0359 410469 0741 132148 dukretgeza@yahoo.com
- 2019 -
– Január 1. – Jakabffy Lászlóval kimentünk a Felix fürdőbe megkoszorúzni Petőfi Sándor mellszobrát, amelynek talapzatát mi restauráltattuk meg, az előző év végén.
– Január 10. – Kucharszki Zoltán körlevelet állított össze a magyar értékek összeírásához. Először elküldte nekem aláírásra. Farkas László fényképeket küldött a Rulikowski temetőből a készülő kötethez, s javaslatokat tett emléktáblák készítésére.
– Január 15. – Mivel nagyon keresett volt, kihoztuk az Europrint nyomdából az újranyomtatott könyveket: A bihari turizmus története – 50 db, Hegyköz történeti monográfiája – 50 db.
– Január 25. – Marosvásárhelyen, az SZKT ülésén, Dukrét Géza Ezüst Fenyő-díjat kapott, kimagasló honismereti munkásságáért.
– Február 1–2. – Budapesten, a Magyarság Házában (Duna Palota) tartott Útikalauz magyaroknak – Bánság című rendezvényen, Tar Béla temesvári festőművész egyéni tárlatán megnyitó beszédet és előadást tartott Szekernyés János: A bőség és a korszerűség földje címen a Maros és az Al-Duna közötti tájegységről.
– Február 8. – A PBMET szatmári csoportjának kiszállása azon helyszínekre, amelyekre pályázatot akarnak beadni, mint a kökényesdi temetőben lévő Kovács Lajos első világháborús hősi halott sírjának felújítása, valamint Kűrty Károly Dabolcon született református papköltő emléktáblájának elhelyezésével kapcsolatos megbeszélés. Résztvett: Bara István, Fazekas Lóránd, Kiss Kálmán, Tóth Géza.
– Február 13. – Részvétel az Egri Csűry Bálint Általános Iskola által szervezett Csűry Bálint Emlékversenyen és az azt követő dr. Csűry Bálint szobor és emléktábla megkoszorúzásán. Résztvevők: Kiss Kálmán, Bara István, Fazekas Lóránd.
– Február 16. – Hegyköztótteleken könyvbemutatót tartottunk. Homonnai Gábor Hegyköztóttelek monográfiája című kötetet Dukrét Géza ismertette. Jelen volt Szabó Ödön parlamenti képviselő, Szabó József tagtársunk, közreműködött Molnár Júlia előadóművész és a helyi énekkar.
– Február 21. – Bordás Istvánnal hat doboz könyvet szállítottunk a rogériuszi gyülekezeti házba, ahol kialakítjuk az új könyvtárunkat.
– Március 8. – A Nők napja alkalmából dr. Vajda Sándor előadást tartott Borosjenőn, A női szépség a festészetben címmel.
– Március 15. – Nagyváradon, Dovin Irma koszorúzott a Szacsvay-szobornál, Nagy Magda pedig a Petőfi-szobornál.
- a szatmári tagság részt vett a Március 15-ei rendezvényeken a Petőfi-szobornál és az azt követő előadásokon. Résztvevők Tóth Géza, Muzsnay Árpád, Fazekas Lóránd.
- A szilágysomlyói emléktáblánál Erdei János koszorúzott.
– Március 18. – Érmihályfalván Szilágyi Éva Andrea részt vett a Vitéz Emődi János Történelmi vetélkedő szervezésében, amelyen VI–VII. évfolyamos diákokból álló 13 csapat mérte össze az 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról szerzett tudását.
– Március 21. – Megjelent a Partium új száma. Fő témája: 25 éves a PBMET. Bemutatták egyesületünk új jelvényének mintáját. Megrendeltünk 120 db.-ot.
– Március 23. – Megemlékezést és koszorúzást szerveztek a Borsi Rákóczi kastélynál. Társaságunk nevében Erdei János koszorúzott.
