410404 Oradea, str. Bernard Shaw nr. 36, Bl. C8, ap. 8
0359 410469   0741 132148   dukretgeza@yahoo.com


- 2013 -

Január 1. – Szatmárnémetiben színvonalas megemlékezést tartottak az István-téri Petofi-szobornál, a költo születésére emlékezve. A koszorúzást követoen a Szatmárhegyi Tóth Borospince boraival koccintottak a jelenlévok. Társaságunkat Fazekas Lóránd képviselte.

Január 9. – Érmihályfalva, Kuthy Lajos emléktáblájának koszorúzása, születésének 200. évfordulója alkalmából. Beszédet mondott Nyakó József polgármester. Az ünnepség a városi könyvtárban folytatódott. Kuthy Lajos életét Kovács Rozália ismertette. Jelen volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány küldöttsége is. Révász Gizella elnök javasolta egy emléktábla állítását Nagy Zoltán költo, a város szülöttének tiszteletére. Jelen volt még Voiticsek Árpád és Ilona, Kupán Árpád és Nagy Magda.

Január 20. – A Magyar Kultúra Napja alkalmából Kovács Rozália, Alkotások kategóriában, emléklapot kapott Érmihályfalván.

Január 22. – A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a nagyváradi Szigligeti-színház gálaestjén, Dukrét Géza a Magyar Kultúráért Életmudíjat kapott az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetétol, a „muvelodés területén egy emberölto alatt kifejtett tevékenységért”. Ugyanakkor Kovács Rozália emlékplakettet kapott.

Február 5. – Érmihályfalva. Fotókiállítás Dukrét Géza felvételeibol, Emlékmuvek, emléktáblák Bihar megyében címen, a városi könyvtárban. Nyakó József köszöntése után Dukrét Géza elsoként a PBMET munkáját ismertette, majd egy összefoglaló tanulmányt olvasott fel, amelybol kiderült, hogy Bihar megye 80 településén 527 magyar emlékhelyet és emlékmuvet sikerült felmérnie. Jelen volt még Sárközi Zoltán, Kovács Rozália, Szalai Ilona, Bokor Irén, Baricz Nánási Noémi.

Február 23. – Az Erdélyi Kárpát Egyesület `91 Nagyvárad – Bihar tisztújító közgyulést tartott az Ady Endre Középiskola dísztermében. Dukrét Géza K. Nagy Sándor-díszoklevelet kapott kimagasló honismereti és publicisztikai tevékenységéért.

Február 28. – Küldöttséget fogadtunk Komádiból, a Polgármesteri Hivatal részérol. A megbeszélést a Góbé-csárdában tartottuk. A téma: konferencia és fotókiállítás szervezése 1848-ról, Komádiban, március 14-én. Utána egy sétával bemutattuk a várat, Mihálka Nándor vezetésével. Jelen volt még dr. Dénes Zoltán és Sárközi Zoltán

– Bara Csaba díszoklevelet kapott a Szatmár Megyei Tanácstól és a Megyei Könyvtártól a kulturális értékek fejlesztéséért és védelméért.

Március 7. – Békéscsabáról, az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ Dél-alföldi Szervezete részérol küldöttség járt Váradon: dr. Kincses László elnök és dr. Andrássy Gyula személyében. Együttmuködési Szándéknyilatkozatot írtunk alá egy közös pályázathoz.

Március 8–9. – Részt vettünk Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság által szervezett Magyar tájházak Erdélyben címu konferencián. Kéri Gáspár ismertette az általa létrehozott gálospetri és szalacsi tájház történetét. Dukrét Géza több mint ötszáz emlékjel fényképét és leírását – Erdély egész területérol – adta át a Nemzeti Kisebbség Kutató Intézetének, egy erdélyi honlap elkészítéséhez.

Március 13. – Berettyóújfalu. Fotókiállítás megnyitása a Nadányi Zoltán Muvelodési Központban Dukrét Géza felvételeibol, Emlékmuvek, emléktáblák Bihar megyében címen. Kolozsvári-Donkó Rebeka népmuvelo köszöntötte a megjelenteket, majd Dukrét Géza részletesen ismertette Bihar megye emlékjeleit. Jelen volt még Sárközi Zoltán, Kolozsvári István és Sándor Mária.

Március 14. – Komádi. A Közösségi Ház nagytermében kiállítás nyílt az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékére. Tóth Ferenc polgármester köszöntötte a megjelenteket. Dukrét Géza vetített képes eloadást tartott a Bihar megyében található 1848-as emlékjelekrol, amelyek fényképei a kiállításnak csak egy részét képezték. A tárlatot Sárközi Zoltán tagtársunk nyitotta meg. A tárlatvezetést dr. Dénes Zoltán egyetemi docens, kanonok tagtársunk tartotta. A nagyszámú közönség elott a helyi iskola tanulói és a mezotelegdi ének- és táncegyüttes, a nemzeti ünnephez kapcsolódó, szép musort mutattak be.

