferencia központi témái a következők voltak: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. A Szózat eléneklése után Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a résztvevőket. Nm. Ft. Schönberger Jenő megyés püspök ökumenikus áhítata után a konferenciát köszöntötte Sípos Miklós református esperes, aki átadta Tőkés László püspök üdvözletét, Erdei D. István parlamenti képviselő, Muzsnay Árpád, az EMKE országos alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, dr. Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. Ugyanakkor Emléklapot kaptak azok, akik hozzájárultak a konferencia megszervezéséhez.
A konferenciát megtisztelte jelenlétével Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke, Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet osztályvezetője, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetsége Hungaria Nostra elnöke, Csorba Csaba, a Kazinczy Ferenc Társaság elnökségi tagja, Széphegyi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Szegedi Regionális Irodájának vezetője, Höhn József, a KÖH Gyulai Irodájának vezetője, Nagy Zoltán, a KÖH Örökség című folyóiratának főszerkesztője, aki a budapesti központi hivatalt képviselte, Filep Mária, a Hajdúság-Partium Értékmentő Egyesület elnöke, Harangozó Imre, az Újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola képviselője.
A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, dr. Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Ebéd után a Jubileumi Rákóczi Évekhez kapcsoló előadások hangzottak el: Kupán Árpád (Nagyvárad) II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választását ismertette, Dr. Csorba Csaba (Budapest) a tiszántúli Rákóczi-várakat mutatta be, a szabadságharc időszakában, Nagy Aranka (Nagyvárad) a fejedelem diplomáciájáról beszélt. Ezt városnézés követte. A németi református gyülekezeti teremben Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét, majd meglátogattuk az egyházközség templomát. A város műemlék-épületeit és főterét Bara István építészmérnök mutatta be.
Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-Ősi római katolikus templomát ismertette. Szünet után évfordulós személyiségeinkkel ismerkedhettünk meg. A következő előadások hangzottak el: Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Köröskisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dzsida Jenő.
Ebéd után Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia Közgyűléssel végződött, amelyen megtárgyaltuk egyesületünk legfontosabb problémáit. Ezután Nagy Zoltán, az Örökség folyóirat főszerkesztője üdvözölte a konferenciát, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nevében. 
A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. Vetésen meglátogattuk a református templomot és a Szerdahelyi-kúria romos épületét. Kismajtényban megkoszorúztuk az 1711-es szatmári béke emlékművét. Nagykárolyban megtekintettük a Károlyi-kastélyt, majd Kaplonyban a Károlyi család temetkezési helyét. Meglátogattuk Csanálos római katolikus templomát, ahol a templomkertben megkoszorúztuk a világháborús emlékművet, Mezőfényen pedig a turulmadaras emlékművet. Berén megcsodáltuk a református templomban nem rég feltárt falképeket, majd megnéztük a csomaközi fa-harangtornyot. A több mint hetven résztvevő számos információval gazdagodva, érzelmekkel feltöltődve érkezett haza.

Október 14. – Könyvbemutató Érmihályfalván. Kovács Rozália: Nagy családok, fényes idők Érmihályfalván. A könyvet Dukrét Géza ismertette.

Október 21. – Honismereti kirándulás, közösen az EKÉ-vel, Dukrét Géza vezetésével, a következő útvonalon: Szilágysomlyó – Kraszna – Magyarkecel – Krasznahorvát – Somlyóújlak – Ákos – Erdőd. Idegenvezetésben besegített Joikits Attila.

Október 25. – Könyvbemutató Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke köszöntötte a megjelenteket. A rendezvény Sófalvi István Érmelléki pincék című fényképkiállításának megnyitásával kezdődött. A pincékről Borbély Gábor tartott előadást. A Partiumi füzetek sorozatát Dukrét Géza mutatta be. Ezután Dánielisz Endre és Kovács Rozália ismertették legújabb köteteiket.

November 25. – Elnökségi ülés. Összeállították a 2008. év programját, meghatározták a következő év tematikáját. Megvitatták a Partiumi füzetek jövő évre tervezett kiadványait, majd javaslatok hangzottak el a jövő évi Fényes Elek-díjak odaítélésére.

December 6. – Könyvbemutató a Lorántffy Egyházi Központban. Kupán Árpád A mozi évszázada Nagyváradon című kötetét Péter I. Zoltán ismertette. [...]