410404 Oradea, str. Bernard Shaw nr. 36, Bl. C8, ap. 8
0359 410469   0741 132148   dukretgeza@yahoo.com
.....................................................................................................................................................

Az épített örökség, mint régi épületeink, népi építészetünk, temetoink, más szóval muemlékeink, fontos részei történelmi örökségünknek, amelyeket meg kell védenünk, s úgy kell átadnunk a jövo nemzedékének, ahogy azt elodeink reánk hagyták. A muemlékvédelem fontos része a helytörténeti kutatás, azok felmérése, leírása. A muemlékvédelem másik elengedhetetlen része az emberekben való tudatosítás, hogy melyek azok, s miért kell védeni, a muemlék-tulajdonosnak miért kötelessége azok állagának megorzése. Ezeket elsosorban a civil szervezetek tudják hatékonyan megvalósítani.

A Partiumi és Bánsági Muemlékvédo és Emlékhely Társaság igyekszik összefogni és koordinálni a muemlékvédok, helytörténeti kutatók, honismereti nevelok tevékenységét. Fo tevékenységi területünk a helytörténeti kutatás, a muemlékek felkutatása, felmérése, megismertetése, a muemlékek iránti érdeklodés felkeltése, a muemlék-érzékenység kialakítása az emberekben. Célunk emlékhelyeink és muemlékeink szellemi és jogi védelmének biztosítása az ország törvényeinek alapján. Feladatunk egyben a konkrét muemlékvédelem szakszeru segítése. Máramarosszigettol Temesvárig, a 120 tagú társaságunk 80 tagja aktív kutató ás muemlékvédo.

Fo fórumunk az évente megszervezett egynapos Partiumi Honismereti Találkozó, amelyet minden évben Nagyváradon szervezünk meg, és a háromnapos Partiumi Honismereti Konferencia, vándor-konferencia, amelyen elhangzanak a szakdolgozatok. E konferenciának ma már tekintélye van az egész Kárpát-medencében, melyen 80–90 szakember vesz részt. Itt eloadást tartani rangot jelent. Ennek költségeihez pályázatokat nyújtunk be különbözo alapítványokhoz.

Harmadik fórumunk az évente megrendezésre kerülo Pályázati díjkiosztó ünnepség, a Varadinum ünnepségek keretében. Az elozo évben meghirdetett pályázati témákra bejövo tanulmányokat felnott és ifjúsági kategóriákban díjazzuk.

A konferenciákon elhangzó anyagot, a különbözo tanulmányokat, felméréseket, szakdolgozatokat igyekszünk nyomtatásban megjelentetni. A rövidebb anyagokat idoszakos lapunkban, a Partiumban közöljük. E honismereti lapot 1994-ben alapítottuk, s évente 1–2 szám jelenik meg, 400 példányszámban.

A nagyobb tanulmányok, tudományos dolgozatok, helytörténeti kutatások leközlésére elindítottuk a Partiumi füzetek könyvsorozatát, amely sorozat 1997-tol indult. A kötetek kiadásához beadott pályázataink csak a Bihar Megyei Tanácsnál jártak sikerrel. Így sok esetben saját erobol próbáltuk kiadni oket. Emiatt sok kézirat, sok értékes anyag vár kiadásra.

A megyét és a Partiumot járva társaságunk felméri a muemlékeket, leírásokat készít róla, tanácsokat ad azok védelmére a muemlék-tulajdonosoknak. Egyik felméro programunk volt a Várak, kastélyok, udvarházak címu program. Ennek keretében a várakat, amelyek a váradin kívül csak romok, eloször felmértük, feltártuk történelmüket, majd nyári honismereti táborok keretében állagmegorzo munkálatokat végeztünk: a fenesi Béla várnál, két alkalommal, Sólyomko-váránál két alkalommal és Valkó váránál, Szentjobb váránál. Kétszer szerveztünk takarítási akciót a váradi várnál. A váradi várnál az utóbbi években, a polgármesteri hivatal segítségével, komolyabb eredményeket értek el. Ez a fülesbástyás vártípus szinte egyedülálló e térségben, érdemes lenne a világörökség részévé válnia. Mi is besegítettünk a védelembe: a késoreneszánsz fejedelmi palota nyugati szárnyának részleges építészettörténeti és épületdiagnosztikai kutatásához, pályázaton keresztül 1 350 000 Ft-ot nyertünk meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. Nagyobb figyelmet kellene szentelni e vár megmentésére, hisz itt volt eltemetve Szent László királyunk és mellette még három magyar király, II. István, II. Endre, Zsigmond király. A középkorban Székesfehérvár után itt volt a magyar királyság második legfontosabb vallási és szellemi központja. Vitéz János püspök idejében itt volt a magyar reneszánsz elso központja. Az utóbbi két évben komoly restaurálási munkálatok folynak. A munkálatok megsegítésére, egy vármúzeum létesítésére, egy turisztikai központ kialakítására – a mi javaslatunkra – megalapítottuk a Váradi Várszövetséget.

