– Január 13. – Kolozsváron, az Ember és természet sorozatban, Az Erdély földjét borító utolsó óceán és beltengercímen Wanek Ferenc előadást tartott a kolozsvári Györkös-Mányi Albert Emlékházban.

– Január 14. – Értesítést kaptunk a várostól, hogy megnyertük a pályázatot székhelyre a váradi várban.

– Január 24. – A Magyar Kultúra Napja alkalmából könyvkiállítást szerveztünk a rogériuszi református templomban. Kiállítottuk mind a 102 kötetünket. Beszédet mondott Péter Zoltán.

– Február 6. – Könyvbemutató az Ady Endre Líceumban: Lakodalom van a mi utcánkban című kötetet Pásztai Ottó állította össze. Társszerzők voltak Kovács Rozália, Kiss Kálmán Dánielisz Endre, Csanádi János, Bokor Irén.

– Február 23. – Varadinum Kuratóriumi ülés a városházán. Egyeztettük a székesfehérváriak programját a Varadinum keretében. Öt programmal, kb. 50 személy érkezett. Mi voltunk a házigazdák.

– Március 1. – Érmihályfalván bemutatták a Lakodalom van a mi utcánkban című kötetet, amelyen részt vett Bokor Irén, Kovács Rozália és Pásztai Ottó, mint szerző, valamint Szalai Ilona, Baricz Nánási Noémi, Szilágyi Andrea tagok.

– Március 15. – Megemlékezés Szacsvay Imre szobránál. Koszorúzott Dovin Irma és Dukrét Géza.

– Ünnepi megemlékezés Szilágysomlyó művelődési házában, majd fáklyás felvonulás és  koszorúzás  Bem József emlékoszlopánál és a református templomban kiállított emléktáblánál. Koszorúzott Erdei János.

– Koszorúzás volt Szatmárnémetiben, ahol jelen volt Tóth Géza Ivor,

Fazekas Lóránd és Bara István,

– Aradon a Szabadság-szobornál Berecz Gábor koszorúzott. Társaságunkat képviselte még Ujj János, Matekovits Mihály és Puskel Péter.

– Március 17. – beköltöztünk a várbeli székhelyünkre

– Március 18–20. – Isaszegi nemzetközi konferencia. 22-en vettünk részt. Előadást tartott dr. Vajda Sándor: Petőfinek – a haza ragyogó csillagának – Zoltán fia, kis mécses volt, akinek hamar kiégett életolaja. Nagy Béla: Petőfi – barátok és barátságok. Harmadik nap megnéztük Vác városát.

– Március 24. – Húsvéti könyvkiárusítást szerveztünk a PKE előcsarnokában.

– Április 2. – Partiumi Honismereti Találkozó A találkozóra a társaság új székhelyén, a restaurált nagyváradi várban került sor. Elhangzott hat előadás: Nagy Aranka: Fogolytábor és temető Ostffyasszonyfán; Kovács Rozália: Gencsy Pál hadijelentése a szabadságharc idejéből; Dr. Vajda Sándor, Bodnár Lajos: Gyógyítás a szentírásban; Pásztai Ottó: A Julier család; Makai Zoltán: A Medra család és a gyantai vízimalom; Hasas János: Rév, Románia kulturális települése.

Ezt a közgyűlés követte. Napi rendi pontjai: Elnöki beszámoló (Dukrét Géza), pénzügyi beszámoló (Nagy Magda). Idei programok megbeszélése. Határozat született a Fényes Elek-díjak odaítéléséről. A közgyűlést egy rövid várlátogatás követte, Mihálka Nándor vezetésével. Megtekintették a fejedelmi palota restaurált részeit és az ásatásokat.

– Április 8. – Wanek Ferenc a XIX. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia szakmai kirándulását vezette Brassó környékén. Másnap előadást tartott Nyersanyagbányászat Kalotaszegen, a helynevek tükrében I. Szerves és vegyi eredetű üledékes kőzetek címen.

– Április 11–14. Között kialakítottuk az új könyvtárunkat a várban lévő székhelyünkön, több mint 700 kötettel és számos folyóirattal.

– Április 18. – A műemlékvédelem világnapja alkalmából sajtótájékoztatót tartottunk a várban. Dukrét Géza ismertette a nap jelentőségét. Hozzászóltak és elemeztek: Mihálka Nándor, Péter I. Zoltán, Sárközi Zoltán, Jakabffy László.