– Március 27. – Aradon a Rákóczi-évi sorozat a Hagyományőrző Aradi Polgárok Egyesülete és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös rendezésében szervezett előadással kezdődött, a Jelen Ház nagytermében. Az est előadója Olasz Angéla történelemtanár immár 15. alkalommal tartott előadást nemzetünk nagyjairól az egyesület meghívására. A vetítéssel egybekötött, jól felépített előadáson a hallgatóság megismerkedett II. Rákóczi Ferenc családfájával, fejedelmi elődjeivel, majd követhette a nagyságos fejedelem életútját a születésétől (1676) haláláig (1735).
– Április 1. – Jakabffy László egy kérvényt hozott aláírásra, amelyben kérjük a hivatalos szerveket, engedélyezze az Ady-szobor megtakarítását.
– Április 8–14 között dr. Vajda Sándor vetítéses előadásokat tartott Borosjenőben, Pankotán, Szentleányfalván, a református gyülekezetekben: A kereszthalál orvosi szemmel címen.
– Április 13. – Partiumi Honismereti Találkozó. A Partiumi Keresztény Egyetem Bartók termében tartottuk meg. Negyvenen vettek részt a társaságunkból, e mellett Dénes Zoltán atya 35 debreceni egyetemistát hozott, akik résztvettek az előadásokon. A következő előadások hangzottak el: Komáromi Ernő: Farczádi Kovács Mihály, Makai Zoltán: Emlékezés Dobsa Lajosra, Berecz Gábor: Tersánszky Józsi Jenő élete és írói pályája, Szilágyi Andrea: A székelyhídi uradalom birtoklási története a Dietrichstein családtól a Stubenbergig, Dr. Szabó József: Értékteremtő kisnemesi közösség az Érmelléken, Szekernyés János: Temesvár, a magyarság második Mohácsa. Az 1848–49-es magyar szabadságharc végzetes utolsó csatája.
Az előadások után közgyűlést tartottunk: bemutattuk az új jelvényt, megszavaztuk a Fényes Elek-díjasokat.
– Április 18. – Szekernyés János Temesváron mutatta be a Küttel Klubban, Ferenczy József (1866–1925) festőművész életét és munkásságát áttekintő monográfiát és albumot.
– Április 28. – 95 éves korában elhunyt Antal Béla tagtársunk. Nyugodjon békében!
– Április 30. – Elkészült a Partiumi füzetek 87. száma, Kordics Imre, Péter I. Zoltán, Farkas László: A nagyváradi Rulikowski temető. CD melléklettel.
– Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör ülésén dr. Vajda Sándor előadást tartott Dr. Réthy László akadémikus, alias Löwy Árpád pajzán költő címen
– Május 9. – 76 éves korában elhunyt Fülöp Margit Gyöngyi, társaságunk Ellenőrző bizottságának elnöke. Nyugodjon békében!
– Május 9–12-re írta meg Wanek Ferenc, a Nagybányán rendezett XXI. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia 34 oldalas Kirándulásvezetőjét, volt egyetemi tanítványai Márton István, Silye Lóránd és Kovács Alpár – mint társszerzők – segítségével. A tanulmányi kirándulást is részben ő vezette.
– Május 10. – Könyvbemutató a Lorántffy Egyházi Központban. Homonnai Gábor: Hegyköztóttelek monográfiája című kötetet, a Partiumi füzetek 86. számát Dukrét Géza ismertette. Közreműködött Molnár Júlia előadóművész.
– Május 12. – A Bánsági Magyar Napok keretében, Nagyszentmiklóson, valamint Pusztakeresztesen, a római katolikus templomban, a Bartók Béla Vegyeskar anyáknapi műsort mutatott be, Tácsi Erika szervezésében. Karvezető Gáspár Mária volt.