Szentjobbon, építkezés alkalmával, régi falmaradványokra bukkantak. Tempfli atya segítségével megtekintettük a leletet, s így a hajdani vár egyik bástyájának falait ismertük fel. Figyelmeztetve a múzeum szakembereit, sikerült megmenteni e számunkra fontos leletet.

Hasonló helyzetben vannak a falusi kúriák, amelyek egy része már romokban hever, más részük, amelyeket 1989-ig még hasznosítottak mint tsz irodát, kultúrotthont, iskolát, még állnak, de azóta, kevés kivétellel, rohamosan mennek tönkre, omladoznak. Ilyen épületek vannak Csokalyon, Székelyhídon, Ottományban, Micskén, Gálospetriben, Érsemjénben, Árpádon, Feketebátoron, Nagyszántón és másutt. Ezek megismerésére tanulmányokat tettünk közé, amelyeket Kordics Imre, Borbély Gábor és Dukrét Géza írtak meg. Úgy néz ki, hogy fáradozásunknak volt némi eredménye: a Gálospetriben levo Fráter-kúriában ma gyermekotthon létesült, az Ottományban levobol kultúrközpontot akarnak létesíteni, nemsokára befejezik a renoválását. A csokalyi Fényes Elek-kúria romjainál emlékparkot alakítottak ki, a még meglévo falak megorzésével. A többi csokalyi kúria, több mint négy, nemsokára rommá válik. Érsemjénben a Roxin-kúriában rendezték be Fráter Lóránd, Kazinczy Ferenc és Csiha Kálmán református püspök emlékszobáit, a Fuchs-kúriában orvosi rendelo, az újsemjéni Fráter Lóránd kúriában iskola muködik, a határ melletti Csiha-kúriában maga a család lakik, de a gazdasági épületeket átalakították panzióvá. A székelyhídi kastélyból kiköltöztették az itt muködo iskolát, s nemrég átadták a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, gyermekotthon létesítésére. Az árpádi kúria magánkézbe került, szépen restaurálták. A nagyszántói Péchy–Jósa-kúriát, többszöri felkérésünkre restaurálták. Feketebátoron és Illyén továbbra is pusztul. Pedig ezek megmentéséhez kisebb összegekre lenne szükség, hisz több épület elég jó állapotban van még, csak a tetoszerkezetet kellene megjavítani, az épületet bepucolni, kisebb javításokat végezni. Lényegesen kevesebbe kerülne, mint egy restaurálás, ha teljesen elhanyagolják. Gazdát és hasznosítási lehetoségeket kell keresni ezeknek az épületeknek. De már a 24. órában vagyunk! E munka folytatásaképpen 2007-ben fejeztük be a Kastélyok és kúriák Bihar megyében címu felmérést, amely a magyarországi kastélylexikon sorozatban fog megjelenni. 2009-ben pedig megjelent Dukrét Géza: Épített örökségünk Bihar megyében címu kötete. Hasonló kötet jelent meg Arad megyérol, Ujj János tollából.

Rengeteg a probléma a szakrális muemlékekkel. 1989 után mindenütt gyorsan és lehetoleg a legolcsóbban igyekeztek rendbe tenni, bepucolni, tatarozni a templomokat. Igaz, hogy a jóakarat irányította a lelkészeket és híveket, de nagyon sok helyt nem tartották be a legelemibb muemléki szabályokat sem. Így számos muemléktemplomunk elvesztette eredeti stílusát, hogy szinte nem lehet rájuk ismerni. Óriási értéku építészeti elemek, falképek, festett kazettás mennyezetek, régi bútorok tuntek el. És sajnos ez folyik ma is. Ennek kellene gátat vetni. De vannak, ha ritkán is, szép eredmények. Pl. a szalárdi templomban a helyi lelkész által feltárt freskót, amely majdnem elpusztult, szakszeruen konzerválták. A székelyhídi és a siteri templomot a közelmúltban szakszeruen restaurálták. Újraépítették a leégett biharvajdai templomot, miközben ásatásokat is végeztek és két Árpád-kori templom maradványát találták meg, melyeket konzerváltak. Szakszeruen restaurálták a szilágycsehi templomot is. Ellenben feltétlenül meg kellene menteni három templomromunkat, melyek a 12. és 13. században épültek Belényesszentmiklóson, Tamáshidán, és Érábrányban. Mindegyiknek rendkívüli története van. Az egyik táborunk alkalmával az érábrányi románkori templomromot kitakarítottuk, több vagonnyi törmeléket szállítottunk el. Megmentésére már több terv született, már pénzt is adtak, azóta teto került rá. Jelenleg ásatások folynak itt és teto került a muemlékre.