– Április 21. – A Festum Varadinum keretében tartották a Székesfehérvári napot, amelynek mi voltunk a házigazdái. Beszédet tartott Görög István ezredes és Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Hat kiállítást mutattak be. Így a kapcsolatrendszerünk szorosabbá vált.

– A nagyváradi Posticumban Wanek Ferenc előadást tartott A globális felmelegedésről másképpen címen.

– Április 22.– Konferencia a Lorántffy Egyházi Központban: 110 éves a nagyváradi villamos. Vetített képes előadást tartott Nagy István és Makai Zoltán.

– Április 23. – Résztvettünk Berettyóújfaluban a XVI. Országos Kiadványszerkesztői Konferencián, ahol Dukrét Géza ismertette könyvkiadásunk eredményeit, bemutatva az utolsó köteteket.

– Április 27. – Dukrét Géza részt vett Kolozsváron az Erdélyi Magyar Értéktár ülésén, amelynek ő is tagja. Itt határozzák el, mi kerül az értéktárba, s melyik kategóriába.

– Április 30. – Megemlékezés és koszorúzás a domahidi vasútállomás közeli emlékoszlopnál, a majtényi síkon. Koszorúzott Erdei János.

– Május 6–8. Részt vettünk Várfalván az EKE 125. évfordulóján. Dukrét Géza két díszoklevelet kapott, mint az EKE alapító tagja, és mint volt országos elnök.

– Május 18. – Érmihályfalván, a Nyíló akác ünnepségek keretében bemutatták a város új monográfiáját, Emlékül, hogy emlékezz! címen. A kötetet Szilágyi Andrea szerkesztette, szerepelnek benne Szalai Ilona és Kovács Rozália helytörténeti írásai is.

– Május 19–20. – Wanek Ferenc részt vett a VIII. Báthory‒Brassai Konferencián, Budapesten, ahol előadást tartott Nyersanyagbányászat Kalotaszegen, a helynevek tükrében. II. Szilikátos endogén kőzetek, ércek címen. Az előadás anyaga olvasható a világhálón.

– Május 20-án részt vettünk Tenkén a Fekete-Körös-völgy kincsei, Táj és népismereti konferencián. Dukrét Géza előadást tartott Műemlékek és emlékművek a Fekete-Körös-völgyében címen.

– Június 1. – Temesváron, a Bartók Béla Vegyeskar fennállásának 45. évfordulója alkalmából Tácsi Erika, a kórus vezetője ünnepélyt szervezett a Bartók Béla Líceumban.

– Június 3–4. – Wanek Ferenc részt vett Sopronban, A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VII. Névregionalizmusok Konferencián, ahol A kalotaszegi nyersanyagbányászat emlékei a helynevekben címen dolgozatot mutatott be.

– Június 7–10. – Aradon rendezték meg a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) 25. jubileumi vándorgyűlését. A négy ország több mint 40 küldöttét a városháza dísztermében fogadták a Magyar művelődési és történelmi emlékhelyek, szellemi és történelmi emlékhelyek, szellemi és kulturális értékek Bánság és Partium határán című összeállítással. A PBMET tagjai közül előadást tartott Olasz Angéla, Ujj János, Csanádi János és Puskel Péter. Ezután kiránduláson vettek részt, Berecz Gábor vezetésével.

– Június 29. – július 3. – Erdei János honismereti kirándulást szervezett Dél-Erdélyben, a cserkészekkel. Fontosabb állomások: Algyógy, Verespatak, Abrudbánya, Déva, Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Segesvár, Fehéregyháza és volt egy egynapos túra, a Detonátára.

– Június 30. – július 3. – Wanek Ferenc Jegenye-fürdőn rendezte meg a IX. Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciát, ahol előadást tartott Nyersanyagbányászat Kalotaszegen a helynevek tükrében. III. Törmelékes üledékes kőzetek címen. A konferencia szakmai kirándulását is levezette. Az előadás szövege és a kirándulásvezető is megjelent a konferencia kötetében, amelyet ő szerkesztett.

– Július 10. – Összeült Hegyközszáldobágyon a Hegyköz Kollégium. A közel ötven felmérő beszámolt a munkájáról, minden faluról külön-külön. Dukrét Géza, mint a kollégium tudományos vezetője értékelt minden beszámolót.

– Július 16–17. – Honismereti kirándulást szerveztünk a következő útvonalon: Nagyvárad – Arad – Világos – Ópálos – Lippa – Solymos-vára – Máriaradna – Arad – Nagyvárad. 17-en vettünk részt rajta. Idegenvezető Berecz Gábor volt.