Március 15. – Részt vettünk a koszorúzási ünnepségeken, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Aradon, Borosjenon, Szilágysomlyón.

Március 15–17. – IV. Nemzetközi Konferencia Isaszeg, 1848–49-es szabadságharcról másképpen címen. Társaságunktól 16-an vettünk részt. A konferencia foszervezoje a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány, helyszíne a Gábor Dénes Oktató Központ volt.

A konferencia fo témái:

  1. Az 1848-49.-es szabadságharc vezeto személyiségeinek szerepe a hadvezetésben és egymáshoz való viszonyuk.

  2. A szabadságharc kevéssé ismert eseményei és személyiségei.

  3. A résztvevo nok, orvosok, vízimérnökök szerepe a szabadságharcban.

A rendezvény a Damjanics János Általános Iskola musorával kezdodött. A konferenciát köszöntötte Hatvani Miklós polgármester és többek között Dukrét Géza. Eloadást tartott Kupán Árpád, Egy méltatlanul elfelejtett honvédtábornok, Kiss Pál emlékezete címen. Este orgonahangversenyt hallgattunk a római katolikus templomban. Másnap délután dr. Vajda Sándor tartott eloadást, Nok a szabadságharcban címen. Az eloadásokat koszorúzás követte a Szoborhegyen, majd múzeumlátogatás. Este a Csata Táncegyüttes bemutató eloadása volt a Dózsa György Muvelodési Otthon színháztermében. Harmadnap Esztergom emlékhelyeit és muemlékeit tekintettük meg.

Március 23. – A Partiumi Honismereti Találkozót az Ady Endre Gimnázium dísztermében tartottuk. A következo eloadások hangzottak el: Péter I. Zoltán: Id. Rimanóczy Kálmán mozgalmas élete; Mihálka Nándor: Régészeti kutatások a váradi középkori püspöki székesegyház területén; Pásztai Ottó: Beöthy Ödön a reformnemzedék egyik legkiválóbb országgyulési szónoka; Széll Kató: Gróf Széchenyi Zsigmond élete; Wilhelm Sándor: Hagyományos halászeszközök használata az Érmelléken; Nagy Aranka: Kis jégkorszak a Kárpát-medencében.

Az eloadások után közgyulést tartottunk. Pályázatot hirdetünk, a díjkiosztást az oszi konferencia alkalmával tartjuk. A XIX. Konferenciát Nagykárolyban szervezzük szeptember 6–8 között. Elhatároztuk, hogy méltóan ünnepeljük meg egyesületünk megalakulásának 20. évfordulóját. Emléklapot és évkönyvet készítünk. A díjkiosztás a Károlyi-kastélyban lesz. Szavazás után, Fényes Elek-díjat kapnak: Nagy Magda és Kovács Jeno, Nagykároly polgármestere. Ettol az évtol kezdve csak egy díjat adunk ki és egy díjat egyesületen kívülinek.

Április 4. – Halász Péter tagtársunk Kétszáz éve született Petrás Incze János címen eloadást tartott Kovásznán, a Korösi Csoma Sándor Társaság tudományos konferenciáján,

Április 5. – Halász Péter Korösi Csoma Sándor üzenete címen ünnepi beszédet tartott Csomakorösön.

Április 6. – Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyulése. Wanek Ferenc tiszteleti tagságot kapott.

Április 10. – A Posztmodern Távlatok Muvelodési Muhelye keretében került bemutatásra az a kötet, amely a két világháború közötti Szatmárnémeti egyik jelentos kulturális személyisége, Sarkadi Sándor életútját mutatja be. Írója Muhi Sándor. Hozzászólt Fazekas Lóránd.

Április 13. – Kolozsvár, EMKE közgyulés. Dukrét Géza beszámolt egyesületünk 2011–2012-es évek tevékenységeirol és átadta az ebben az idoszakban megjelent köteteinket.

Április 20. – Kolozsvár. Magdó János fokonzul meghívására Dukrét Géza részt vett a Kelemen Lajos Muemlékvédo Társaság díjkiosztó ünnepén, a Ferences-rendi kolostor refektóriumában. Tiszteleti díjat kapott Répás Zsuzsanna államtitkár-helyettes, Kelemen Lajos Muemléki Díjat Benczédi Sándor és Guttmann Szabolcs építészek kaptak. Dukrét Géza könyveket ajádékozott a Társaság kiadványaiból Répás Zsuzsannának és Magdó Jánosnak. Jelen volt még Starmüller Géza tagtársunk.

Április 20–21. – A Borosjenoi Református Egyházközség küldöttsége meglátogatta Hódmezovásárhely református gyülekezetét, ahol dr. Vajda Sándor vetítéses eloadást tartott Borosjeno múltjáról, jelenérol, jeles személyiségeirol.

