49. Péter I. Zoltán: Nagyvárad műemlék épületei

Műemlék és műemlékvédelem. Tisztázza a műemlékek történeti, esztétikai és etikai értékeit. Jogi meghatározás. A hazai műemlékvédelem történetének rövid összefoglalása: előzmények, 1853-tól beszélünk állami műemlékvédelemről, 1858-ban megalakult az Archeológiai Bizottság, 1863-ban megalakult az Országos Műemlékfelügyelő Bizottság. 1864-ben kapcsolódik be az Erdélyi Múzeum Egylet, ahol megalapítják a Régészeti Szakosztályt. Műemlékvédelem a két világháború között. A második világháború után Magyarországon és Romániában. 1977-ben Romániában megszüntették az intézményes műemlékvédelmet. 1989 utáni változások. Megjelennek a civil szerveződések. A műemlékek helyreállítása: bemutatja a nemzetközi egyezményeket. A műemlék-helyreállítás módszertani kategóriái: kutatás, konzerválás, restaurálás, hasznosítás. Nagyvárad műemléképületei. A következő pontokban tárgyalja: elnevezése, sor- és kódszáma a műemlékek lajstromán, helyrajzi adatok, történeti adatok (építési éve, stílus, tervező neve, kivitelező neve, az épület eredeti rendeltetése, építéstörténet, későbbi átalakítások, restaurálások), leírás, értékelés, valamint műemléki besorolása, bibliográfia. Nagyvárad 70 műemlék-épületével ismerkedhetünk meg, amelyeket építésének időrendi sorrendjében tárgyal. Építészeti szakkifejezések. Felhasznált irodalom.