– Július 17. – Kiszomboron a temesvári Bartók Béla Vegyeskar, Tácsi Erika vezetésével, hangversenyezett a Kiszombori Zenés Nyári esték keretében.

– Augusztus 12-től kezdve elindítottunk egy tevékenységi sorozatot a várban, a székhelyünk melletti tanácsteremben. Minden kéthétben lesz egy rendezvény. Az első előadás: Pásztai Ottó Nagyvárad híres családjai – A Grósz család volt.

– Augusztus 15. – Túrterebesen, a község 800 éves fennállásának alkalmából ünnepséget szerveztek, amelyen előadást tartott Kiss Kálmán, a község múltját bemutatva.

– Augusztus 16. – Wanek Ferenc, a Kolozsvári Magyar Napok keretében, vetítettképes előadást tartott az EMT székházában, A globális felmelegedésről másképpen, címen.

– Augusztus 18. – Könyvbemutató a várban. Bélfenyéri Tamás: A váradi püspökség koldulórendi kolostorai a középkorban című, a Partiumi füzetek 84. kötetét Lakatos Attila muzeológus ismertette.

– Augusztus 19. – Wanek Ferenc előadást tartott, és egy egynapos szakmai kirándulást vezetett az Erdélyi-medence nyugati peremének neogén üledéksora megismeréséhez, az augusztus 15–21. között Torockón rendezett Kárpát-medencei Összegyetemi Földtani Terepgyakorlaton. A terepgyakorlat segédanyagában erről részletes tanulmányt közölt.

– Augusztus 20.– Mesztegnyőn tartották meg a 30. Kárpát-medencei Honismereti Ifjúsági Találkozót. A találkozón 12. alkalommal vettek részt aradi diákok is. A Csiky Gergely Főgimnázium 10 fős csapata mutatta be a Szent István-napra elkészített műsorát. A program szövegét Olasz Angéla állította össze, aki 12. alkalommal készítette fel a fellépésre az iskola diákjait.

– Augusztus 24‒27. – Wanek Ferenc, a Magyarhoni Földtani Társulat meghívottjaként, részt vett a kétévente megrendezett Földtani Vándorgyűlésen, Sárospatakon, ahol előadást tartott: Helynévanyag, mint segédeszköz a bányászattörténeti kutatásokban, Kalotaszeg példáján címen.

– Augusztus 26. – Előadás a vár I. épületének tanácstermében. Pásztai Ottó: A Rhédey család.

– Szeptember 7. – Fazekas Lóránd vezetésével egy kisebb szatmári csoport, egy egynapos kirándulás keretében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a román határszél közelében fekvő műemlék templomokat látogatta meg: Csengersima és Gacsály gótikus templomának nemrég restaurált hófehér falaiban, patinás ablakaiban, kazettás mennyezeteiben gyönyörködtek. Meglátogatták az 1970-es szamosi árvíz áldozatául esett falut, Nagygécet, amelyet nem engedtek visszaépíteni, így romokban maradt. Nem rég pályázat útján sikerült a templomot helyre állítani. Makovecz Imre tervezésében, a templom szomszédságában, egy három építményből álló komplexum épült: egy múzeumi bemutató épület, egy konferencia számára is alkalmas építmény, 3D-s mozival, valamint egy kilátó. A központ naponta látogatható. A települést ma egyetlen személy, egy idős asszony lakja, akinek a házát nem vitte el a víz.

– Szeptember 9–11. – XXII. Partiumi Honismereti Konferencia. Szatmárnémeti.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2016. szeptember 9–11. között szervezte meg Szatmárnémetiben a XXII. honismereti konferenciáját, a Hám János Katolikus Teológiai Líceum Szent Alajos Konviktus könyvtártermében. A konferencián 90-en vettek részt.

Az ünnepélyes megnyitó a Szózat eléneklésével kezdődött. Ezt követően ökumenikus áhítatot tartott Schönberger Jenő római katolikus püspök és Kovács Sándor református esperes. A résztvevőket köszöntötte Dukrét Géza elnök, Gaál György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, dr. Wanek Ferenc, az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányi tagja, Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke, Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke, Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa, dr. Görög István ezredes, a Pákozdi Katonai Emlékpark vezetője, dr. Dénes Zoltán kanonok. A konferenciát megtisztelte jelenlétével Széphegyi László, a Város- és Faluvédők Szövetségének alelnöke, dr. Flóris István, az isaszegi Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány alapítója, dr. Tóth Sándor ezredes, a Honismereti Szövetség Nyíregyházi Szervezetének elnöke, Erdei D. István, Szatmár megye parlamenti képviselője, Dukrét Lajos, az Erdélyi Kárpát Egyesület Háromszéki Osztályának elnöke, Szekernyés János temesvári helytörténész.