– Május 17. – Könyvbemutató a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ múzeumi termében. A nagyváradi Rulikowski temető című kötetet Dukrét Géza ismertette. Hozzászóltak a társszerzők: Péter I. Zoltán, Farkas László, valamint dr. Szabó József. A bemutatót vetítés egészítette ki, Mihálka Nándor segítségével. A terem színültig telt, jelen volt Szabó Ödön parlamenti képviselő, Mátyás Attila evangélikus lelkipásztor, Pető Dalma városi képviselő. Közreműködött Meleg Vilmos brácsaművész. A kötet kinyomtatásához szükséges összeget a Varadinum Kulturális Alapítvány biztosította.
– Május 19. – Temesváron, a Kissodai református templom kórustalálkozóján részt vett a Bartók Béla Vegyeskar – karvezető Gáspár Mária – Tácsi Erika szervezésében.
– Június 4. – Szilágysomlyón történelmi megemlékezést tartottak a trianoni békediktátumról. Társaságunkat Erdei János képviselte.
– Június 11. – Megkezdték a könyveink digitalizálását. Szálkai Tamás Debrecenből az Állami Levéltár főlevéltárosa vállalta ezt a munkát. Elvitte az 1–12. füzetet.
– Június 12. – Megjött a nyomdából a Partiumi füzetek 88. kötete. Kiss Kálmán: Megírni az igazságot. Egri történelméről és neves személyiségeiről.
– Június 17. – 85 éves korában elhunyt dr. Jósa Piroska tagtársunk. Nyugodjon békében.
– Június 18. – Jakabffy Lászlóval elkészítettük a pályázatot Petőfi Sándor és George Enescu szobrai restaurálásának befejezésére, a Félix fürdőben.
– Június 27–30. – Wanek Ferenc Temesvárott, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság rendezésében szervezett XII. Tudomány- és Technikatörténeti Konferencián vett részt, Adatok Kolozsvár környékének kőbányászat-történetéhez, tudománytörténeti fordulópontok, mai ismertségi szint című előadásával, melynek kivonata megjelent a Konferenciakötetben, a 38–39 oldalakon.
– Július 3. – Jakabffy Lászlóval elkészítettük az új pályázatot az Ady Endre-szobor restaurálására. Erre azért volt szükség, mert Műemlék révén nem engedélyezték a megtakarítását.
– Július 7–12. – Szilágyi Éva Andrea részt vett az Országos Honismereti Akadémián, Nyíregyházán.
– Július 9. – Szekernyés János Marosvásárhelyen, Ferenczy Józsefről, a temesvári Szórvány Alapítvány által kiadott kötetet ismertette a festő szülővárosában.
– Július 18. – Könyvbemutató, amely Kiss Kálmán tagtársunk újonnan megjelent Megírni az igazságot Egri történelméről és neves személyiségeiről címmel jelent meg. Helyszín: az egri református templom egy vasárnapi istentisztelete. Résztvevők: Fazekas Lóránd, Bara István.
– Július 21. – Könyvbemutató az Ady Endre Emlékmúzeumban. Péter I. Zoltán: Az Értől az óceánig, I–III kötet, Ady teljes életrajza. Ismertette Szűcs László.
– Július 25. – Debrecen, a Város- és Faluvédők Országos Szövetsége, a Hungaria Nostra konferenciája. Társaságunk nevében Dukrét Géza köszöntötte a konferenciát.
– Július 26. – A Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) Debrecenben megrendezett XXXVIII. Országos Találkozó és Szakmai Konferenciáján Szilágyi Éva Andrea előadást tartott Megújuló épített örökség az Érmelléken. Az érmihályfalvi Gizella-malom címmel.
– Július 29. – augusztus 1. – Erdei János megszervezte a Szent Jobb zarándokút Szentjobb–Piricse szakaszának kalauzolását, együtt Bartók Márta szervezővel.
– Augusztus 2. – Kölcsey megemlékezés és koszorúzás volt Sződemeteren. Társaságunkat Erdei János képviselte.
– Augusztus 3. – Demeter Katalin konzul Kolozsvárról elhozta a főkonzulátus küldeményét: Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című, 26 kötetes monográfia-sorozatot, amelyet elvittünk az alakuló új könyvtárunkhoz.