Április 21– 28. – Festum Varadinum:

április 22. – Péter I. Zoltán filmvetítéssel egybekötött eloadást tartott A két Rimanóczy címen, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének rendezésében.

–április 24. – Könyvbemutató az Ady Endre Középiskola díszterében. Péter I. Zoltán: Az újkori Nagyvárad kialakulása címu kötetet Sárközi Zoltán ismertette. Ezután a szerzo részletesen beszélt a könyvérol és Nagyvárad történetérol.

április 26. – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ múzeumtermében. Makai Zoltán: Szemelvények Bihar megye és térsége ipartörténetébol címu, a Partiumi füzetek 72. kötetét Pásztai Ottó ismertette. Közremuködött a Wencel Pichl trió.

–április 28. – Részt vettünk a Szent László tiszteletére szervezett szentmisén és körmeneten. Erre az ünnepségre érkezett, a Nagyváradtól több mint száz km-re fekvo Gyomaendrodrol egy 15 fos zarándokcsoport, dr. Dénes Zoltán kanonok vezetésével. Még április 25-én indultak el gyalogosan a következo útvonalon: Gyomaendrod – Körösladány – Újiráz – Komádi – Körösszeg – nagyváradi Székesegyház. A határnál Szebeni Lajos, a Mária Rádió önkéntese, tagtársunk fogadta a zarándokokat.

Április 27. – Erdei János Szilágysomlyóról részt vett a majtényi síkra szervezett XXIV. Rákóczi-zarándoklaton.

Május 1. –Borosjenoben rendezték meg a XIX. Horváth Béla szavalóversenyt, amelyet elindításától kezdve dr. Vajda Sándor szervezett és vezetett. A rendezvényen olyan gyermekek, fiatalok vesznek részt az egész régióból, akik önhibájukon kívül, nem tanulhatnak magyarul, sem óvodában, sem iskolában, anyanyelvüket a szüloktol, de foleg a nagyszüloktol tanulták meg.

Május 9. – A bulgáriai Rusze városában volt a bemutatója dr. Jancsó Árpád: Clisura Dunarii în gravuri din secolul al XVIII-lea címu új könyvének, mely a Danube Stories európai projekt keretében jelent meg. A kötet felöleli az Aldunáról a 18. században megjelent metszeteket és kéziratos rajzokat és tartalmaz egy bo tanulmányt a korszakról, a metszetek részletes leírását, valamint ezeknek mását.

Május 11. – Óteleken, a Bánsági Magyar Napok keretében, a Bartók-kórus tartott sikeres hangversenyt. A kórus mindenese Tácsi Erika tagtársunk.

Május 18. – Az Óváriban leleplezték Tordai Demeter szuperintendens szobrát. Társaságunk nevében ifj. Bara Csaba, Bara Eszter és Bara István koszorúzott,

Május 15. – Budapest. Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület meghívására Dukrét Géza vetített képes eloadást tartott a Mátyás-templom plébániai dísztermében, Emlékmuvek, emléktáblák Bihar megyében címen. Bemutatta a hasonló címen megjelent kötetét is.

Május 18. – Erdei János befejezte a krasznahorváti és krasznai 1848-as hosök síremlékeinek felmérését.

Május 21. – Várszövetség ülése. Nyílt levelet fogalmaztunk meg Nagyvárad civil szervezeteinek és polgárainak nevében Nagyvárad polgármesteréhez: Tiltakozás az Olaszi-park új elnevezése ellen, Mihai Viteazulra. „Az egykori Olaszi-temeto helyén létesített park, már Olaszi-park néven, valamelyest még emlékeztette a váradiakat az itt nyugvó osökre, azokra, akik városunk jeles világi és egyházi személyiségek voltak évszázadokon keresztül.”

Május 23. – A II. Aradi Magyar Könyvnapok – Könyvbemutatók és irodalmi körök seregszemléjén dr. Vajda Sándor Diószeghy László festomuvész és lepkekutató életérol és munkásságáról tartott vetítéses eloadást. Beszédet tartott még Csanádi János, a Kisjenoi Körösmente Irodalmi Kör tevékenységeirol. A rendezvény Radnóti-esttel fejezodött be.

Május 29. – Kazettás mennyezetek középkori templomainkban címmel tartott eloadást dr. Németh Péter, a nyíregyházi múzeum nyugalmazott igazgatója, régész, a Szatmár Megyei Múzeum Steuer termében, aki vetítéssel egybekötött eloadásában a kazettás mennyezet 17–18. századi megszületésérol, elterjedésérol és a középkori templomok ezzel kapcsolatos átalakításáról beszélt. Társaságunk képviseletében Bara Csaba és Bara István vett részt.