A köszöntések után átadtuk az idei Fényes Elek-díjakat: Miskolczy Lajos, nagyváradi helytörténész és Olasz Angéla, aradi tanárnő kapta meg. Mivel Veres-Kovács Attila lelkipásztor nem tudott jelen lenni, így szeptember 18-án vette át, az olaszi református templomban. Emléklapot kapott Fazekas Lóránd és Bara István, akik kivették részüket a szervezésben.

A konferencia témái a következők voltak: Száz éve tört ki a Nagy Háború; Nagy személyiségeink emlékezete; Pusztuló műemlékeink.

Az első előadást dr. Görög István ezredes, a Pákozd Katonai Emlékpark parancsnoka, a Nagy Háború emlékeinek ápolásáról tartotta, egybekötve egy kiállítás megnyitásával.

Ezután tisztújító közgyűlés következett. Dukrét Géza elnök egy beszámolót tartott, amelyben a 2011–2016 közötti öt év legfontosabb eseményeit ismertette. A hozzászólások után a tisztújítás következett. A választás eredménye a következő volt: elnök Dukrét Géza, Nagyvárad, alelnök Kiss Kálmán, Túrterebes, ifjúsági alelnök Mihálka Nándor, Nagyvárad, titkár Kiss Anna-Mária, Nagyvárad.

Délután a következő előadások hangzottak el: dr. Tóth Sándor ezredes (Nyíregyháza) a szatmári 12. honvéd gyalogezredről értekezett. Tóth Géza Ivor a szatmári iparos oktatásról beszélt, majd Guttmann Szabolcs és Kulcsár András kolozsvári építészmérnökök a szatmárnémeti Iparosotthon restaurálását ismertették. Ezt követően a jelenlévők meglátogatták a restaurált Iparosotthont. Visszatérve, dr. Wanek Ferenc (Kolozsvár) Benedek Zoltán nagykárolyi földrajtanárt mutatta be, mint földtankutatót. Nagy István (Pécska) az első világháború pécskai vesztességeiről beszélt. Könyvbemutató következett, amelyben Szilágyi Andrea Érmihályfalva monográfiáját ismertette, Emlékül, hogy emlékezz címen. Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) Kiss Gedeonról tartott előadást, aki a 19. században Szatmárnémeti főkapitánya volt, akinek közéleti tevékenységéért, a városért végzett önfeláldozásáért szobrot állított a város. Csirák Csaba (Szatmárnémeti) A Nagy Háborúban nem hallgattak a múzsák címen az akkori színházi életet mutatta be.

Vacsora után sétát szerveztek a központ megismerésére.

Szombaton megérkezett a Podmaniczky-díjas Kósa Pál, a Várak, kastélyok, templomok folyóirat főszerkesztője, Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat főszerkesztője, akik több mint száz folyóiratot hoztak ajándékba, valamint Széman Péter az EMKE országos elnöke.

Szombaton délelőtt a következő előadások hangzottak el: Olasz Angéla (Arad): 225 éve született Széchenyi István, a legnagyobb magyar. Bélfenyéri Tamás (Fugyivásárhely) a száz éve született Jakó Zsigmond akadémikus életét és munkásságát ismertette. Kiss Kálmán (Túrterebes) Csűry Bálint nyelvjáráskutató, az MTA tagjának hagyatékáról értekezett, amely az egyetemes magyarság kincsesbányája. Dr. Csorba Csaba (Sátoraljaújhely) a gyulai vár 1566-os ostromát mutatta be, A Partium veszedelme a 16. század közepén címen.

Közben megérkezett Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusáról Korsós Tamás konzul, aki szeretettel köszöntötte a konferenciát, sok sikert kívánva. Ezután Kupán Árpád (Nagyvárad) Jakabffy Elemér életének szatmári vonatkozásait ismertette. Dr. Vajda Sándor (Borosjenő) Petőfinek, a haza csillagának, Zoltán fia című előadásából érdekes adatokat tudtunk meg. Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat főszerkesztője ismertette a lap célkitűzéseit, feladatait, elképzeléseit a jövőről, elvárásait a helytörténészekkel szemben. Dukrét Géza (Nagyvárad) az erdélyi magyar értéktárral kapcsolatos célkitűzéseket és feladatokat ismertette.