– Augusztus 6–11. – A Kőszegen megrendezésre került Országos Ifjúsági Honismereti Akadémián részt vett Kádár Anna Orsolya, Kelemen Hilda Orsolya (előadásuk címe: Sass Kálmán, Érmihályfalva mártír lelkipásztora), Molnár Kamilla (Érmihályfalva polihisztora. Dr. Andrássy Ernő élete és munkássága) és Szilágyi Éva Andrea, mint felkészítő.
– Augusztus 14. – Wanek Ferenc, Dukrét Géza, Dukrét Aranka, Voiticsek Árpád kocsijával előzetesen bejárták a konferencia körútját: Fugyi – Mezőtelegd – Cigányfalva – Szalárd, kerestük az utat Adorján várához – Biharvajda, megrendeltük az ebédet – Paptamási – Bihar.
– Augusztus 16. – Megbeszélés Nagyszántón, a református tiszteletes irodájában: megnyitó, beszédek, előadások, étkeztetés, szállás, kultúrprogram. Megnéztük a konferencia-termet, az ebédlőt. Jelen volt Bátori Géza polgármester.
– Augusztus 20. – Koszorúzás a Szatmári Székesegyház Szent István oltáránál, mivel a templom külső falán lévő szobor környezete restaurálás miatt le van zárva. Részt vett Tóth Géza, Muzsnay Árpád.
– Augusztus 21. – A Kolozsvári Magyar Napok keretében, Wanek Ferenc előadást tartott Ásványi nyersanyagok léte és használata Kolozsvárt és környékén az ó- és középkorban címen.
Szintén a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozathoz kötődően megjelentetett Kincses Kolozsvár kalendáriuma 2019–2020 kötetben (256–262 oldalak), Poszet PoPoposzet Szilárd társszerzővel, egy tanulmánya található A Hója földtani és felszínalaktani sajátosságai címen.
– Augusztus 22. – Megalakult az Érmihályfalvi Értéktár Bizottság, melynek alelnöke Szilágyi Éva Andrea lett.
– Szeptember 6–8. – 25. Partiumi Honismereti Konferencia – Nagyszántó.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2019. szeptember 6–8. között Nagyszántón szervezte meg a XXV. Partiumi Honismereti Konferenciáját, a Művelődési Házban. A regisztráció alatt mindenki megkapta Kupán Árpád, Németi József erre az alkalomra megjelent új könyvét: Kisszántó és Nagyszántó párhuzamos története, alapításuktól a 19. század végéig, valamint a 25. konferenciára megjelent Partium folyóiratunk 52 oldalas lapját, amely az előadások anyagát tartalmazza.
Az ünnepélyes megnyitó a Szózat eléneklésével kezdődött. Ezt követően ökumenikus áhítatot tartott Forró László református püspökhelyettes és Fodor László r.k. általános helynök. A résztvevőket köszöntötte: Dukrét Géza, a PBMET elnöke. A házigazda Bors község nevében Bátori Géza polgármester köszöntötte a konferenciát. Nagy örömére szolgált, hogy már harmadjára adott otthont e nemes rendezvénynek az általa vezetett község. Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének elnöke nagyon örült az egyesület sikereinek, mert ez mindannyiunk sikerének számit. Széman Péter az EMKE országos elnöke felidézte a régi és sokoldalú kapcsolatainkat. Gaal György, a KLMT tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy mindig nagy örömmel jön a mi konferenciáinkra, ahol sokat lehet tanulni. Dobosyné Antal Anna, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke, kifejtette, hogy nagyszerű kapcsolataink vannak a népi építészet megismerése és védelme terén. 2010 óta, a Békési Népi Építészeti Konferenciával közösen szervezzük a Partium és a Bánság népi építészetének megismerésére szervezett szakmai kirándulásokat. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke köszönte, hogy itt lehet, társaival együtt, kifejtette, hogy sokat tanultak a szervezésből. Fehér József, a Kazinczy Ferenc Társaság tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy már több mint tizenöt éve kölcsönösen termékeny kapcsolatban állunk. Bemutatta azokat a köteteket, amelyeket a társaságunknak hozott. Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke kifejtette, hogy nagy örömmel jön mindig közénk. Eddig több mint tizenöt konferencián vett részt. Gratulált a 25. honismereti konferencia megszervezéséért.
