410404 Oradea, str. Bernard Shaw nr. 36, Bl. C8, ap. 8
0359 410469   0741 132148   dukretgeza@yahoo.com


- 2008 -

Január 6. – Könyvbemutató Micskén. Gavallér Lajos: Micske a nevek tükrében című kötetet Borbély Gábor ismertette. A helybeli tiszteletes kötetének bemutatóján színültig megtelt a gyülekezeti terem.

Január 25. – Könyvbemutató a Lorántffy Egyházi Központban. Három könyvet ismertettünk. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt, hasonmás kiadás, bemutatta Emődi Tamás; Gavallér Lajos: Micske a nevek tükrében, bemutatta Borbély Gábor; Csernák Béla: Adatok a Királyhágómelléki (Nagyváradi) Református Egyházkerület történetéhez, bemutatta ifj. Csernák Béla tiszteletes, a hajdani püspök unokája.

Március 7. – Könyvbemutató a Lorántffy Egyházi Központban: Péter I. Zoltán: Nagyvárad műemlék épületei című kötetét Dukrét Géza ismertette.

Március 10. Jubileumi könyvbemutató Budapesten, a Magyarok Házában. Színültig megtelt teremben mutatták be a Partiumi füzetek 50., jubileumi kötetét. Az ünnepséget a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének elnöke, Medvigy Endre, a rendezvény főszervezője nyitotta meg. Dr. Csorba Csaba egyetemi tanár ismertette a könyvet és a vele kapcsolatos gondolatait. Dukrét Géza bemutatta egyesületünket és könyvkiadásunk eredményeit. Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke  egyesületünk sokrétű tevékenységéről és kapcsolatairól beszélt. Hozzászólott Pásztai Ottó, Makai Zoltán és még többen a nézők közül.     

Március 14.Jubileumi könyvbemutató a Lorántffy Egyházi Központban. A rendezvény moderátora Péter I. Zoltán volt. Dukrét Géza ismertette tízéves könyvkiadásunk eredményeit. Dr. Fleisz János mutatta be az 50. kötetet: Nagyvárad ipartörténete címen. Úgy vélte, hogy méltó megünneplése a jubileumi kötetnek, hogy tizenhárom szerző járult hozzá a könyv anyagának összeállításához, melyek a következők: Benedek Klára, Béres-Ranyák Katalin, Coroiu Nicolae, Dukrét Géza, Hevesi Sándor, Hochhauser Ronald, Kelemen Emőke, Makai Zoltán, Nagy István, Pásztai Ottó, Péter I. Zoltán, Szél Sándor, Vesselényi Gyula Tibor. Szerinte felbecsülhetetlen forrásanyag ez a kiadvány, amely kiindulója pontja lehet egy részletes kutatásnak.

Március 28–30. – A Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány meghívására háromnapos konferencián vettünk részt Isaszegen. Az első nap délelőtt megtekintettük a gödöllői temetőt, az Agrártudományi Egyetemet. Délután tartották az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervezett konferencia ünnepélyes megnyitóját. A megjelenteket Flóris János és a nagyközség polgármestere köszöntötte. Népi táncosok műsora után egy előadás hangzott el a székelyföldi csíkiak szabadságharcáról. Másnap délelőtt meglátogattuk a temetőt, az öregtemplomot, a hegyen lévő hősök sírjait, a katonaszobrot. Délután tartották a konferencia második részét. Révász Gizella elnök kiosztotta az iskolai pályázatok díjait. Előadást tartott Kupán Árpád: Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc a Partiumban és Bánságban címmel. Dukrét Géza az aradi Szabadság-szobor történetét ismertette, majd vetített előadásában bemutatta a Partiumban található emlékműveket. Vasárnap Isaszeg nagyközséggel ismerkedett a társaság, Szendrő Dénes vezetésével.