Délután Pásztai Ottó (Nagyvárad) beszélt a katolikus legényegyletről, a Kolping családról. Deák József (Borossebes) a Jagellók korát mutatta be Magyarországon. Egy második kiállítás gazdagította a konferenciát: A zsidókorzó a mai Szatmárnémeti élő emlékezete címen, amelyet Lucian Sabău Trifu, a kiállítás összeállítója nyitott meg. Ezután Vallasek István (Kolozsvár) Heller László gépészmérnök, feltaláló életét és munkásságát, Makai Zoltán (Nagyvárad) a gyógyszerész Penkert család történetét ismertette.

Vasárnap Szatmár megye északkeleti részének műemlékeivel ismerkedtek. Idegenvezető Kiss Kálmán volt, a kirándulásvezető füzetecskét Bara István állította össze és a Voiticsek házaspár nyomtatta ki. Túrterebesen a Perényi-kastélyt, a református és a római katolikus templomokat látogatták meg. Kisbábonyban gyönyörködtek a református templom kazettás mennyezetében. Halmiban megtekintették a hatalmas boltíves református templomot, Kökényesden a római katolikus templomot. Itt egy rendkívül gazdag falumúzeumot néztek meg, amelynek anyagát a helyi iskola tanulói, tagtársunk, Fazekas Lóránd tanár vezetésével, gyűjtötték össze. Sárközújlakon a késő gótikus stílusban épült református templomot látogatták meg, amely mellett egy fa harangláb is látható. Ebéd után Egriben, Csűry Bálint falujában, tekintették meg a 15. században épült református templomot.

A konferenciát támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Szatmár Megyei Tanács, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Szatmári Római Katolikus Püspökség, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Communitás Alapítvány.

– Szeptember 17. – Erdei János összeállította és levezette a Varsói Huszár Hagyományőrzők programját.

– Szeptember 23–24. –Széman Péter és Erdei János, mint a Báthory István Alapítvány kuratóriumi tagjai megtervezték és levezették a Báthory Napok rendezvénysorozatát.

– Szeptember 22–24. – XX. Békési Népi építészeti Konferencia. Dukrét Géza köszöntötte a konferenciát, ezután Fejérdy Tamástól, az ICOMOS elnökétől a Példaadó Műemlékgondozásért Díjat vette át. Pénteken egésznapos szakmai kiránduláson vettek részt, közös szervezésben, a következő útvonalon: Békés – Nagyszalonta (Csonkatorony, Arany-porta) – Biharrósa (vízimalom) – Magyarremete (református templom) – Rény (ortodox fatemplom) – Köröstárkány (csűrkapu, népviselet, emlékmű) – Várasfenes (tájház, Györfi István népismereti ház) – Madaras (vendéglő-vacsora) – Békés. Dukrét Géza ismertette a Fekete-Körös-völgyének természeti viszonyait, településeit, valamint Györfi István életét és munkásságát.

– Szeptember 24. – A temesvári Bartók Béla Vegyeskar tagjaiból alkotott asszonykórus fellépett a VI. Nemzetközi Népzenei Fesztiválon, Kisiratoson. Karvezető Gáspár Mária zenetanár, szervező Tácsi Erika kóruselnök volt.

– Szeptember 25. – Az Aradi Magyar Napok egyik nyitórendezvényeként az aradi evangélikus-lutheránus templomban Jakab István tiszteletes tartott vasárnapi igehirdetésként előadást a magyar nép történetéről. Az istentisztelet befejezéseként Ujj János mutatta be Brittich Erzsébet Az aradi evangélikus-lutheránus (vörös)templom című könyvét. A százoldalas, totálplánokkal és részletfelvételekkel illusztrált kiadvány művészettörténészi szemmel mutatja be az aradi fűút egyik látványosságát, Szántay Lajos műépítész neogótikus alkotását.

– Szeptember 28. – A Nyugati Jelen 2017-es évkönyvét a Jelen Ház nagytermében mutatták be. A színes, helyi érdekességeket tartalmazó évkönyvet Bege Magdolna, a lap főszerkesztője ismertette a nagyszámú érdeklődőnek. Mint a korábbi években, a lapban ezúttal is Puskel Péter és Ujj János helytörténeti írásait is olvashatjuk.