Ezután átadtuk az idei Fényes Elek-díjakat: Voiticsek Ilona és Voiticsek Árpád, társaságunk nyomdász házaspára, Széman Péter, az EMKE elnöke, Széphegyi László műemlékes szakmérnök kapta meg.
Az ünnepség után a plenáris ülés következett. A konferencia témái a következők voltak: 800 éves Nagyszántó első írásos említése, Pusztuló műemlékeink, Nagy személyiségeink emlékezete. Az előadások hagyományosan, a konferenciának helyt adó település ismertetésével kezdődött. Kupán Árpád Nagyszántó történetét ismertette
Deák Ildikó, Budapest, A Rómer Flóris Terv című előadásában ismertette a Nemzeti Örökség Programot, melynek keretében a Teleki László Alapítvány elindította a határon túli magyar vonatkozású épített örökség kutatását, dokumentálását és helyreállítását. Számos vetített képen keresztül ismertette az eddig elért eredményeket. Oláh László, a Pákozdi Katonai Emlékhely vezetője a hazafias honvédelmi nevelés fontosságáról értekezett és a kiegészítő lehetőségekről a műemlékvédelem szolgálatában.
A délután könyvbemutatóval kezdődött. Voiticsek Ilona és Voiticsek Árpád: „…hős Váradról mit tudnak a falak?” ismertette Péter I. Zoltán. Az épületek díszei mintha életre keltenék a falakat, üzenetet hordoznak. A Kupán Árpád, Németi József: Kisszántó és Nagyszántó párhuzamos története című könyvet Dukrét Géza ismertette.
Ujj János, Arad, Arad elpusztult templomait ismertette. Dr. Szálkai Tamás Irinyi János életét és munkásságát mutatta be.
Az előadások után kivonultunk a kultúrház előtti parkba, ahol közösen a többi egyesülettel, megkoszorúztuk a 800 éves Nagyszántó emlékművét. Ezt követően megnéztük a Péchy–Jósa-kúriában berendezett falumúzeumot és egy kortárs kiállítást.
Ezután a közgyűlés következett. Dukrét Géza elnök A 25. konferencia címen beszámolt az eddigi konferenciák helyszíneiről és témáiról, majd megköszönte mindazok tevékenységét, akik részt vettek a konferenciák szervezésében és sikeres levezetésében. Ezek a személyek díszoklevelet kaptak. Kiosztottuk az új tagok tagsági könyvecskéit. Ezután megtárgyaltuk az aktuális problémákat.
Este kultúrműsor következett. Fellépett a Borsi Galagonya Néptáncegyüttes, fergeteges előadást tartva. Majd Molnár Júlia előadóművész nótákkal szórakoztatta a társaságot, amelybe néha mi is bekapcsolódtunk.
A szombat reggel egy érdekes, de szomorú előadással kezdődött. Dr. Csorba Csaba, Mezőcsát: Kompország tragédiája. Erdély történetét ismertette 1526 és 1711 között. Ezt egy nagyformátumú előadás követte: Csorba Mihály, Bihar, Adatok Észak-Bihar 10–11. századi településrendszerének vizsgálatához. A történész a legújabb kutatásait mutatta be. Ezután az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc megemlékezéséről szóló előadások következtek. Pásztai Ottó, Nagyvárad: Rózsa Sándor szabadcsapata az 1848–1849-es szabadságharcban. Dr. Vajda Sándor, Borosjenő: 170 éve tette le a fegyvert a magyar sereg az orosz túlerővel szemben. Nagy Aranka, Nagyvárad: Ormay Norbert, a 0-ik aradi vértanú és utóélete. Fazekas Lóránd, Szatmárnémeti: Akik a szabadság, függetlenség eszméjét tovább éltették.