Április 19. Partiumi Honismereti Találkozó. A konferencia első részében honismereti előadások hangzottak el. Kupán Árpád a szentjánosi nagy perről értekezett. Pálkovács István, Temesvárról, a 150 évvel ezelőtt épült dettai vasútról beszélt és annak gazdasági vonatkozásairól. Kiss Zoltán krasznai helytörténész a református iskolák nehézségeit ecsetelte a két világháború között és annak szilágysági vonatkozásait. Jancsó Árpád Temesvárról a Hunyadiak korát ismertette, Hollós zászló Temesvár felett címen, korabeli képeket, térképeket, festményeket vetítve. Ezután Dukrét László informatikus mérnök, az egyesület általa szerkesztett honlapját mutatta be, amelyet immár bárki megtekinthet a világhálón, a www.pbmet.ro címen. Kiss Kálmán Túrterebesről Csűry Bálint Szamosháti szótárát ismertette. Ujj János aradi történész tanulmányának címe Arad és a marosi határőrvidék volt. Ezt követően rövid könyvbemutatók következtek: Kovács Rozália: Nagycsaládok, fényes idők Érmihályfalván, Jósa Piroska: Bihari sorsok a változó időben, Ujj János: Arad építészeti emlékei, Pávai Gyula: Mesélő házak Aradon.
A konferencia második részében közgyűlést tartottak, amely két beszámolóval kezdődött. Dukrét Géza elnök az egyesület tevékenységeiről számolt be, az őszi konferenciától eltelt időszakban, Nagy Magda az évi pénzügyi beszámolót ismertette. Ezután megbeszélték a társaság aktuális problémáit. A 15 éves évfordulóra emlékkönyvet adnak ki.
 
Április 25. – Hármas könyvbemutató a Lorántffy Egyházi Központban, a Varadinum ünnepek keretében. Jósa Piroska: Bihari sorsok a változó időben című kötetét Kupán Árpád ismertette. Pávai Gyula: Mesélő aradi házak és Ujj János: Arad építészeti emlékei című köteteket Dukrét Géza mutatta be. Közreműködött Thurzó Sándor József brácsaművész.

Április 26. Pályázati díjkiosztó ünnepség.

Május 17. – A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti  Lektorátus, valamint a PBMET tanácskozást szerveztek a civil szervezetek szerepéről a közművelődésben Hagyomány és közművelődés címen, a Partiumi Keresztény Egyetem Bolyai termében. A tanácskozást köszöntötte Vinczéné Pálfi Judit, az egyházkerület részéről, Borbáth Erika a MMI főigazgatója és Dukrét Géza a PBMET elnöke. Halász Péter, az intézet főtanácsosa Hagyomány és közművelődés címen tartott előadást. Ezután következett a partiumi magyar civil szervezetek beszámolója: Dánielisz Endre (Nagyszalonta), Hasas János (Pro Rév Egyesület, elnök), Jakabffy László (Nagyvárad, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság), Jánosi Endre (Temesvár, Techni), László Afrodita (Érmihályfalva), Pásztai Ottó (Nagyvárad, Premontrei Öreg Diákok Egyesülete, elnök), Pestean Erika (Végvár), Pintér István (Nagyvárad, Partiumi Magyar Művelődési Céh), Széll Kató (Nagyvárad, Tibor Ernő Galéria), Thurzó Sándor (Nagyvárad, zenetudós). Végül Dukrét Géza mutatta be az egyesületet, kihangsúlyozva annak honismereti céljait.

Május 21. – Aradon a belvárosi református templom imatermében mutatták be az olvasóknak Ujj János Arad építészeti emlékei című könyvét. A Partium füzetek sorozatában megjelent kiadványt dr. Pálfi Sándor ismertette.

Június 22. – Budakalász. A Kárpát-medencei Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Szövetségének megalakulása. Egyesületünk mint alapító tag szerepel.

Július 14 – 21. – Közösen az EKÉ-vel kirándulást szerveztünk a következő útvonalon: Nagybánya – Máramarossziget – máramarosi fatemplomok – északmoldovai kolostorok – Szamosújvár – Nagyvárad. A kirándulást Dukrét Géza vezette, besegített Jakab Rita (Nagybánya) és Zolopcsuk Róbert (Máramarossziget).