– Szeptember 29. – Előadás a várban. Kupán Árpád: A református iskolák államosítása Nagyváradon.

– Wanek Ferenc előadást tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, Földtant oktató tanárok a Kolozsvári Tudományegyetemen címen.

– Szeptember 30. – Könyvbemutató a Lorántffy Egyházi Központban. Csanádi János: Eleinkről szól a fáma. Ismertette Berecz Gábor. Majd megemlékezés volt Olosz Lajos költő születésének 125. évfordulójáról. Közreműködött a Körösmente Irodalmi Kör tagsága.

– Az Aradi Szabadság-szobor Egyesület az Aradi Magyar Napok rendezvényeként a Csiky Gergely Főgimnáziumban mutatta be az Arad halad! című kiadványát. A szép kiállítású, tartalmas kiadvány első részében Király András egy összefoglalót írt a város elmúlt évezredének legfontosabb történéseiről. Az elmúlt időszakban megjelent román nyelvű monográfiákban (illetve az annak titulált kiadványokban) a nemzetiségi történetben hatalmas hiátusok vannak. Ezekből egy háromnegyed századnyit igyekszik „betömni” az új kiadvány, amelynek román fordítását is tervezik kiadni a szerzők: Király András, Lehoczky Attila, Muntean Tibor, Puskel Péter, Ujj János. A könyvet Horváth Levente felvezető szövegével mutatták be a nagyszámú érdeklődőnek.

– Október 1. – Kovács Rozália előadást tartott az érmihályfalvi könyvtárban a református templom 1491-ben felszentelt 525 éves harangjáról és a hozzá fűződő mondákról. Jelen volt még Szalai Ilona és Szilágyi Andrea.

– Október 2. – A Temesvári Magyar Napok keretében a temesvári Bartók Béla kórus fellépését Gáspár Mária vezényelte. Az író-olvasó találkozó keretében a meghívott Gutai István, Pakson élő író, Földönfutók, hontalanok. Menekülés Bácskából 1944–1945 című kötetét Tácsi Erika mutatta be.

– Október 4. – Bemutattuk a Megyei Tanácsnál Dukrét Géza, Péter I. Zoltán: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége című színes album mesterpéldányát.

– Október 6. – Koszorúzás Nagysándor József emléktáblájánál. Koszorúzott Dovin Irma és Dukrét Géza.

– Szilágysomlyón az 1848-as síroknál Erdei János koszorúzott.

– Szatmárnémetiben megemlékezés és koszorúzás volt Gonzeczky János vértanú plébános emléktáblájánál, akit az 1848-as szabadságharc melletti kiállásáért ítéltek golyó általi halálra és végeztek ki a pesti Újépület udvarán 1849. október 8-án. Ezen eseményeken Tóth Géza, Fazekas Lóránd, Bara István képviselte a társaságot.

– Aradon a Vesztőhelyen koszorúzott Berecz Gábor. Társaságunkat képviselte Ujj János, Matekovits Mihály és Puskel Péter.

– Október 7. – Wanek Ferenc az Erélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által szervezett Országos Gépészeti Találkozón tanulmányi kirándulást vezetett Kalotaszeg műemlékeinek megtekintésére.

– Október 13. – Előadás a várban. Dovin Irma: Környezetünk védelme. Kertépítés.

– Október 21. – EMKE-kiállítás megnyitása a várban. A megnyitót Széman Péter, az EMKE országos elnöke tartotta, ismertetve az országos szervezet történetét. Bartha Katalin Ágnes, a kiállítás kurátora bemutatta a kiállítást és annak történetét.

– Október 23. – A szilágysomlyói magyarok nevében Erdei János koszorúzott a református templomban, az 1956-os emléktáblánál.

– Október 27–30. – Wanek Ferenc részt vett a XVIII. Székelyföldi Geológus Találkozón, Kovásznán, ahol dolgozatot mutatott be, A középkori sóbányászat egy, a bányászattörténet számára eddig ismeretlen helye, oklevelek és helynévanyag tükrében címen. A dolgozat megjelent a konferenciakötetben.

– Október 28. – Előadás a várban. Péter Zoltán: A Szent László tér átalakulása napjainkig.

– November 3. – Az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójáról való megemlékezések egyike az aradi Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében tartott Magyarország és Erdély ’56-ban címmel meghirdetett előadás volt. A felvezetőt a hat évtizeddel ezelőtti eseményekről Borbély Zsolt Attila politológus tartotta, az előadó Vincze Gábor, az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark szaktörténésze volt. Külön kitért az erdélyi és bánsági diákmegmozdulások, majd a Szoboszlay Aladár, Sass Kálmán nevével fémjelzett, több mint tíz kivégzéssel végződött rendszerellenes mozgalmak ismertetésére is. Jelen volt Ujj János, Matekovits Mihály.