Mihálka Nándor, Nagyvárad: Szent László király váradi székesegyháza-alaprajz és díszítés a 11–13. századi püspöki templom-építészetben című előadását ismertette. Tácsi Erika, Temesvár: Dr. Berkeszi Istvánról, Makai Zoltán, Nagyvárad: a 150 éve született Kandó Kálmánról, Szekernyés János, Temesvár: a 125 éve elhunyt Ormós Zsigmondról, Wanek Ferenc, Kolozsvár: az ötven éve elhunyt Balogh Ernő földtudományi munkásságáról, Pethő László, Jászberény: Heller László nagy ívű pályájáról értekezett. Szilágyi Andrea, Érmihályfalva: az érmihályfalvi zsidó közösség múltját és jelenét ismertette. Molnár Kamilla, Érmihályfalva: Dr. Andrássy Ernőről, Kádár Anna és Kelemen Hilda, Érmihályfalva: Sass Kálmánról, Szendrő Dénes, Isaszeg: Dr. Ripka Ferencről értekezett. Horber Pál, Nagyvárad: Érmindszentről és az Érről tartott előadást. Vallasek István, Kolozsvár: Lévai András műegyetemi tanárt mutatta be.
Vasárnap Bihar megye műemlékeit látogattuk meg: Mezőtelegden a középkori református templomot, Köröskisjenőn és Fugyin az Árpád-kori református templomot, Cigányfalván a 16. századi román fatemplomot, de sajnos ide nem engedtek be. Ezután meglátogattuk Biharvajda Árpád-kori református templomát, majd Biharfélegyházán megkoszorúztuk az általunk állított Jakó-emléktáblát, Paptamásin ittunk a hűs Lythia-forrásból, majd meglátogattuk a bihari földvárat. Idegenvezető Wanek Ferenc volt, aki egy 16 oldalas Kirándulásvezetőt is készített.
A konferenciát támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Bihar Megyei Szociális és Közösségfejlesztési Igazgatóság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség,
– Szeptember 20–22 között tartott Visszatérés a Teremtőhöz című nemzetközi orvoskonferencián, a XXVI. Orvostovábbképzőn, Szilágycsehben, dr. Vajda Sándor meghívott előadóként, a Gyógyítás a Szentírásban címen tartott előadást.
Szeptember 26–29. – A Bátory Napok programjának társrendezői és programszervezői dr. Széman Péter és Erdei János voltak.
– Szeptember 29. – A Temesvári Magyar Napok Keretében Tácsi Erika előadást tartott II. Rákóczi Ferencről a Csíky Gergely színházban. Közreműködött a Bartók Béla Vegyeskar, kuruc nótákat előadva.
– Könyvbemutató Érmihályfalván. A 100 év–100 személy. Érmihályfalva jeles személyiségei a 20. századból című könyv szerzői Kovács Rozália és Szilágyi Éva Andrea. A bemutatón jelen volt Szalai Ilona is.
– Október 2. – Az Aradi Magyar Napok egyik izgatottan várt eseménye a Több, mint tanár. Kovách Géza emlékezete című könyv bemutatója volt. A kiadvánnyal a Szabadság-szobor Egyesület a most 15 éve elhunyt kiváló pedagógusra, a történészre, a tudományos kutatóra, a PBMET tagjára, Fényes Elek díjasára emlékezik. A könyv két szerkesztője, Király András és Nagy István a konvenciókra fittyet hányó, a remekül anekdotázó, a mindenki által tisztelt pedagógusra, barátra, a nótafára emlékező írásokat gyűjtötték egybe. Erdész Ádám gyulai levéltári igazgató, Vadász Ernő, egykori kolléga, Puskel Péter és Ujj János, volt tanítványok, Vekov Károly, tudományos kutató, valamint Nienstedt Kovács Ildikó, a tanár úr leánya felidézte kapcsolatát az egykori tanárral, a tanártárssal, a kutatóval, az apával.