Június 1. – Könyvbemutató és díjátadás a váradi Városi Muvelodési Házban, a Holnap Irodalmi Fesztivál keretében. Péter I. Zoltán: A két Rimanóczy címu kötetet Szucs László, a Várad kulturális folyóirat foszerkesztoje és a szerzo ismertette. Ezt megelozoen Ráday Mihály átvette a Rimanóczy-díjat Szabó Ödöntol, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezeto elnökétol. Péter I. Zoltán olvasta fel Ráday Mihály laudatióját. A szerzovel beszélgetett Szucs László, majd hozzászóltak a Rimanóczyak leszármazottai.

Június 6. – A Királyhágómelléki Református Egyházkerület üléstermében, a Várszövetség keretében, megalakítottuk a Magyar Emlékhely Bizottságot, amelynek elnöke Sárközi Zoltán lett. Megbeszéltük a feladatokat.

Június 21–23. – Részt vettünk Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közmuvelodési Civil Szervezetek Fórumán. Dukrét Géza beszámolt egyesületünk bel- és külkapcsolatairól.

Június 26. – Fotókiállítás a római katolikus püspöki palotában, Szent László öröksége – Egyházmuvészet a középkori váradi egyházmegyében. A megnyitót könyvbemutató követett: Voiticsek Ilona és Voiticsek Árpád: Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály – Alapító királyunk ábrázolásai a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyében címu könyvet Csorba Sándor levéltáros ismertette. Voiticsek Ilona hozzászólásában kifejtette, hogy nyomdászként kötelességüknek érzik a gondolatokat és az írott szót közkincsé tenni, ezt a kötetet pedig fohajtásnak szánták Szent László nagysága és emléke elott.

Június 30. – Halász Péter Mit kell tudni Petrás Incze Jánosról? Címen eloadást tartott Verocén, a Székely-Csángó táborban.

Július 1–5. – XLI. Országos Honismereti Akadémia, Székesfehérvár. Témája: „Magyarok tündöklo csillaga” Szent István királyunk emlékezete. Dukrét Géza Notitia Hungariae Bél Mátyás-emlékplakettet kapott kimagasló honismereti tevékenységéért. Halász Péter eloadást tartott Szent István emléke a moldvai csángók között címen. Dukrét Géza két szekcióban is eloadást tartott a Szent Jobb történetérol. Jelen volt még Kovács Rozália, Olasz Angéla.

Július 5. – Sárközi Zoltán Podmaniczky-díjat kapott a Város- és Faluvédok Szövetsége Hungaria Nostra-tól, kimagasló muemlékvédelmi tevékenységéért. A díjat Ráday Mihály elnök adta át a szövetség nyíregyházi konferenciáján.

Július 7. – Szatmárnémetiben, a Németi templomban mutatták be Dr. Ábrám Sárközi Lídia Anyáknapi olvasmányok címu könyvét. A szerzo életútját dr. Kiss Imola méltatta, a kötetet Bara István mutatta be, éppen abban a templomban, amelyért a szerzo sokat fáradozott. Jelen volt még Fazekas Lóránd.

Július 12. – Véndiák-találkozó alkalmával, Fazekas Lóránd szervezésében, a szatmári földrajztanárok megkoszorúzták Katona Mihály, helyi születésu geográfus emléktábláját, a Református Gimnázium falán.

Július 15–20. – VII. ÉRtékTeremto Nemzetközi Alkotótábor volt Érmihályfalván, Szalai Ilona könyvtáros tagtársunk szervezésében, a városi könyvtárban. A tábor széles palettával: festés, grafika, fafaragás, üvegfestés, bordíszmuves szekciókkal muködött. Az itt született alkotásokból a városi könyvtár is részesül.

Július 20. – Erdodön a vár udvarában leplezték le Drágffy Bertalan egykori erdélyi vajda, az erdodi vár építojének szobrát. Az ünnepségen társaságunk észérol ifj. Bara Csaba és Bara István vett részt.

Július 29–augusztus 3. – Részt vettünk az EKE XII. Országos Vándortáborában, Csíkszépvizen. Augusztus 2-án Halász Péter eloadást tartott Hányfélék a csángók? címen. Az eloadás után egy 18 éves leány énekelt, akinek csodálatos hangja volt.

Augusztus 9–10. – Erdei János Szilágysomlyóról részt vett a szodemeteri Kölcsey-megemlékezésen.

Augusztus 15. – Interjút készített a Duna Tv Dukrét Gézával a tamáshidai romtemplommal kapcsolatban.

Augusztus 16. – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ múzeumtermében. Süto Éva: Érmellék szerelmem címu riportkötetét Dukrét Géza ismertette. Közremuködött Thurzó Sándor József brácsa- és Thurzó Zoltán zongoramuvész.

