30. Péter I. Zoltán: Nagyvárad római katolikus székesegyházai

A kötet nem csupán Nagyvárad római katolikus székesegyházainak építéstörténetét, a meglévő és a már régen elpusztult püspöki székesegyházak építészeti, művészeti leírását tartalmazza, hanem Várad közel ezeréves történelmét is.

A könyv öt nagy fejezetre oszlik, melyekből megismerjük azt az öt székesegyházat, amelyek egymást követően szolgálták a váradi püspököket és a katolikus híveket. A két legrégibb székesegyház teljesen elpusztult, annak ellenére, hogy ezek a várban épültek, tehát védett helyen álltak. A román stílusú első székesegyházat az 1241-es tatárjárás pusztította el, a gótikus székesegyházat a törökök ágyúi rombolták, majd Bethlen Gábor fejedelem bontatta le a romos épületet. Egy jó évszázadig Váradon nem is volt katolikus püspökség, sőt 1662-ben a vár is török kézre került. A török uralom alóli felszabadulás után, 1693-ban ideiglenes székesegyházat, a Szent Brigitta-templomot (ma Sfântu Treime ortodox templom) építették fel. A második ideiglenes székesegyház a barokk stílusú Szent László templom, amelyet 1756-ban szenteltek fel. Az újkori székesegyházat, a ma már bazilika rangot viselő, impozáns barokk templomot 1752-ben kezdték építeni, s 28 év után készült el, 1790-ben.

Nagy érdeme a szerzőnek, hogy a templomok építészeti és művészettörténeti leírása mellett, nemcsak azt a kort mutatja be, amelyben ezek az alkotások létrejöttek, hanem összeveti az egyes művészettörténészek sokszor egymásnak ellentmondó véleményét a tárgyalt kérdésekről, s eligazítást ad az olvasónak, amit az első két fejezetben összegzés címen fogalmaz meg.

Hatalmas dokumentációra alapoz: 561 jegyzet, 106 könyvészeti anyag, levéltári anyagok, a múlt század elején megjelent helyi lapok, kiadványok.

A kötet végén levő Építészeti szakkifejezések magyarázata című melléklet rendkívül praktikus, segíti az olvasót tájékozódni az építészet rejtelmeiben.