Településeink temetoi, régi síremlékei az utóbbi idoben rohamosan pusztulásnak indultak. Sajnos ehhez nagy mértékben hozzájárult a vandalizmus, sot a tudatos pusztítás. Történelmi örökségünk megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges temetoink, nemzeti panteonjaink megismerése, felmérése, védelme. Hiszen nemcsak oseink kultuszáról van szó, hanem a temeto történelmünk egy darabja. Olyan, mint egy történelemkönyv: bizonyíték, hogy itt voltunk. Nagy személyiségeink végso nyugvóhelyei ezek, ugyanakkor muvészeti és népmuvészeti kincsestárunk részei, kultúránk gyujtohelyei. Évek óta harcolunk, hogy régi temetoinket muemlékké nyilvánítsák, de hasztalanul. A tudatos rombolást nem lehet helyrehozni, vannak helyek, ahol már csak annyit tudunk tenni, hogy a régi sírköveket biztonságos helyre szállítjuk, kotárat létesítünk. Ez még eddig nagyon kevés helyt valósult meg. Követendo példa a Váradolaszi református templomnál létesített 1848-as sírkert, amelynek egyik foszervezoje Méder Árpád tagtársunk volt, ahol össze lettek gyujtve a 48-as forradalomban résztvett személyiségek sírkövei. Számtalan síremléket és emlékhelyet tettünk rendbe. Temeto-programunk keretében közel 30 temetot mértünk fel a Partium területén és három könyvet adtunk ki: a Várad-Olaszi temetorol, az érmihályfalvi temetokrol és egy gyujteményes kötetet, amely 24 partiumi temeto felmérésének eredménye. Most folyik a nagyváradi Rulikowski temeto felmérése, amelyet Kordics Imre végez. Valahogy el kellene érni, hogy régi temetoinket, vagy legalább is legfontosabb síremlékeinket védetté nyilvánítsák. Úgy néz ki, hogy ezen csak állami szintu megegyezés tud segíteni. Ezek kijelölését, felmérését a civil szervezetek el tudják végezni, de védetté nyilváníttatni nem.

Meg kell említeni, hogy a hajdani nemesi kúriák és kastélyok mellett levo arborétumok is muemlékek. Legtöbb helyen ezekkel nem sokat törodnek. Honismereti táboraink alkalmával megtakarítottuk Árpád, Ottomány, Érsemjén, Gálospetri arborétumait. Az érsemjénit azóta is karban tartják, itt szervezik meg a különbözo kulturális rendezvényeket. Sajnos ezek sincsenek védetté nyilvánítva.

Jelenleg is folyik az egész Partiumra és Bánságra kiterjedo, emléktáblák, emlékmuvek, emlékhelyek, szobrok felméro programja, az adatok feldolgozása. Már megjelentek Turulmadaras emlékmuveink, valamint Bihar megye emlékmuvei és emléktáblái címu köteteink. Hasonló jelent meg Arad megyében, Ujj János tollából. A jövoben a többi megye feldolgozott anyagát szeretnénk közé tenni. Egyesületünk eddig 25 emléktábla avatásához járult hozzá. Ezek, és további emléktáblák készíttetéséhez lenne szükségünk anyagi támogatásra. Célunk további emlékhelyek létesítése és a meglévok karbantartása. Ennek érdekében segítettünk egyes emléktársaságok megalakulásában, így a Fényes Elek Társaság, az Irinyi József Társaság megalakulásában.

Legalább ilyen fontos népi szokásaink, hagyományaink összegyujtése, leírása, megmentése, mivel itt is már az utolsó 24 órában vagyunk. Hisz ezek zömében már csak az öregek emlékezetében élnek. Ezek gyujtése is folyik, sok adat is gyult már össze, de anyagiak miatt ezeket sem tudjuk kiadni. Ugyanakkor össze kell gyujteni a még megmaradt tárgyi emlékeket. Manapság nagyon divattá vált, hogy magánszemélyek régi eszközökkel, népi tárgyakkal díszítik lakásaikat, de meddig? Nagyon sok értékes tárgy kerül a határon túlra, foleg nyugatra. Kereskedok egész hada vásárolta fel szinte ingyen és óriási haszonnal adta el nyugati gyujtoknek. Ezért ma már nehéz autentikus tárgyakat találni falun, de még mindig elég sok van ahhoz, hogy összegyujtsük, és tájházakat hozzunk létre. De tájházak létesítése nagyon sokba kerül. Ehhez megfelelo házat kell vásárolni, rendbe kell tenni, és be kell rendezni az összegyujtött anyaggal. Ehhez lenne szükség hathatós segítségre. Sajnos nem nagyon vannak ilyen jellegu pályázati kiírások. Társaságunk október 6-án avatta fel az érmelléki tájházat Gálospetriben, melynek megvalósítója Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos volt, aki a családi házban rendezte be. 2010-ben Kéri Gáspár egy új tájházat létesített Szalacson. Új tájház létesült Várasfenesen és Érkörtvélyesen.