Augusztus 18. – Részt vettünk a XV. Érsemjéni Falunap rendezvényein. Megkoszorúztuk Kazinczy Ferenc szobrát. Délután megnéztük Ottományban a rendbetett Komáromi-kúriát. Sajnos nem restaurálták, így sokmindenben eltértek az eredeti formától. Jelenleg kiállítás található benne az Érmellékrol.

Augusztus 18–21. – Halász Péter volt a Csángó Zarándokút egyik szervezoje és vezetoje, a következo útvonalon: Gyimesközéplok – Szeged – Mórahalom – Székesfehérvár – Budapest – Lakitelek – Gyulafehérvár – Gyimesközéplok.

Augusztus 20. – Közel egy éven keresztül tartó vita után, a közelmúltban elkészült a helyi önkormányzat megrendelésére, Nagyvárad városának 2012-es statútuma. A szaktestületnek magyar tagjai is voltak: Sárközi Zoltán, dr. Fleisz János, Péter I. Zoltán, Dukrét Géza. Ezt most kiadták nyomtatásban és feltették a város honlapjára.

Augusztus 28. – Egyesületünk emléklapot adott A mi Nagyváradunk városvédo facebook közösségnek, amelyben köszönetet fejezünk ki, hogy közremuködésükkel, még anyagiakban is, lehetové tették a Rulikowski-temetoben fellelheto muemlék jellegu síremlék (11. parcella, 3. sor, 3. sír) megmentését az utókornak. Ennek alapján egyesületünk megvásárolja a fentemlített síremléket.

Szeptember 1. – A Vetési-pátens közzétételére emlékeztek, a Vetési Albert Kultúrkör kezdeményezésére. Az ünnepi istentisztelet után megkoszorúzták a parókia kertjében, 2011-ben felállított Rákóczi-szobrot. Társaságunkat Bara István képviselte.

Szeptember 2. – Koszegremetén tartották a hagyományos Széchenyi-megemlékezést. Az istentiszteletet követoen mindenki felsétált a Domokos-dombra, ahol elhelyezték az emlékezés koszorúit Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi-emlékmunél. Társaságunk részérol ifj. Bara Csaba és Bara István koszorúzott.

Szeptember 6–8. – XIX. Partiumi Honismereti Konferencia, Nagykároly. Kiosztottuk a Megmaradásunkért címu évkönyvünket, emléklapot, feliratos révi dísztányért, egy albumot a nagykárolyi Károlyi-kastélyról.

Az ünnepélyes megnyitót a Károlyi-kastélyban tartották. A Szózat eléneklése után ökumenikus áhítatot tartott Csury István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Illyés Csaba, a római katolikus egyház nagykárolyi foesperese. A résztvevoket köszöntötte: Dukrét Géza, a PBMET elnöke, Kovács Jeno, Nagykároly polgármestere, Domkó Szilvia, a Kolozsvári Fokonzulátus konzulja, Riedl Rudolf, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke, Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke, Kiss Endre-József, a Kazinczy Ferenc Társaság titkára, Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédok Szövetségének elnöke, Gaál György, a Kelemen Lajos Muemlékvédo Társaság elnöke, Wanek Ferenc, az Erdélyi Múzem-Egyesület nevében. A konferenciát megtisztelte jelenlétével Kovács Sándor, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alelnöke. Ezt követte Dukrét Géza ünnepi beszámolója a társaság húszéves tevékenységérol.

Az idei Fényes Elek-díjakat a következok kapták meg: Nagy Magdolna, Nagyváradról és Kovács Jeno, Nagykároly polgármestere. A húszéves évforduló alkalmából díszoklevelet kaptak azok, akik kiváló eredményt értek el a helytörténeti kutatásban, valamint az alapítótagok és azok, akik több mint 15 éve huséges tagjai a társaságnak.

A délelott folyamán elhangzott még két eloadás: Németi János helyi történész ismertette Nagykároly történelmét, Hágó Nándor muzeológus a Károlyi-családról és a Károlyi-kastélyról értekezett. Ezt követoen a polgármester állófogadást adott a kastély egyik oldaltermében.

A konferencia a református egyház gyülekezeti termében folytatódott. A regisztráció alkalmával kiosztottuk az erre az alkalomra készült, Megmaradásunkért, a PBMET két évtizede címu évkönyvünket. Délután a következo eloadások hangzottak el: Starmüller Géza (Kolozsvár) Nagykároly és környéke egykoron címen bemutatta a vidék kialakulásának középkori történelmét. Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) ismertette a nagykárolyi Károlyiak címereit, Filep Antal (Budapest) Cs. Sebestyén Károly, bánsági születésu néprajztudós arcképvázlatát nyújtotta át. Ezután városnézés következett Németi János és Hágó Nándor vezetésével.