Szeptember 5 – 7. XIV. Partiumi Honismereti Konferencia – Érsemjén
A Szózat eléneklése után Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke és Borsi Imre Lóránt helyi plébános tartott rövid áhítatot. Balázsi József polgármester mint házigazda köszöntötte a megjelenteket. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) részéről Káldy Gyula üdvözölte a konferenciát. A konferenciát megtisztelte jelenlétével a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány tíz tagja, Révász Gizella elnök vezetésével, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetsége, Hungaria Nostra elnöke, dr. Csorba Csaba, a Honismereti Szövetség alelnöke, a Kazinczy Ferenc Társaság két tagja, Kiss Endre József titkár vezetésével, Höhn József, a KÖH gyulai kirendeltségének igazgatója, Filep Mária, a Hajdúság–Partium Értékmentő Egyesület elnöke, dr. Krajczárné Sándor Mária, a berettyóújfalui Bihari Múzeum muzeológusa, Ruszoly Barnabás, a Bagaméri Kör elnöke, Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője.
            A Társaság 15 éves évfordulója alkalmából Dukrét Géza elnök beszámolt az egyesület sokoldalú tevékenységéről, eredményeiről. A tizenöt év alatt 14 konferenciát, ugyanannyi honismereti találkozót, 13 honismereti tábort, számos megemlékezést szerveztek, kiadtak 55 kötetet a Partiumi füzetek könyvsorozatában és hetet a sorozaton kívül, felavattak 19 emléktáblát. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Pásztai Ottó (Nagyvárad), Antal Béla (Biharpüspöki), Jancsó Árpád (Temesvár), a különdíjat Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere kapta. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke Szent István-emlékplakettet, Balázsi József polgármester és Ciorba Teréz érsemjéni tanárnő emléklapot kapott.
            A XIV. Konferencia fő témái a következők voltak: A reneszánsz éve, Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Érsemjén  megismerésével kezdődött. Ciorba Teréz tanárnő a település természeti viszonyait, történelmét ismertette, Balázsi József Érsemjén hétköznapjairól, elért eredményeiről beszélt. A program egy film vetítésével folytatódott, Felix Terra. A nagyváradi vár címen, amelyet Villányi Zoltán, Balla Tünde és Lakatos Attila készítettek. Ezután egy szakmai előadás következett Épületvédelem a gyakorlatban címen, amelyet Köteles Dieter, a Bisonsol cég mérnöke tartott.
            Ebéd után a következő előadások hangzottak el: Kiss Endre József (Sárospatak) az Érmellékről beszélt, ahogyan Kazinczy Ferenc emlékezetében élt, dr. Vekov Károly (Kolozsvár) az értelmiség sorsát mutatta be, Oláh Miklós életpályáján keresztül, dr. Csorba Csaba (Budapest) az Értelmiségiek nemesítése a Partiumban a 16–19. században című értekezést tartotta. Wanek Ferenc (Kolozsvár) egy elfelejtett középkori erődről, Mezősomlyóról beszélt, Starmüller Géza (Kolozsvár) a zilahi Wesselényi- szoborkompozíciót mutatta be és annak alkotóját, Fadrusz Jánost. Ezt egy könyvbemutató követte: dr. Jancsó Árpád (Temesvár) ismertette legújabb kötetét A Béga, a Bánság elkényeztetett folyója. Erdei János (Szilágysomlyó) vetített képeken keresztül mutatta be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékeit a Berettyó- és a Kraszna-menti településeken. E feltáró munkát diákjaival együtt végezte, amellyel a tavaszi pályázati díjkiosztó ünnepségen első díjat nyert.
            Az előadások után a társaság megkoszorúzta Kazinczy Ferenc szobrát, majd meglátogatták a Kazinczy Ferenc-, Fráter Lóránd- és Csiha Kálmán-emlékházat.
            Másnap délelőtt Pekár István (Budapest) az Érmellék, a Berettyó-mente és a Hegyköz örökségét mutatta be, televíziós szemmel. Ujj János (Arad) az egykori törökkori várról tartott előadást, amelyet egy újabb film vetítése követett, a felsőbányai római katolikus templom felszentelésének 150. évfordulójáról, melyet Hitter Ferenc készített. Szünet után dr. Vajda János (Borosjenő) két 1848–49-es vértanú életútját követte, akik Borosjenőhöz kötődtek. Dr. Jancsó Árpád (Temesvár) a Béga-csatorna történetéről, Tácsi Erika (Temesvár) Újszentes telepes falu történetéről, Kordics Imre (Nagyvárad) Nagyvárad 1940–1944 közötti magyar utcaneveiről tartott előadást. Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Nagyszalonta történelméről értekezett az 1944–1948 közötti időszak bizonytalan éveiről.
            Ebéd után egy nagyon érdekes előadást hallottunk Borbély Gábortól (Nagyvárad) az érmelléki borturizmus jelentőségéről. Deák Csaba (Nagyszalonta) a gyulavidéki HÉV történetét ismertette, Nagy Aranka (Nagyvárad) az 1848–1849-es szabadságharc híres orvosairól beszélt, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) egy háborús katonasors emlékezetére épült kis emlékművet mutatott be. Krestyán Ilona (Temesvár) Kulcsár Sándor író életpályáját ismertette. Ezután Szabó Zsolt (Kolozsvár) a 60 éves Művelődés című folyóirat történetéről és szerepéről beszélt.
            A konferencia Közgyűléssel zárult, amelyen megbeszéltük az egyesület legfontosabb problémáit. Este az érmihályfalvi GGG Irodalmi Stúdió tagjai Wass Albert-műsort mutattak be, Bokor Irén vezetésével. Ezt követően fellépett a helyi Ezüstperje tánccsoport, amely óriási sikert aratott.
            A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. Érmihályfalván emléktáblát avattunk Kuthy Lajos író tiszteletére. Üdvözlő beszédet Kovács Zoltán polgármester tartott, majd Kovács Rozália Kuthy Lajos életét és munkásságát ismertette. A kirándulás Magyarországon folytatódott. Meglátogattuk Nyíracsád Árpád-kori templomát. Majd ellátogattunk Álmosdra. Előbb megkoszorúztuk  az Álmosd–diószegi csata emlékművét, majd megtekintettük a Kölcsey Ferenc Emlékházat. Ebédre visszatértünk Érsemjénbe. Délután megnéztük Síter Árpád-kori templomát, ahol meghallgattuk Emődi Tamás szakavatott előadását, aki a templom restaurálását vezette.
A több mint száz résztvevő számos információval gazdagodva, érzelmekkel feltöltődve érkezett haza.