– November 3–6. – Részt vettünk a XV. Civil Akadémián, a Felvidéken.

– November 8. – Wanek Ferenc a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Földtani Intézetében, a Földtani esték rendezvénysorozat keretében, előadást tartott A földtan oktatói és tanársegédei a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen címen.

– November 10. – Ex libris kiállítás megnyitása a Tibor Ernő Galériában. Balajti Károly grafikus művész munkáját Dukrét Géza ismertette.

– November 11. – Szatmárnémetiben szobrot állítottak Erdős I. Pál szatmári grafikusművésznek, születésének századik évfordulója alkalmából, az Erdős-emlékház előtt. A szobor alkotója Radu Ciobanu. Pop Felician a Szatmár Megyei Múzeum menedzsere méltatta a művész életútját, ugyanakkor visszatekintő kiállítás nyílt a művész grafikáiból a Megyei Múzeum képzőművészeti részlegén. Társaságunk részéről jelen volt Fazekas Lóránd.

– November 12. – Elnökségi ülés a Partiumi Keresztény Egyetemen. Összeállítottuk a jövő évi programot. Javaslatok hangzottak el a Fényes Elek-díjakra. Megbeszéltük a napi problémákat.

– Szatmárhegyen szobrot állítottak Krüzselyi Erzsébet (1875. március 21.– 1953. október 15.) költőnőnek, aki Máramarosszigeten született, Szatmárhegyen hunyt el és a lippai temetőben nyugszik.

– Sándorhomokon szobrot avattak, templomi ünnepség keretében Kováts Lajosnak (1812. február 25. – 1890. december 19.), a falu szülöttének, az 1800-as évek politikai személyiségének, a Batthyány-kormány közlekedési államtitkárának, Széchenyi István fő munkatársának, aki közgazdász, publicista és lapszerkesztő is volt egyszemélyben. A szobrot a család ma is élő tagjai leplezték le. Alkotója Erdei István szobrászművész. Társaságunk részéről Tóth Géza Ivor vett részt.

– November 17. – Wanek Ferenc részt vett Szegeden, a Magyarok a Kárpát-medencében 2. nemzetközi tudományos konferencián, ahol dolgozatot mutatott be Helynévi és földtani érvek tisztázatlan középkori bányászattörténeti adatok pontosításához Kalotaszegen címen.

– November 18. – Előadás a várban. Kecse Gabriella: Az ifjúság bekapcsolásának módszerei a helytörténet és az épített örökség megismeréséhez.

– Könyvmaraton a Szigligeti Társaság stúdiótermében. Bemutatták Péter I. Zoltán: Régi képeslapok, régi történetek. Újváros című kötetét. Ismertette Szűcs László.

– November – Az aradi vár felvirágoztatásának kérdése sokadszorra szerepel az aradi polgármesteri hivatal tervei között. Az 1763–1783 között épült létesítmény a város tulajdonát képezi, csak a hadsereg nem akar lemondani arról. A hasznosításról idén két közmeghallgatást is tartottak a kérdésről, amelyre a civil szervezeteket is meghívták. Köztük voltak a PBMET aradi tagjai is. A novemberi fórumon felszólaltak a város vezetői, a municípium főépítésze, Bukarestből a kulturális tárca főtitkára, történészek, politológusok, Bognár Levente helyettes polgármester, a Fényes Elek-díj birtokosa is. A tervek szépek, de mindaddig, amíg a román–magyar vegyes zászlóalj román része ki nem vonul, semmiféle beruházást nem lehet elindítani. Így pusztul el a vár 1781-ben felszentelt ferences temploma is, amelyért társaságunk tagjai közül szinte mindenki megszólalt már.

– November 21. – A temesvári Bartók Béla Vegyeskar, Tácsi Erika kórusvezető szervezésével, fellépett a Szent Katalin-templomban, a búcsú alkalmából.