Másnap a következo eloadások hangzottak el: Az elso csoportban egyházi muemlékeinket ismertették: Ujj János (Arad): Az Újaradi Római Katolikus Egyház és templom története, dr. Jancsó Árpád (Temesvár): A temesvári belvárosi zsinagóga története, Pásztai Ottó (Nagyvárad): Pálos örökség a nagyváradi premontrei templomban. A szerzo betegsége miatt Szebeni Lajos olvasta fel. Ezt követoen nagy személyiségeink életútjainak ismertetése következett: Gaál György (Kolozsvár) Kelemen Lajos életérol és munkásságáról, Tácsi Erika (Temesvár) Ormós Zsigmond jellemrajzáról értekezett. Dr. Vajda Sándor (Borosjeno) az 1848–1849-es szabadságharcban kitunt noket mutatta be, akik tettekkel bizonyították huségüket hazájuk iránt. Matekovits Mihály (Arad) a háromszáztíz éve Aradon, a közjó szolgálatában álló minoritákat ismertette. Deák József (Borossebes) egy Arad megyei nemesi család történetét mutatta be. Halász Péter (Gyimesközéplok) a kétszáz esztendeje született Petrás Incze Jánosról küldött egy ismertetot, amelyet, betegsége miatt, Diószegi-Droppán Béla olvasott fel. Wanek Ferenc (Kolozsvár) Halaváts Gyula geológus régészeti és építészettörténeti munkásságát, Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Sinka István költo, író életútját, Nagy Béla (Élesd) Teleki Sándor kalandos életútját ismertette.

Délután Szendro Dénes (Isaszeg) Dózsa György isaszegi emlékezetét, Vallasek István (Kolozsvár) Grand Miklós buziási néptanító és méhész munkásságát ismertette. Az eloadások két érdekes néprajzi ismertetovel zárultak: Lázár Katalin (Budapest) Szentek és királyok a magyar népi játékokban címen énekszámokkal tarkított bemutatót tartott, Kovács Rozália (Érmihályfalva) pedig videofilmen keresztül ismertette az érmihályfalvi betlehemes játékokat.

A konferencia közgyuléssel zárult, amelyen megbeszélték az aktuális problémákat, átadták a tagsági könyveket az új tagoknak.

Vasárnap szakmai kirándulásra indultak, Bara István (Szatmárnémeti) vezetésével, amelyen megtekintették a környék muemlék templomait. Eloször koszorút helyeztek el Kismajtényban, az 1711-es szatmári béke emlékmuvénél, majd kuruc nótákat énekeltek. Nagymajtényban meglátogatták a római katolikus templomot, Királydarócon, Érszentkirályon a református, Tasnádon a református és a római katolikus templomot. Szodemeteren megkoszorúzták a Kölcsey-emlékhelyet, végül megtekintették Szilágypéren a református templomot.

A konferenciát a Bethlen Gábor Alapítvány, Nagykároly Polgármesteri Hivatala, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület támogatta.

Szeptember 21. – Dukrét Géza tagja volt annak a nyolctagú bizottságnak, amely átvette a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében az Erdélyi Kárpát Egyesületnek odaítélt Magyar Örökségdíjat.

Szeptember 23. – Szatmárnémetin, a Kossuth-kertben, az egykori közfürdo mellett elültetett fánál emlékeztek meg a legnagyobb magyar születésének 222. évfordulójára, elhelyezve a Széchenyi-táblánál egy-egy szál virágot. Társaságunkat Fazekas Lóránd képviselte

Szeptember 25. – Nagyszalontán, a XI. Hajdúhét keretében Dánielisz Endre helytörténész Bocskai István életét és nemzetépíto munkásságát elevenítette fel, a fejedelem emlékére, a Petrucz József olajfestményeibol szervezett kiállítás-megnyitón.

Szeptember 28–29. – Erdei János eloször szervezte meg a Báthory-emlékfutás és kerékpáros emléktúrát Szilágysomlyó–Perecsen útvonalon. A résztvevok száma 114 volt.

Október 3. – A Premontrei Öregdiákok Egyesületének havi találkozóján, a Szent László Gimnázium dísztermében, Kupán Árpád és Pásztai Ottó átadták a pályázatunk idei díjazottjainak az okleveleket és a könyvdíjakat.

a Csiky Gergely Fogimnázium Tóth Árpádról elnevezett dísztermében mutatták be Ujj János: Szántay Lajos és palotái címu albumát. Az Aradi Szabadság-szobor Egyesület kiadásában megjelent, Horváth Levente szerkesztette könyvet Király András, az egyesület elnöke méltatta.

Ugyanabban a hónapban a Pro Urbe Egyesület az Aradi Mozgalom októberi rendezvényét Szántay Lajos muépítész tevékenységének szentelte. Az általa tervezett evangélikus-lutheránus templomban bemutatták a Florica Sarca által készített összeállítást, majd Vizitiu Nagy Sándor a Szántay-paloták építészeti sajátosságairól beszélt, végül Ujj János a város legnagyobb építésze életének kevésbé ismert részleteit ismertette.