– Október 3. – A Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében mutatták be a Szabadság-szobor Egyesület kiadásában megjelent Arad, a magyar Golgota című, Király András szerkesztette díszes albumot. A hattagú szerzőgárda (közöttük Puskel Péter és Ujj János helytörténész) egy tartalmas, kiváló grafikai kötetbe foglalta össze mindazt, amit az 1848–49-es aradi eseményekről, a kivégzésekről, a vértanúkról, a nemzet kegyeletéről tudni illene minden aradinak, de minden magyar érzelmű fiatalnak.
– Október 3–5. – Wanek Ferenc meghívottként vett részt a magyarországi Földtani és Geofizikai Vándorgyűlésen, Balatonfüreden, ahol A földtan oktatói és azok tanársegédei a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen címen előadást tartott, melynek szövege a Budapesten megjelent konferenciakötet 53–56. oldalain olvasható. (ebben szó van többek közt a köröskisjenői születésű Balogh Ernőről, és a Nagyváradon tanárként működött Tóth Mihályról is.)
– Október 6. – Nagyváradon, a nemzeti gyász alkalmával Mihálka Nándor koszorúzott Nagysándor József mártírtábornok emléktáblájánál.
– sok száz aradi magyar emlékezett meg az 1849-ben kivégzett tizenhárom magyar tábornokról. A délelőtt a minorita nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően az emlékező közönség közösen vonult végig a Szabadság-szoborhoz. A megemlékezők közül beszédet mondott Semjén Zsolt, a magyar kormány miniszterelnök-helyettese, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Faragó Péter, parlamenti képviselő. Délután a Vesztőhelyen, a három nyelven elhangzott imádságot követően, ott is megkoszorúzták az obeliszket. A koszorúzók között mindkét helyszínen ott voltak a PBMET Arad megyei tagjai is.
– Október 15. – Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör meghívott előadójaként, dr. Vajda Sándor ismertetőt tartott Perecsényi Nagy Lászlóról, Arad megye kiváló tudósáról (író, nyelvész, történész, újságíró).
– Október 23. – Társaságunk nevében küldtünk egy köszöntőt Halász Péternek, 80. születésnapja alkalmából. Elküldtük Debreczeni Droppán Bélának is, hogy olvassa fel Csíkszeredában, a Halász Péter tiszteletére szervezett emlékülésen.
– Október 24–27. – Wanek Ferenc részt vett a XXI. Székelyföli Geológus Találkozón, Szovátafürdőn, ahol előadást tartott Szász geológusok Székelyföld földtani feltárásának történetében címen, melynek kivonata a konferenciakötet 34–36 oldalain jelent meg. Ugyanakkor, ő vezette a tanulmányi kirándulását is a Konferenciának, mely az említett kiadvány 13–19 oldalain olvasható.
– Október 26. – Erdei János megemlékezést és előadást tartott a Szilágysomlyói Református templomban, amelyet koszorúzás követett.
– Az 5. Kolozsvári Zsidó Napokon Szilágyi Adrien Rebeka tematikus sétát vezetett Janovics Jenő mozivászna: Kolozsvár címmel.
– Október 27. – Érsemjén. Szobrot avattak Kazinczy Lajos, a 15. aradi vértanú tiszteletére. A szobrot Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművész készítette. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött a református templomban. Majd folytatódott a központi parkban: beszédet mondott Balazsi József polgármester, Kalmár Ferenc miniszteri biztos, Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Csontos János huszárszázados. Számos magyarországi és erdélyi huszárszázad tagjai voltak jelen. Társaságunk nevében Dukrét Géza és Kiss Annamária koszorúzott. Az ünnepi műsorban közreműködött az Ezüstperje néptáncegyüttes, filmbemutatóval egybekötve és a debreceni Hajdú néptáncegyüttes.