Szeptember 19. – Könyvbemutató Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ múzeumtermében. Dukrét Géza: Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében című kötetet Kupán Árpád, K. Nagy Sándor: Bihar-ország című hasonmás kiadását Péter I. Zoltán, Épített örökségünk a helytörténeti kutatás tükrében című évkönyvünket Dukrét Géza ismertette.

Szeptember 20. – Emléktábla avatása Ottományban, Szentmihályiné Szabó Mária tiszteletére. Az emléktáblát tagtársunk, Szabó István készíttette az írónő születésének 120. évfordulójára. A táblát a református templom falán helyezték el. Az ünnepséget Porsztner Sarolta polgármester nyitotta meg, majd felolvasta azt a tanácsi határozatot, melyben az írónőnek post mortem a település díszpolgára címet adományozták. Szabó István az írónő életét és munkásságát ismertette.

Október 24. – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. Partiumi füzetek 56. kötete: Orosz Otília Valéria: Műemlék orgonák az Érmelléki Református Egyházmegyében című kötetet Fekete Csaba, a debreceni nagykönyvtár munkatársa ismertette.

Október 26. – Velcsov Margit tevékenységének köszönhetően az őscsanádi katolikus templomban Révai József emléktáblát avattak. A washingtoni magyarok által felajánlott emléktáblát Groza Dániel őscsanádi plébános, PBMET-tag szentelte fel.

November 8. – Elnökségi ülés a Partiumi Keresztény Egyetem Shakespeare-termében. Összeállítottuk a 2009. év munkatervét, kijelöltük a pályázati témákat, javaslatok hangzottak el a jövő év díjazottjaira.

November 11. – Nagyszalonta, könyvbemutató a Magyar Ház nagytermében. Dánielisz Endre: Nagyszalonta a 20. században című könyvét a szerző ismertette.

December 20. – Az érmihályfalvi kultúrotthonban, ünnepélyes keretek között, Pódium-díjat kapott a Polgármesteri Hivataltól Bokor Irén és Kovács Rozália, a város művelődési életében betöltött szerepükért. [...]