– a Szabadság-szobor Egyesület megalakulásának 10. évfordulóján rendezett emlékünnepségen dr. Vajda Sándor Jubileumi Emlékérmet és Emléklapot kapott.

Október 5–6. – A hódmezovásárhelyi református egyház tagjai látogattak el Borosjenore. Október 6-án, ünnepi istentisztelet keretében, dr. Vajda Sándor eloadást tartott a szabadságharc végnapjairól és a vértanú tábornokokról. Megkoszorúzták a helységükhöz kötodo két vértanú tábornok, Vécsey Károly és Gróf Leiningen Westerburg Károly emléktábláit, majd Aradra utaztak, ahol részt vettek az ünnepségeken és elhelyezték a Vesztohelyen és a Szabadság-szobornál a kegyelet virágait és a koszorúkat.

Október 5. – A Diótöro Szíp Napok keretében könyvbemutatót tartottunk Érmihályfalván, a városi könyvtárban. Kovács Rozália: Utak a múltba és Süto Éva: Érmellék szerelmem címu köteteket Dukrét Géza ismertette. A házigazda Nyakó József polgármester volt. Az ülést megtisztelte jelenlétével Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezeto elnöke, könyvkiadásunk fo segítoje.

Október 6. – Részt vettünk a koszorúzási ünnepségen, Nagyváradon. Kupán Árpád és Nagy Magda megkoszorúzta Nagysándor József emléktábláját.

A zárdatemplom falán elhelyezett Gonzeczky-táblánál tartotta a Szatmárnémeti RMDSZ és a Szent István Kör azt a rendezvényt, amelyen az aradi vértanúkra, illetve a szabadságharc véres megtorlása során kivégzettekre emlékeztek. Társaságunkat Fazekas Lóránd képviselte.

Október 18. – a Temesvár belvárosában lévo Savoya borpincében emlékeztek meg Európa egyik legnagyobb hadvezérének, Savoyai Jeno születésének 350. évfordulójáról. Dr. Jancsó Árpád, vetítettképes eloadásában Temesvár bevételének elokészítésérol, a vár ostromáról, a béketárgyalásokról, a törökök elvonulásáról értekezett. Kiegészítésként a szerzo bemutatta Memorabilia anno 1716 címu (magyar-román-német nyelvu) könyvének CD-változatát, majd az Al-Duna 18. századi metszeteit bemutató, nemrégiben megjelent, román nyelvu könyvét.

Október 23. – Megemlékezés az 1956-os forradalomra a Partiumi Keresztény Egyetem udvarán. Kupán Árpád és Dukrét Géza megkoszorúzta az 1956-os emléktáblát.

Október 24. – Halász Péter eloadást tartott A népmuvészet és a vallás címen, Gyergyóalfaluban, a templom 800. évfordulójának ünnepségén.

Október 25. – Megemlékeztek az aradi Kultúrpalota átadásának 100. évfordulójáról. Az elocsarnokban, a megyei múzeum munkatársai által összeállított kiállításon mutatták be a Szántay Lajos készítette terveket, az építkezés részleteit. A Kultúrpalota kistermében tartott szimpóziumon Bognár Levente polgármester-helyettes, valamint az itt székelo három intézmény vezetoje méltatta, mit is jelentett az épület az aradi kulturális élet számára. Ekkor került sor Puskel Péter, Fekete Károly és Vasile Andrei Tiberiu Lapok a Kultúrpalota történetébol (1913–1948) címu könyve román nyelvu, majd három nappal késobb a magyar változat bemutatására. A rendezvény befejezéseként a szecessziós stílusú elocsarnok falán leplezték le a Szántay Lajos emlékére Takács Mihály képzomuvész készítette román és magyar nyelvu emléktáblát.

Október 26. – Bihardiószeg. Kihelyezett ülésszak, amelyen 21-en vettünk részt. Meglátogattuk a református templomot, ahol Gellért Gyula lelkipásztor ismertette a templom történetét. Az ülésszakot egy pincénél tartottuk meg: Dukrét Géza eloadást tartott az Érmellék borászatáról, dr. Dénes Zoltán, mint foszervezo, a vidék történelmérol és érdekességeirol értekezett. Borkóstolóval zártuk a napot.

Október 30. – Bors. Bátori Géza polgármesterrel és Lorincz Lajos alpolgármesterrel megbeszéltük a község területén álló Johannita-rend monostorának romjaival kapcsolatos elképzeléseinket (eloadások, parkosítás, emlékmu-állítás, esetleg feltárás). Jelen volt dr. Dénes Zoltán kanonok, Dukrét Géza és Sárközi Zoltán.

Október 31. – A Reformáció ünnepe alkalmából Nagy Magda tagtársunk Czeglédi György-díjat kapott, mint a rogériuszi református egyház presbitere.