– November 24. – Konferencia a Partiumi Keresztény Egyetemen, Jakó Zsigmond akadémikus tiszteletére, születésének 100. évfordulója alkalmából. Kupán Árpád visszaemlékezésében elevenítette fel egykori tanárát, aki elindította ezen a pályán. Majd Dukrét Géza emlékezett meg a Jakó professzor által támogatott helytörténészi pályája kezdeteiről. Felolvasta Jakó Zsigmond írását az egyesületünk által kiadott hasonmás kötethez. Megemlítette, hogy két emléktáblát avattunk fel tiszteletére. A konferencia végén leleplezték a Deák Árpád által készített emléktáblát az egyetem belső udvarán.

– November 25. – Rév. Konferencia a révi értéktárról. Előadások hangzottak el a helyi értékekről, majd könyvbemutató következett a révi értéktárról. Dukrét Géza beszélt a Rév településsel való több évtizedes kapcsolatairól, több emléktábla és emlékhely kialakításában vett részt, és mint az Erdélyi Értéktár Bizottság tagja úgy gondolja, hogy a feltérképezett révi értékek közül a fehér kerámia, mint unikum kell hogy szerepeljen.

– 18 órától könyvbemutató a Partiumi Keresztény Egyetemen, a RODOSZ Café – velünk élő történelem tudományos ismeretterjesztő előadás-sorozat keretében. Bélfenyéri Tamás: A váradi püspökség koldulórendi kolostorai a középkorban című, a Partiumi füzetek 84. kötetét ismertették.

– November 25–26. – Wanek Ferenc részt vett A Magyar Tudomány Napja Erdélyben tudományos rendezvényen, ahol a második nap, az Új középkori bányászattörténeti adatok Kolozs megyéből című dolgozatát mutatta be, vetített képekkel. A természettudományi konferenciakötetét lektorálta.

November hónap folyamán szerkesztette az EMT által kiadott Historia Scientarium folyóirat legutolsó (14.) számát.

– November 26. – Kovács Rozália az Ér hangja televíziónak mutatta be az Érmihályfalva nevezetesebb épületeit, emléktábláit, szobrait, valamint, mit nézzen meg a turista, ha erre jár.

– November 28. – Megbeszélés a református püspökségen, Csűry István püspökkel és Forró László főjegyzővel. Elhatároztuk, hogy közös programot dolgozunk ki a reformáció ötszáz éves emlékünnepére, a várban. 2017. május 20-án konferenciát szervezünk, Nagy református személyiségek címen.

– December 4. – Egri fennállásának 800. évfordulója alkalmából, a falu szülötte, Kiss Kálmán tartott előadást a művelődési otthonban, népes hallgatóság előtt, amelyet gazdag műsor követett, a Csodaszarvas néptáncegyüttes előadásában.

– December 8. – Wanek Ferenc előadást tartott az EME keretében: A földtani környezet és a szőlőművelés közötti szerencsés találkozások címen

– December 18. – Találkozás Debrecen polgármesterével a Várad folyóirat székhelyén. Közös programokról beszéltünk, amely a Festum Varadinumban csúcsosodik ki. Egyesületünket Dukrét Géza, Péter I. Zoltán és Kecse Gabriella képviselte.

– December 8. – Könyvbemutató a Lorántffy Egyházi Központban. Dukrét Géza, Péter I. Zoltán: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége című kötetét Mihálka Nándor ismertette. Közreműködött Meleg Vilmos színművész.

– Érmihályfalván a könyvtárban emlékeztek meg Máté Imre költőről, halálának évfordulóján, majd koszorút helyeztek el a szobránál. Részt vett Szilágyi Andrea, Szalai Ilona és Kovács Rozália tagok.

– December 10. – A temesvári Bartók Béla Vegyeskar, Tácsi Erika szervezésével, adventi hangversenyt tartott a magyar nyugdíjasok klubjában.

– Bágyonban (Aranyosszék), Keszeg Vilmos és Lengyel Hunor társaságában, Wanek Ferenc Pálfy Mór Emlékkonferenciátrendezett. A Konferencián előadást tartott Pálfy Mór életéről.

– December 13. – Wanek Ferenc, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Földtani Intézete rendezésében, a Földtani esték rendezvénysorozat keretében előadást tartott A földtan oktatói és tanársegédei a kolozsvári Tudományegyetemen a rendszerváltásig címen.

 

Erdei János egész évben magánadományokat gyűjtött a turulmadaras emlékmű újraállítása céljából, Szilágysomlyón. Az újraállítás engedélyeztetése folyamatban van, helyi, megyei és kerületi-kolozsvári szinten már jóváhagyták, de Bukarestből október 20-án visszaküldték, hogy módosítsanak a terven, de nem vetették el a felépítés gondolatát.