– November 8–9. – Zenta (Szerbia). Mi most a múltunkat építjük, tudományos tanácskozás a Délvidék 19. századi történetíróiról és történetírásáról. Szekernyés János előadást tartott: A hazai történelemtudomány és archeológia művelése és megkedveltetése – A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum Társulat története címen.
– November 14–15. – Wanek Ferenc Nagyenyeden, a Kollégiumban segített Fuchs Herman őslénytani gyűjteményének rendezésében, és előadás tartott a tanári karnak és a diákságnak Fuchs Herman földtani és őslénytani tudománynépszerűsítő munkássága címen
– November 16. – Elnökségi ülés a rogériuszi református gyülekezeti házban. Húszan vettek részt rajta. Összeállítottuk a jövő évi munkatervet. Kijelöltük a jövő évi Fényes Elek-díjasokat. Megbeszéltük a könyvkiadási programunkat.
– November 20. – Wanek Ferenc népszerűsítő előadást tartott Kolozsvárt, a Györkös-Mányi Albert-emlékházban, A Bükk-erdő élővilágáról közelképekben címen.
– November 21. – Küttel Klub – Temesvári Irodalmi Kör: Rendhagyó emlékest Ormós Zsigmond tiszteletére, halálának 125. évfordulóján, ahol Szekernyés János tartott előadást.
– November 23. – Wanek Ferenc a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében, az Erdélyi Természettudományi Konferencián (ETK'19) előadást tartott Erdélyi szász kutatók a haza földtanának feltárástörténetében. Kivonata a Konferenciakötet 70–73 oldalain.
– December 3. – Wanek Ferenc a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, a Földtani Esték keretében, Az erdélyi autópálya-építkezések földtani–felszínalaktani veszélyeztetettségei címen tartott előadást.
– December 5. – Wanek Ferenc a Szegedi Tudományegyetemen tartott előadást Halaváts Gyula, a sokoldalú: geológus őslénykutató, régész és építészettörténész címen, kidomborítva annak bánsági és dél-erdélyi munkásságát.
– December 11. – Jakabffy László és Horber Pál segítségével felújítottuk a Közkórházban levő, 1906-ból származó emléktáblát. A felújítást Pongrácz Zoltán sírköves végezte el.
– December 12. – Dovin József segítségével újra vittünk négy doboz könyvet az alakuló könyvtárunkhoz.
– November 27. – Elkészült Makai Zoltán új könyve: Fejezetek Nagyszalonta ipartörténetéből. Ennek kinyomtatását a Proenerg Kft. támogatta, amely nemrég 4200 lejt küldött a bankszámlánkra.
– December 8. – advent második vasárnapján, az aradi Kölcsey Egyesület hangversenyén avatták fel a Kultúrpalota orgonáját. Az estén mutatták be a közönségnek Ujj János Arad megye szakrális köztéri emlékművei című kötetét. A kötetről Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke tartott rövid ismertetőt.
– December 14. – Tácsi Erika szervezésében a Bartók Béla Vegyeskar adventi műsort adott elő, Gáspár Mária karvezetővel, a Magyar nyugdíjasok klubjában.
– December 21. – Temesváron, a Kossuth-rádióban interjút készítettek Tácsi Erikával. Közben a kórus karácsonyi énekeket adott elő, Gáspár Mária karvezetővel.
A Sapientia Könyvkiadó tudománytörténeti pályázatán, decemberben Wanek Ferenc nyertes lett a Fordulópontok és meghatározó személyiségek Erdély altalajkincseinek megismerés-történetében Trianon előtt című kötete, mely 2020 folyamán fog megjelenni.
– 100 év Romániában, örökségünk Arad megyében (Balta János szerkesztésében), dr. Vajda Sándor az I. kötetben a Borosjenői Református Egyházközösség történetét, a II. kötetben a Csermői Református Egyházközösség történetét írta meg.