November 1. – Nagyszalontán, a Magyar Házban könyvbemutatót tartottak. Török Sándor polgármester bevezetoje után Dánielisz Endre: Nagyszalonta sírkertjei címu kötetét Dukrét Géza ismertette.

November 6. – Emlékkiállítás nyílt Balajti László tiszteletére a Tibor Erno Galériában. Megnyitó beszédet Dukrét Géza tartott. Méltató beszédében megjegyezte, hogy a PBMET a hagyományorzést és a muvészetek pártolását is felvállalta.

November 7. – Könyvbemutató a Temesvár belvárosi ref. templomban. Serdült Benke Éva, erdélyi származású, Pakson élo íróno Erdélyi bárka címu könyvét ismertették. A találkozó egyik szervezoje Tácsi Erika tagtársunk volt.

November – Puskel Péter: A város mindenek elott címu kismonográfiáját az aradi városháza dísztermében mutatták be. A román nyelvu fordítást Nótáros Lajos, egy héttel késobb a magyar nyelvu kiadványt Bognár Levente ismertette, a termet zsúfolásig megtölto közönségnek.

November 15. – Könyvbemutató az Ady Endre Középiskola könyvtárában. A könyvtárba legalább 80-an zsúfolódtak be. A bemutató elott Dukrét Géza ismertette egyesületünk húszéves tevékenységét. Ezután kiosztották a díszokleveleket azoknak, akik nem tudtak részt venni az oszi konferencián. Szabó Ödönt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezeto elnökét, aki könyvkiadásunk legfobb segítoje, valamint Thurzó Sándor József brácsamuvészt, aki muzsikájával önzetlenül emeli könyvbemutatóink színvonalát, tiszteletbeli taggá választották, és díszoklevelet kaptak. Kovács Rozália: Utak a múltba címu kötetét Dukrét Géza, Megmaradásunkért – A PBMET két évtizede címu kötetet Péter I. Zoltán ismertette. Közremuködött Németh Katalin és Thurzó Sándor József. Jelen volt Bíró Rozália szenátor. Az ünnepség szeretetvendégeléssel végzodött.

– Halász Péter eloadást tartott A moldvai csángómagyarok hiedelemvilága címen, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyuléstermében.

November 23. – Elnökségi ülés a Partiumi Keresztény Egyetemen. Elkészítettük a jövo évi munkatervet, kijelöltük a Fényes Elek-díjasokat.

November 24. A szatmári EMKE meghívására Erdei János részt vett az Ady-zarándoklaton Érmindszentre.

A temesvári Zsidó Kulturális Centrumban dr. Jancsó Árpád vetítettképes eloadásban ismertette Temesvár zsinagógáinak történetét.

December 10. – Megjelent Temesváron a Mindenki Kalendáriuma 2014. Benne: dr. Jancsó Árpád közöl tanulmányt a 150 évvel ezelott átadott bánsági hegyi vasút völgyhídjairól és alagútjairól. Krestyán Ilona: Emlékezés az Uitz fivérekre. Pálkovács István és Momir Dorottya: Hol sírjaink domborulnak... Temes megye. Pálkovács István: 165 éve történt. A temesvári csata.

December 13. – Aradon a Jelen Ház nagytermében, az Aradi Hagyományorzo Polgárok Egyesülete rendezésében emlékeztek meg Kós Károly születésének 130. évfordulójáról. A Kobol, fából házat – igékbol várat címu összeállítást Olasz Angéla történelemtanár készítette.

December 13. – Az Erdélyi Nemzeti Tanács szatmárnémeti székházában, december 14-én a németi református templomban emlékeztek Kós Károlyra, az építészre, az íróra, a grafikusra, a könyvtervezore, a szerkesztore, a könyvkiadóra, a politikusra, a 20. századi Erdély politika- és muvelodéstörténetének formálójára, emblematikus alakjára, születésének 130. évfordulója alkalmával. Mind a két helyszínen, Veres Kupán Eniko és Sípos Miklós üdvözlo szavai után Bara István építészmérnök felvázolta Kós Károly életének azokat a meghatározó pontjait, amikor a történelem változásaival döntenie kellett a biztos egzisztencia és a teljes létbizonytalanság között. Kós a Kiáltó szó címu írásában olyan alapot akart adni, amely az önazonosság-tudat feladása nélkül segíti a beilleszkedést a megváltozott feltételek között. Ezután, 13-án rövid musor után (közremuködtek László Zita színmuvészno, Hencz József zeneszerzo és, Hencz Márk) megnyílt az a kiállítás, amely bevezette a látogatót a Kós Károly által megálmodott világba. 14-én a templomban, Bara István eloadása után, zenés összeállítás következett, melynek keretében László Zita színmuvészno szólaltatta meg Kós Károlyt és azokat a költoket, akik Kós Károlyról írtak verseket. Jelen volt még Fazekas Lóránd.[...]